Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-12-05 / 193. szám
2 EGER 1942 december 5. December 9-én jár le az öt holdnál kisebb zsióóingatlanok szabadkézi eladási engedélye Az 5 holdDál nagyobb ingatlanok átvétele máris gyors ütemben folyik. Az öt holdnál kisebb zsidóingatlanok összes területe alig 24.000 kát. hold, viszont tulajdonosainak száma több mint 14.000. Erre való tekintettel a kormány lehetővé tette, hogy az ilyen kisebb ingatlanokat a zsidók eladhassák. Ez a határidő december hó 9. napján jár le. A földmívelésügyi miniszter most kiadott rendelete máris gondoskodik arról, hogy ha az ingatlanokat az említett napig el nem adják a zsidók, az ingatlanok közhatalmi úton vétessenek ki a kezükből. A rendelet szerint az el nem adott ingatlanokat december hó 13. napjáig a községi elöljáróságnál be kell jelenteni. A községi elöljáróságok által sürgősen felterjesztett adatok alapján a földművelésügyi miniszter határozatának meghozatala után az ingatlanokat a községi elöljáróságok haladéktalanul birtokba veszik s felhasználás céljára az ONCSA helyi szervezeteinek adják át. A Központi Szövetkezetek az ingatlanokat a hadiözvegy és hadiárva, hadirokkant és hadigondozott föld- mívesek elsőbbségi részesítésével a a sokgyermekes falusi családok fóldhözjüttatására és megélhetésük megalapozására, valamint községi és egyéb közjóléti célokra használják fel. Megkezdődött a vitézek és kitüntetettek birtokbahelgezése a volt zsidóbirtokokon Tudvalevő, hogy a Vitézi Szék a törvény által kisajátításra ítélt zsidóbirtokok közül az 5—100 holdas kategóriáig terjedő birtoknagyságokat egyetemlegesen .kapta meg és ezek szétosztásáról gondoskodik részint a volt világháború vitézei között, részint a mostani világháborúban vitézi érdemeket szerzett hősök között. Ez a szétosztási munka, — értesülésünk szerint, — teljes ütemben föl; a Vitézi Szék ügyvezető törzskapitánya vezetésével az ország különböző részein máris számos vitézi telek-beiktatással érvényesült. Minden remény megvan arra, hogy az eddigi beiktatásokon szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján, a Vitézi Szék rendelkezésére bocsátott 130.000 holdnyi terület mihamarább a volt világháború vitézeinek művelése alá kerül, vagy olyan megbízható keresztény bérlő kezébe, akik a birtokterületeket fenntartják azok számára, akik most küzdenek az orosz fronton a szebb és gazdagabb igéretű magyar jövőért. Értesítés! Értesítem o nagyérdemű közönséget, hogy üzletemet az Érsek utca 2. sz. alól Széchenyi u. 4. sz. alá helyeztem át. Kérem a nagyérdemű közönség szives pártfogását továbbra is. Teljes tisztelettel: BAKOS MAGDOLNA gyümölcs és csemege kereskedő. Vidéki őstermelők disznóölésre lisztért cserébe rizst kaphatnak A közellátási miniszter körrendeletben értesítette a törvényhatóságok vezetőit és a közellátási kormány- biztosokat, hogy & vidéki őstermelő lakosság részére a küszöbön álló disznóölési idényre megfelelő meny- nyiségű rizsről gondoskodott. A rendelet szerint az őstermelők, akik a disznóölési rizsre igényt tartanak, szükségletüket hatósági kiutalás útján szerezhetik be. A kiutalás ellenértékeképpen az őstermelők megállapított mennyiségű finomlisztet kötelesek beszolgáltatni. A beszol- gáltatási arány: 1 kar. rizs ellenében 2 kg. fehér liszt. A beszolgáltatás folytán esetleg előálló árkülönbözetet a rizst ki- szolgáltató helybeli kereskedőkkel, illetve a közélelmezési ügyosztállyal intézhetik el. A törvényhatóságok vezetői jelölik ki & rizs kiszolgáltatására jogosult helyi kereskedőket. Az átvett lisztmennyiségekrói a kereskedő átvételi igazolást köteles adni. Az igazolás ellenében a helybeli közélelmezési ügyosztálynál adják ki a rizs utalványt. A bejelentések valódiságát, illetve a kiutalások jogosságát a közellátási miniszter ellenőriztetni fogja. Háromszáz mezőgazdasági munkást és cselédet tüntet ki a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara díszoklevéllel Eger, december 5. A múlt esztendő telén nagyon üdvös és hasznos gondolatot vetett fel a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara igazgatója. A gondolat az volt, hogy & mezőgazdasági termelés érdekében, amely ma már mindennél fontosabb, tüntessék ki az arra szorgalommal és tudással rászolgáló gazdasági cselédeket és munkásokat. Az elgondolás az volt, hogy a kiváló mezőgazdasági cselédeket és mnpkásokat egyrészről megjut il- mazzák, másrészről, hogy a többieket nagyobb, de mindig lelkesen elvégzett mnnkára biztassák. A Kamara nevében Knlin István igazgató felkérte a községeket, hogy tegyenek jelentést 1—2 arra- való, felétlenül érdemes mezőgazdasági cseléd és 2—3 mezőgazdasági munkás kitüntetésére. A községek beterjesztették az adatokat. Némely község nem adott választ. Ezekben a községekben valószínűleg vagy nem vették észre, vagy pedig elhanyagolták a Kamarának nagy nemzeti jelentőségű fehivását. Az akció folytán háromszáz mezőgazdasági cselédet és munkást részesítenek a díszoklevél kitüntetésében. Ezeket az okleveleket a mezőgazdasági bizottságok nyilvános közgyűlésén ünnepségek keretében adják át. A napokban kezdődött meg a díszoklevelek átadása és mindenütt a legnagyobb örömet keltett a Kamara kitüntetése. — Bankszünet. Az egri pénzintézetek értesítik ügyfeleiket, hogy december 7-én, hétfőn hivatali szünetet tartanak országos megállapodás folytán. Az egri orvosi egyetem I 1769-1772. I. „Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter 1882-ben napirendre tűzte a magyar egyetemek szaporításának kérdését. Az volt a terve, hogy még egy állami s külön katolikus és protestáns egyetemet kell létesíteni. Ebből az alkalomból az „Egeru c. magasszínvonalú hetilap is több ízben foglalkozott az egyetem ügyével. Ekkor közölte azt a kérvényt is, melyet Eszterházy Károly gróf egri püspök 1763. október 4-én intézett Mária Teréziához az egri teljes egyetem tárgyában. A nagy püspök kifejtette ebben a kérvényben, hogy meglévő egyetlen egyetemünk, a nagyszombati, nem elég arra, hogy hazánkat a kellő színvonalon álló férfiakkal elláthassa. Kifejtette továbbá, hogy ő maga olyan épületet tervez, amely tágas tantermekkel, tökéletes felszereléssel, — lehetőleg nyilvános könyvtárral. — matematikai és csillagászati készülékekkel alkalmas lenne erre a célra. Azt is kérte, hogy az egri vár „régi falainak s düledező bástyáinak köveit“ engedje át az egyetem építésére. Elgondolása szerint alapítványképen ajánlana fel évi hatezer forintot, melyet eddig a plébánosok pénzalapjának fizet; azután azt kéri, hogy a tapolcai apátság jövedelmét nyerné meg erre, ha majd megürül az apátság. Végül kifejti, hogy a meglévő teológián és filozófiai szakon eddig is nyolc tanár működik, a Foglár-alapította jogakadémiának pedig külön tőkéje van tanárainak fizetésére. így tehát csak az orvosi szak hiányzik Egerben. E kérelmének zárógondolata ez: Ha felséged legmagasabb elhatározása folytán biztosítva lesz az egyetemnek Egerben való felállítása, arra fogok törekedni, hogy az orvosi tudomány-tanításának behozatalához szükséges alapokat is megszerezzem. Talán nem szólok helytelenül, ha ezen tanulmányi ág ellátását az egri Itgalmasok szerzetére bizhatónak vélem .. Kétségtelen, hogy Esterházy már | az egyetem létesítésének gondolatával jött Egerbe s mindjárt ide- érkezése után kiszemelte erre a célra a székesegyház előtti tértől keletre eső sík területet. Akkor ennek homlokzati részén az éppen befejezett plébánia épület s kántori és harangozol lakás állott, mint egyik cikkemben e lap hasábjain megírtam, „Eger harmadik plébániai épülete“ címmel. Annak a három épületnek homlokzati része sokkal hosszabb volt, mint a mai Líceumé s így erősen kinyúlt délre is, meg a Kállay Zoltán-utca felé is. Ez természetes folyománya volt annak, hogy akkoriban a mai Káptalan utca sokkel keskenyebb, mint manapság, mert a plébániával szemben, az út kanyarulatával párhuzamosan három tekintélyes ház állott, melynek legalsója hegyesszög alakban húzódott keletre és háttal volt a mai érseki lak déli szárnyának úgy, hogy akkor a mai Esterházy- tér szinte tökéletes négyszögalakú vOlt. A hármas egyházi épületet azonban hamarosan lebontották és a mögötte lévő házakat s telkeket részint maga v Esterházy püspök, részint pedig a város vásárolta meg. A szóban lévő házak tulajdonosai a déli oldalon: Lovas Gergely szabó mester, Horváth Mihály szabó mester, akinek a házát 2420 forintért vette meg a püspök, „Németh András úr“ szabó m., kinek házáért 2500 frt-ot fizetett Ezterházy, végül Gusztinyi János kanonok, akinek 460 négyszögöles telke ajándékkép szállott a Líceumra, mert Gusztinyi 1763-ban nyitrai püspök lett. Az északi oldalon, a mai Kállay Z.-u. felé s a Líceum sarkától számítva Munkácsy Mátyás gombkötő telkét a püspök vette meg 200 frt-ért, mellette a Havas István szabó m. házát a város vásárolta meg 1500 frt-ért, végül a Török Jánosét ismét a püspök. Ezekre a telkekre illetve lerombolt házak helyére 30 év alatt építtette föl Esterházy püspök Eger büszkeségét, a Líce- mot, amely a legutóbbi kataszteri fölmérés szerint 1534 négyszög ölet foglal el, tehát majdnem egy ka-
