Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-07-15 / 111. szám

1942 július 15. £ O £ H 3 mondotta többek között a főcser­kész. — És most megköszönöm a mozgalom és a Ti nevetekben a Ciszterci Rend gondoskodását. A természet szeretető, a magyar nép megbecsülése : — a ciszterci szel­lem, cserkészszellem. Köszönöm a munkátokat, amellyel a mai szellem változásai között is meg tudtátok őrizui a ciszterci cserkészszellemet. Öreg katonaszemmel és öreg cser­készszemmel mentem végig a tábo­rokon, s amit útközben láttam, már az is azt mutatja, hogy kemény, férfias cserkészmunkát végeztetek. Kívánom, — fejezte be szavait a főeserkész, — hogy mindazt, ami hit, jellem, erkölcs, fajunk érdeké­ben feladat, mindig ciszterci cser­készhez illő módon végezzétek. Le­gyetek mirjdíg ilyen fiatalok, erő­sek, kemények, ilyen igazán cisz­terci cserkészek, mint most vagytok! Azután a hit század a zenekar hangjai mellett vonult el a főcser­kész előtt. Ebben a pillanatban érkezeit meg Gross József szombathelyi megyés­püspök titkára kíséretében, továbbá számos helybeli előkelőség. Nyolc órakor szentmisét mondott Endrédy Vendel zirci apát, ezen valamennyi táborozó ciszterci cser­kész megáldozott. Mise után érke­zett Széchy Imre m. kir. vezérőr­nagy, a szombathelyi honvédkerület katonai parancsnoka Fiily Sándor m. kir. vezérkari alezredes kísére­tében. A főcserkész 10 órakor meg­beszélést tartott a táborok tisztjei­vel és parancsnokaival. Megbeszélés után a zirci Hittu­dományi Főiskola és a Budapesti Ciszterci Tanárképző Intézet cser- késcsapata látta vendégül a meg­jelenteket. Mindenütt mozgás, sürgés-forgás, parancsszavak hangzanak-pattognak a táborokban. A fiúk hadijátékra indulnak. A vezetőség és a megjelent elő­kelőségek autókon mennek a hadi­játék megtekintésére. Erős kaptatón sietünk föl a védők hegyormára. Kitűnő helyet választottak a véde­lemre. A szemközti hegyoldal bok­ros részén minden mozdulat látható. Ott fejlődik föl az ellenség. Előőrs- tüzelés hangzik innen-onnan is. Egyszerre csak megszólal hátunk mögött halkan a rádió.- Halló, halló, itt Y. Z! Halló- halló, itt Y. Z! Veszem a parancsot. Veszem a parancsot. Szemközti hegy­oldalon ellenséges raj fél-jobbra a tölgyfától. Szemközti hegyoldalon... És pereg tovább a parancs. Meg­szólal a golyószóró. Távcsövön jól látni az elvágódó rajt. Talán már későn. Feltűnik a döntőbíró. Páran lehajtott fejjel bandukolnak a domb-, oldalon. Nem rejtőznek már. Ha­lottak. A támadás mindjobban kibonta­kozik. Erős ködlepel a völgyben. Ott ködfejlesztőkkel dolgozik az ellen­ség. Nyilvánvalóan a hídfőt akarja megközelíteni. Ügy látszik, erősen Őrzik a sárgák (most a mieink, hi­szen az ő hadiszállásuk közelében lévő emelkedőről szemléljük mintegy ötvenen a hadijátékot). Kattognak a fegyverek. A félparancsnok meg­nyugtat, — ha elérik is a hidat, nem lesz baj, már előre fölszedték. Egyszer csak jobbról a szakadék felől mozogni kezd az erdő. Szöke- léssel, majd kúszással közeledik az ellenség. Számát még nem lehet megállapítani. Csak annyit érzünk, hogy komolyabb erőkkel közelít. ' Egy csatár rohant felénk. Arcán átviharzik a játék izgalma. Már nem is játék, mi magunk is együttérzünk velük. S a szemlélők éppoly gyorsasággal, éppoly frissen keresnek újabb kilátást, mint a fiúk. Pereg a filmfelvevőgép, a Magyar Filmiroda riportere dolgozik. Nem zavarja a tűz, a puffancsok robba­nása, fától-fáig rohan, most egy tüzelő cserkészcsatár arcára irá­nyítja a gépet s premier-planba hozza, ott meg már egy fára ka­paszkodik, hogy a gráaátdobást megörökítse, majd a szemlélő cso­portra irányítja a lencsét. Lázas izgalommal folyik tovább a játék. Egyre újabb parancsok érkeznek a rádión, újabb hírekkel fut be egy-e?y öű, itt erősítést kérnek, amott ismeretlen és váratlan hely­ről bukkant föl az ellenség. Mintha életünkről volna szó, olyan izgalommal és lelkiismeretesen har­colnak. A játék izgalma, komollyá tesz mindent. 7,2! Mindenütt fegyverropogás, roha­nás, megindult az általános táma­dás minden oldalról. Egyre több lesz a „halott és sebesült“. A döntőbírák (a ijezető tisztek, jórészt a ciszterci tanárjelöltek és hittudományi hall­gatók) kérlelhetetlen tárgyilagos­sággal ítélkeznek. A megsemmisítés egyik oldalon sem sikerült. A tá­madók jórésze elvérzett a védelem kemény ellenállásán, viszont a vé­delmet is súlyosan érintette, hogy kipuhatolták főhadiszállását s ott ütöttek rajt. Lefúvás. Messze hangzik a kürtjei, — s egyszerre különös csönd borul az erdőre. Mindenütt erős puskapor­szag, köd szálldos. Kísérteties csönd. Mintha egy pillanatra meghalt vol­na az élet. Már gyülekezőre szól a kürt. A hevenyészetten visszaállított hídon visz keresztül utunk. Le­ereszkedünk az országútra. A csa­patok már ott gyülekeznek. Izzad­tak, porosak, — de tekintete mind­nek vidám, szeme mosolygó. Már nem félünk. Ifjúságunk jövőt ígér. Nótaszóval közelednek. Lépésük ritmusa frissen pattog a köveken. Fáradhatatlanoknak látszanak, pe­dig katonaszemmel nézve is komoly teljesítmény áll mögöttük. S a díszmenet talán szebb volt ott az országút porában egy végig­küzdött, fárasztó csata után, mint valaha. A magyar „csakazértis“: nem vagyunk fáradtak, nem akarunk azok lenni. Mintha ezt kopogták volna a bakkancsok. A főcserkész, kisbarnaki Farkas Ferenc, s a megjelent előkelőségek autóba szálltak s elindultak a gyö­nyörűséges ciszterci apátság, Szent- gotthárd felé. A fiúk egetverő él­jenzése kísérte a lassan suhanó kocsikat. Még visszanéztem. Integető karok erdeje. Hat század cserkész-szív dob­banása. Gyerekszemek csillogása. Magyar jövendő ... Aztán elnyelte őket az erdő. De szívünkben benn maradtak. Örökre 1 Dr. Ágoston Julián. Dreher világhírű sörei, Bajor, Udvari, Baksör egri kerületi főraktára: Széchényi-u. 23 Cégtulajd.: Scholcz Gizella. Telefon 87, H IDClf — Személyi változások a Ferencrendieknél. A rendtarto­mányi tanács július 7-én Budapes­ten tartott évi gyűlésén az egri rendházban a következő áthelye­zéseket eszközölte: P. Szedő Dénes, III. rendi igazgató, Egerből Pécsre került állandó gyóntatónak. P. Fá­rad* Béla, vikárius, Budapestre megy rendtartományi titkárnak és vikáriusnak. Egerbe jönnek: P.Bor- sányi Balázs, a budapest-pasaréti zárdából, vikáriusnak és III. rendi igazgatónak, P. Herr Leo Mohács­ról gyóntatónak. — Kinevezés. A kormányzó a vallás és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Janák Viktor egri állami gimnáziumi tanár, h. igazgatónak, az igazgatói címet és jelleget adományozta. * Singer-varrógépek és rádiók nagy választékban Kocsisnál, Eger, Mozi-épület. Aranyat, ezüstöt Csapó, őraműves! — Anyakönyvi hírek. Újszü­löttek: Gáspár Rudolf zenész Tibor, Georgi Krisztó cukorka és fagylalt­készítő Béla, Szlahorek Alajos ke­rékgyártó László, Prokaj kis Kál­mán ht. őrm. Éva, Barczi János fm. Erzsébet, Puporka Géza zenész Irén, Molnár Ferenc fm. Ferenc, Nagy Vendel Máv. üzemi s. tiszt­jelölt Erzsébet, Gömböcz József polg. isk. tanár (Hatvan) Klára, Ignácz József fm. (Tófalu) István, Szarvas Sándor fm. Sándor, Varga József fm. Sándor, Józsa Mária ht. József, Gáspár Vilmos zenész Vil­mos Mátyási János fm. József, Szabó Sándor kocsis [Sándor, Nagy Juli­anna htb. Julianna, dr. Molnár Ist­ván kir. ügyész Katalin, Kalauz Jó­zsef női fodrász Pál, Bari István zenész Ilona, Pogonyi József fm. József, Helli István erdő gyak. Ist­ván nevű gyermeke. Házasságot kötöttek: Dr. Nyirjessy Gyula tb. főszolgabírú, fóisp. titkár zilahi és Pavlik Vilma egri, Jászai Nagy István honv. zászlós és Mező Éva, Kácsor Ferenc cipész s. és Liszkai Rozália egri lakosok. Meghaltak: Kugler Márton szabó m. 35, Hor­váth József vendéglős 66, Stokker Istvánná Ritter Mária (Nagytálya) 30, Rácz Péter ny. csendőrtiszth. 77, Csá^ Sándor ny. siketnéma int. tanár 57, Réthy József ny. el. isk. tanító 78, Ferenc Istvánné Máté Julianna (Demjén) 80, Magyar Ba- zilné Tóth Ilona 59 éves korában. — Tizenegy 80 éves meny­asszony. Egy török statisztikából kiderül, hogy Törökországban az utóbbi négy év folyamán nem keve­sebb, mint 11 nyolcvanéves meny­asszony lépett az oltár elé. A vő­legények a legtöbb esetben fiata-^ labbak voltak, sőt egy esetben a jövendő férj még a harminc éves kort sem érte el. — Ahol minden macskának csengőt kell viselnie. (MN) A portugáliai Verral városka elöljáró­sága elrendelte, hogy a város min­den macskáját nyakára akasztott csengővel kell ellátni.Az intézkedés célja, hogy a macskákat megaka­dályozzák a városka éneklőmadarai­nak pusztításában.

Next

/
Thumbnails
Contents