Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-12-05 / 193. szám
1942. december 5. E G E R 3 — A Baross-Szövetség Egri Csoportja hősi halált halt Rosz- kos Kálmán tagtestvérének emlé kére folyó hó 8-án (kedden) 18 órakor az egyesület helyiségében gyászülést tart, amelyre a teljes számban való megjelenést kér az elnökség. Ötven hallgatóval megnyílt Egerben a KÁLÓT Nóplólskola A Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testiilete a magyar nép öntudatának fejlesztése és szellemi színvonalának emelése céljából elhatározta, hogy az ország különböző városaiban népfőiskolákat szervez. Az új idők sürgetően hívták életre a régóta hiányzó intézményt s a magasabb és mélyebb rétegek közötti kapcsolat megteremtése mindkét réteg hasznára válik. A magyar parasztság felemelése a fiatalabb korosztályokban külön jelentőségű abból a szempontból is, hogy a nép vezetőit önmagából termeli ki, akiknek hitele meggyőző lesz a politikai játékokban sokszor félrevezetett népi tömeg előtt. Az egri népfőiskola tegnap nyílt meg Egerben Kálmán István igazgató vezetése alatt a volt Szent László internátus helyiségeiben. Ötven eleven szemű és eleven eszű falusi legény „vonult be“ az iskolába a vármegye falvaiból és megkezdte a három hetes munkát. A város tanári karának tagjai vállalták az áldozatos munkát, a legények kiképzését s a főiskolán valóban kemény munka folyik: napi nyolc órában világnézeti, nemzeti és művelődéstörténeti, földrajzi kérdésekben éppúgy kipallérozzák a fiatal parasztlegényeket, mint a magyar sorskérdések, a magyar műveltség vagy akár az egészségtan, vagy kisgazdaságtan kérdéseiben. Nagy gondot fordítanak ezenkívül a népi hagyományok, népi dalok, táncok stb. felújítására és fenntartására. Négy hónapon keresztül rendezik az egri népfőiskolán ezeket a tanfolyamokat s ez az idő egyben Kálót leventeképző tanfolyam is ahol kiválogatják az arravaló ifjúságot egy április l én kezdődő nyolc hónapos kertgazdálkodási tanfolyamra. Ennek a célja a kertgazdasági alapok kiszélesítése. A népfőiskola felállításához dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónálló 15 ezer pengőt adott, bölcsen felismervén az intézmény nagy fontosságát, OkolicsáDyi Imre alispán az ONCSA költségvetés terhére 1500 pengőt utalt ki, de jól- esően érezte a népfőiskola a vármegyei és városi közigazgatás hathatós erkölcsi, valamint a Levente Országos Központ nagy anyagi támogatását is. Hirdessen az „EGER“-ben uav úgy nyeli a füstölgő, piszkitó szivar-, cigarettavéget, hamut a gombnyomásra működő © UfinwKnil ■fuibnemiíi fuLYnu.bMtc Ä Baross-Szövctség Egri Csoportja mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett Tagtestvére Roszkos Kálmán cipőkereskedő 1942. október 12-én a Márk-i harcokban életét áldozta Hazájáért a bolsevizmus ellen folytatott küzdelemben. Mindenki által szívből szeretett Tagtestvérünket és első hősi halottunkat gyászoljuk a megboldogultban. Ahogy a Hazáért meghaltál, úgy él emléked közöttünk. Eger, 1942. december 4. Elnökség. tasztrális holdat. A 18. századnak ez a legnagyobb magyarja annyira beleélte magát az egri egyetem gondolatába, hogy magát az épületet sohasem említi más szóval, mint „UniversitasA városi jegyzőkönyvek, íratok, a szerzetes házak História Domusai (házi történetei) stb. mindig csak úgy beszélnek róla, mint egyetemi épületről, Universitasról. De bizonyítja sok hivatalos iraton kívül Esterházy tervét az is, hogy a de- fendáló (vagyis: díszterem, vitázó terem) mennyezetére az egyetem négy tudományszakát festtette meg Sigrist-tel. E négy csoportképen látható az egyházi, a jogi, a filozófiai és orvosi szakok jelképe, egyben pedig az eddig s akkor ismert legnagyobb tudósainak képe. A királynéhoz felterjesztett fenti kérelme, a Líceum építése és minden idevágó intézkedése mutatja, mint már említettem is, hogy a teljes egyetem létesítésének gondolatával jött Egerbe és ezt a tervét soha, egy percre sem ejtette el. Állandóan napirenden tartotta annál inkább, mert a meglévő három tudományszakhoz már csak az orvosi fakultás kellett volna. Már pedig ennek hiányát érezte hazánk leginkább, mert a nagyszombati, vagyis Pázmány-alapította egyetemnél is hiányzott az orvosi szak. Emiatt azután mindazok, akik erre a pályára készültek, kénytelenek voltak külföldi egyetemekre menni Bécsben, Bolognában, Parisban, Grátzban stb. szerezni meg a képesitést. Egyébként az volt a gyakorlat, hogy a mai középiskolát elvégzett ifjú fizikus orvosok mellé mellé ment gyakorló évekre amikor már eléggé „kitanulta“, akkor „felszabadult“, akárcsak az iparosse- segéd. A segítő orvosból igy lett önálló fizikus doktor. A sebészek pedig egyenesen csak gyakorlottabb borbély mesterekből léptek elő és „Chyrurgus“ volt a nevök. A tények és az Esterházy érvelései még mindig nem voltak elegendők arra, hogy meggyőzzék Mária Teréziát és engedélyezze az egri egyetemet s illetve az orvosi szak felállítását. Pedig Barkóczy Ferenc esztergomi prímás, az előző egri püspök, a legkedvezőbb véleményt adta róla. így esett el a tapolcai apátság jövedelmére vonatkozó előterjesztés. De a várat nem kapta meg, csak később, 1783-ban, amikor lo.778 forintot fizetett érte a katonai kincstárnak. E vétel azonban már semmiféle összefüggésben nem volt az orvosi egyetem tervével. Inkább csak azért sikerült, mert az egri várnak stratégiai jelentősége megszűnt, de meg a várnak földalatti folyosóit, termeit is újból felrobbantották éppen úgy, mint a Rákóczi szabadságharca után. A vár köveit legfeljebb a csillagásztorony építésénél használhatta föl, ellenben bizonyos, hogy a makiári, kerecsendi stb. templomok építőkövei innét kerültek ki. Szerencsés véletlen, hogy élt nálunk abban az időben a viszonyokhoz képest nagyon képzett és rendkívül tevékeny orvos, Markhot Ferenc, Heves- és Külső-Szolnok vármegyének és később Egernek is fizikus tiszti orvosa. Mikor megNe mulassza el szerencséjét! I pengőért Kombinált szoba berendezés, kerékpár, írógép, gra- mafon stb., háromezer db értékesebbnél értéke- « sebbnyeremény szerepel a makói szervita atyák temploma javára rendezett tárgysorsjátékon Húzás: 1943. január 9-én deluan 4 órakor Makón, a Belvárosi Katolikus Körben. Rendeljen még ma sorsjegyet az Egri Keresztény Sajtószövetkezetben. EMERICANA Az Agrla-Eszterházgana december hó 8-án, kedden délután V26 órakor saját helyiségében (Széchenyi u. 38. sz.) teával kapcsolatos karácsonyfa-ünnepélyt rendez, amelyre a Corporatio minden tagját megjelenésre kéri és várja a Priorátus. * Az Agria-Eszterházyana társadalmi curiája dec. 1-én tartotta tisztújító ülését, amelynek során Gedeon József eddigi senior, a Curia bizalmának megköszönése után, itteni tanulmányainak befejezése következtében tisztéről tisztikarával lemondott. A megtartott választás eredményeként az új társadalmi curiális tisztikar egyhangú választás eredményeként a következőképen alakult: Senior : Tóth Zoltán György. Conseniorok: Nagy József és Szabó Nándor. Seeretarius: Pöppl György. Magister: Egyed értette a nagy püspök nagyszerű tervét, mindjárt 1764-ben terjedelmes emlékiratot nyújtott be a püspökhöz, amelyben az orvosi tanfolyam létesítésére tett javaslatot. Ez azonban irattárba került avval a megjegyzéssel: egyelőre elteendő esetleges felhasználásra. Ettől kezdve nem egyszer állott, elő javaslatával. Markhot Ferenc végül azt az ajánlatot tette, hogy ő maga ingyen hajlandó tanítani s előadásokat tartani az orvosi tanfolyamon. Ez az emlékirat, mely 1767 december 7-ről kelt, részletesebb munkatervet is adott az öt évre tervezett orvosi neveléshez, tanításhoz. 1769. június 26-án konzisz- torialis gyűlést tartott a püspök, amely végre elfogadta a tervet s kimondotta, hogy még abban az évben megnyitja az első hazai orvos- képző tanfolyamot... az Irgalma- sok egri kórházával kapcsolatban. Mielőtt tovább mennénk, érdemesnek tartom, hogy az orvosképzés terén úttörő Markhot Ferencről mondjak egyet-mást. Orvosi oklevelét Bolognában szerezte 1754
