Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-12-11 / 196. szám
Eger, Lili. évfolyam, 196. szám. Péntek * Trianon 23,1942. december 11 BltÖFIZBTÉSI DÍJ i Ifi hónapra 1 pengő 80 f, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egget szórni hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENEK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent Jáuos-Ngomda. Telefoni 176. szóm. Csekkszámlái 54.558. Eredményesen halad előre a német támadás a keleti arcvonal középső szakaszán Ciszterci barázdák ünnepét üli a Ciszterci Diákszövetség egri osztálya, a hálás tanítványok hatalmas tábora s maga a hivatalos város, amelynek életével, legbensőbb leikével és értékállományának legmagasabb rendjével olyannyira összoforrt a Ciszterci Rend. A ciszterci barázdák ünnepe ez, mert sem a nagyon tisztelendő Rend, sem annak tagjai nem hordozzák az örökkévalóság nagy tényét, jóllehet viselik a halhatatlanság jeleit ameddig az írott történelem tart. Az örökkévalóság maga az íratlan élet folyama s ebbe a mindig történő életbe írt ciszterci barázdák azok, amelyek előtt és amelyek fölé leborulni kényszerül a világos gondolat és a tiszta szív. Ezeket a barázdákat kemény földbe és kemény emberi szellembe vésik a ciszterci munkások nyolcszáz esztendő óta s abban, hogy az európai és a magyar talaj megszelídült a dús termések számára, hogy az európai szellem felemelkedhetett a hit, jellem és tudomány ormaira, hogy a műveltség a tömegek és nemzedékek világosságává lett, nagy szerepe jutott ennek a munkának. Ezek a barázdák húzódnak végig a művelt világ rögei között, ezek lelhetők fel könyvtárakban, koponyákban, lelkekben és gerincekben, amelyek eltartói és megtartói ennek a világnak. Az egymástól merőben különböző múlt és jövő választó vonalán, a- mikor a háborúk borzalmas poklában forr és ég ki az érc a jövendő tiszta harangjai számára, s a füst és korom rőt fekete felhői közül már látszik a nemesebb, egyszerűbb emberségesebb életrend orma, amely felé milliók fordítják megkínzott és küzdő arcukat; sokszorosan kell hangsúlyozni azt, ami munka, közösségért való küzdelem, emberi fejlődésért való fáradozás ebben az ünnepben. Mert ez a munka lesz az elkövetkező időkben minden emberi értékelés alapja, minden emberi törekvés elé rajzolt ideál. A földi és égi barázdák fekete kötényes munkásainak a kezét fogja és szorítja magához ebben az ünnepségsorozatban Eger város népe, a jelen népe s indul vele nyolcszáz esztendő nagy tanuságtétele után bizalommal és hittel, tovább dolgozni az ember pirosabb szívéért, magasabb homlokáért és keményebb gerincéért. (k. e.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A Terek vidékén a német csapatok összpontosított támadással megsemmisítettek egy ellenséges erőcsoportot. Az ellenség helyi érdekű vállalkozásai meghiúsultak. A Volga és a Don között körülzártunk és megsemmisítettünk ellenséges erőket, amelyeknek sikerült állásainkba betörni. Egyébként a szovjet csapatok hiábavaló támadásaik folytatása során újból súlyos veszteségeket szenvedtek. A szovjet csapatok december 8-án és 9-én csak ezen az arcvonalszakaszon 104 páncélos harckocsit vesztettek. Gyalogos és páncélos csapataink a nagy Don-kanyarulatban újból visszavetették a hevesen védekező ellenséget. A keleti arcvonal középső szaSzerdán délután hat órakor a megbecsülés, szeretet melegével telt meg a ciszterci gimnázium hatalmas tornaterme. A város társadalmának hódolatát fogadta a terem, a ritka megnyilatkozások ünnepélyességével, abból az alkalomból, hogy a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztálya díszközgyűlést tartott a Ciszterci Rend nyolcszáz éves magyarországi működésének jubileumán. A kép lenyűgöző volt. A háttér művészi kiképzésével Ócsvár Géza festőművész, rajztanár a modern dekorációk szellemében nagyvonalú élményt adott. Az arany szegélyekkel tagolt mélykék felület közepén Szent Bernát óriási alakja magasodott, amint a kis diák fölé hajol, a kép fölött felírás: [Sanctus Bernardus doctor mellifluus, (a kép alatt a szent jelmondata: Lucere et ardere, kétfelől pedig az egri gimnázium pecsétjének mesteri rajza ó-arany ragyogásban. Mint óriási kék kagyló fogta fel és gyűjtötte össze ez a háttér a tekinteteket és a szemekből sugárzó fényességet, hogy a nemzet és a rend zászlóira vetítse s az elnöki asztalra, amely kaszán támadásunk eredményesen halad előre. Tőbbszáz hadifoglyot' ejtettünk és nagymennyiségű fegyvert zsákmányoltunk. Az ellenség ellentámadásait visszavertük. Harci- és zuhanóbombázó-kötelékeink támadták az ellenséges csapatokat és az ellenség vasúti összeköttetését. A légi fegyvernem egyik tábori hadosztályának rohamcsapatai megsemmisítettek 49 ellenséges kísérődét és harcállást. Ezekben a harcokban és az Ilmen-tótól délre a szovjet csapatok összesen 72 páncélost vesztettek. Eirenaikában a német harcirepülők megtámadták Derna repülőterét és 7 földön veszteglő repülőgépet pusztítottak el. Tuniszban a rossz időjárás következtében csak helyi jellegű harcok voltak. mellett Kriston Endre püspök, elnök, dr. Pálos Bernardin és dr. Lipcsey Péter alelnökök, dr. vitéz Polánkay László főtitkár és dr. Szélényi József jegyző foglaltak helyet. A díszközgyűlést Kriston Endre püspök nyitotta meg, néhány komoly és ékes szóval méltatván az ünnepi közgyűlés célját, ezután a ciszterci gimnázium zenekara adta elő Falubíró Győző tanár vezénylésével Beethoven Largo-ját olyan hajlékonysággal és hangszinekkel, amelyek egyjkomoly zenekari produkció hatását keltették, majd dr. vitéz Polánkay László mondotta el nagyszabású ünnepi beszédét. — Az emlékező lélek ünnepe ez — mondotta. — Ünnepe a gondolkodásban és érzésben kristálytiszta homogenitást mutató nagy diákcsaládnak, mely egy, — a ciszterci renden kívülálló, de ahhoz a megbonthatatlan és elevenen élő hála ezernyi meleg kötelékével hozzákapcsolt tábor. — A jubileumi év kezdetén ma ez a szervezet lép az ünneplők sorába. — E ponton álljunk meg egy gondolatra ! Az az érzésem, épen nem látszik fölöslegesnek, élesen kihangsúlyozni a megkülönböztetést az ünneplők és az ünnepelt személyisége között. Az ország, a városok, a Diákszövetség tartoznak az ünneplők sorába, tehát nem a Rend ünnepel, hanem a Rendet ünnepük. A Rend és annak minden tagja ma is csöndesen, némán dolgozik tovább, és az isteni kegyelem iránti alázattal eltelve, öntudatos kötelességvállalással viszi és visel: a szerzetesi normák által meghatározott életet és az ezen élet által parancsolt tennivalókat. — Az ország, a magyar haza, a magyar faj az, amely e jubileumi esztendőben nyolc évszázad történelmi súlyától megilletődötten fejet hajt a tiszteletreméltó Rend és annak felbecsülhetetlen értékű nemzeti építő munkássága előtt. Az egész ország az, amely egyetemes hálaérzettel köszöni a Gondviselésnek az inspirációt, amely Szent Bernát rendjét a frankok honából e hazai földre vezényelte, — hogy itt mint éltető kovász a fiatal nemzettest erősítésére és gyarapítására szolgáljon s beékelődve a nemzettörzsbe, annak szerves részévé váljék, — mert a Rend hazai földön való élete és működése nemcsak egyszerű kultúrkooperációt jelent, de egyenesen és elválaszthatatlanul cselekvő részét képezi a magyar művelődéstörténetnek. — Egy testület jubileumának sokféle értékelése lehet. A kritikai bíráló előtt egy testületi jubileum értékét két főszempont határozza meg: egyfelől ítélet arról, vájjon működése megfelelő volt-e a múltban, — másrészről válasz arra az egyszerű kérdésre, szükség van-e ma működésére. A rend a múltban ... — A múlt szemlélete behelyezi a rend működését a történelem időtávlatába és legelsősorban az időtényezővel mór. Az időmérőé 8 évszázadot mutat. Már ez a hatalmas időtartam önmagában egy tény, amely nem hagy kétséget az iránt, hogy a rend megállta helyét! — Mozgalmas századok viharaiba sodródik a rend s megtelepülésétől kezdve sorsa egy a küzdelmes magyar sorssal, annak felemelkedésével vagy lesúj tottságával. — Az idejött szerzetesek egy ifjú országot találtak itt, mely gazdag volt változatos természeti szépségekben, földje jó, erdei, vizei dúsak, Ünnepi érzésekkel vette körül a Jubiláló Ciszterci Rendet Eger véres társadalma a diákszövetség egri osztályának díszközgyűlésén
