Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-07-15 / 111. szám

2 EGER 1942 július 15. Kállay Miklós miniszterelnök: Az egész nemzetnek tudomásul kell venni, hogy ezeréves történelmünk legnehezebb Időszakát éljük lángyüjtési mozgalmat sikerre vi­gye. Amikor hős honvédőink a harctereken teljesítik kötelességü­ket, az itthonmaradottak minden munkájukkal törekedjenek arra, hogy a közszükségleti cikkekben mutatkozó hiányokat enyhítsék, mert a hazának csak így tesznek szol­gálatot. UJ államtitkárok a belügy, Igazságügy, főldmüvelésügg! és közellátási minisztériumokban A Budapesti Értesítő jelenti: A MÉP vitéz Lukács Béla elnök­lésével kedden este tartotta a par­lament nyári szünete előtt utolsó értekezletét, amelyen igen sokan vettek részt nemcsak a párt, hanem az erdélyi párt képviselő tagjai is. Kállay Miklós miniszterelnök az értekezlet sErán hosszabb beszédben foglalkozott a jövő feladataival. Mindenek előtt megköszönte a párt­nak támogatását, amelyben feladat- vállalását eddig részesítette és kérte a párt bizalmát a jövőre is. Hangsúlyozta, hogy az a világ­égés, amelynek részesei vagyunk, a fejlődés mai stádiumában, a mi szempontunkat is kielégítő befejezés közeledő jeleit mutatja, de egyben az erőpróba legnehezebb szakát is jelenti, mert ettől függ, megtartja-e hazánk pozícióját és betölti-e azt a hivatását, amely részére a Kárpá­tok medencéjében megállapittatott. A miniszterelnök, a kormánypárt és a nemzet nem viselt még olyan felelősséget, mint napjainkban, ami­kor egyetlen hiba nem évtizedekre, de a megsemmisülésbe is visszavet­het bennünket. Az egész nemzetnek tudomásul kell vennie, hogy ezeréves törté­nelmünk legnehezebb időszakát él­jük. Kevés kormánynak kellett még olyan felelősségvállalással és mun­kával számolni, mint a mainak. Fo­Háborús időben mindenkinek el­sőrendű kötelessége, hogy a rendel­kezésre álló nyersanyagokkal a leg- me8szebbmenően takarékoskodjék. De a takarékoskodáson túlmenőleg gondoskodni kell arról is, hogy az ország területén fellelhető s eddig ki nem használt nyersanyagok is a közellátás céljait szolgálják. A nyersanyagok közül különös fontos­ságúak a textilgyártás céljait szol­gáló anyagok. Mindnyájan tudjuk, hogy a textilipari nyersanyagok egyrésze behozatal útján kerül for­galomba. A háború következtében a behozatal megszűnt s így a ha­zai textilnyersanyagok felhaszná­lása fokozottabb jelentőségű. A kul­túr rostnövényeken kívül vannak vadontermő rostnövények is, ame­lyek szintén felhasználhatók és ér­tékes textil alapanyagot szolgáltat­nak. Ilyen növény a csalán. Ha te­hát a csalánt összegyűjtjük, nagy mennyiségű textilgyártási alapanya­got biztosítunk a közellátás céljaira. A közelmúltban közellátási minisz­teri rendelet jelent meg, amely sza­bályozta és elrendelte a csalán gyűjtését. A csalán gyűjtésére a Magyar Gabonakereskedelmi Rt. és a Taurus Nyerstermék Kereske­delmi Rt. kapott megbízást Ezek a vállalatok a már fennálló országos kozottabb mértékben kell tehát kér­ni a nemzet támogatását, egységes állásfoglalását, higgadtságát és meg­fontolását. Jól tudjuk, hogy nehéz kérdések vannak az országban, amelynek ba­jait épúgy ismerjük, mint a tiszt­viselők problémáit, mint a munkás­kérdést és a piac helyzetét. De nincs a kormánynak egy tagja sem, aki felelősségben ne a legtöbbet nyújtaná a nemzeti társadalom mér­legén. Most, amikor a küzdelem végső szakaszába lépünk, a nemzetnek is meg kell tennie a végső erőfeszíté­seket. Történelmünk, (jfelelősségünk ma azt a feladatot írja elő, hogy hadseregünk ütőképességét a maxi­málisra emeljük. A miniszterelnök érintette még beszédében azokat a kormányintéz­kedéseket, amelyek a közeljövőben az árpolitika területén történnek. Majd utalt arra, hogy a nyári szü­net után igen sok szociális, gazda­sági, ipari és más fontos törvény- javaslat kerül a parlamentben na­pirendre. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy országunk sorsát csak úgy vihet­jük előre, ha a nemzet minden tag­ját az a meggyőződés hatja át, hogy munkájával egyforma fontos tényezője a magyar életnek. szervezetükkel fogják a gyűjtést az egész ország területén végrehajtani. A gyüjtővállalatok megbízottai a csalángyüjtés szervezését már meg­kezdték. Akik tehát a csalán gyűj­tésével foglalkozni akarnak, azok részletes felvilágosításért fordulja­nak a hivatalosan megbízott cégek központi irodájához, Budapest, Ár­pád u. 8. Addig is, míg az erdő­igazgatóság, továbbá a közigazga­tási hatóságok az illetékes minisz­tériumok útján a szükséges utasí­tásokat megkapják, igen fontos, hogy a gyűjtéssel foglalkozó cégeket szervező és gyűjtő munkájukban a legmesszebbmenően támogassák. A csalán gyűjtésének, szállításá­nak és kezelésének, továbbá átvé­telének és elszállításának módoza­tait a bizományosok a gyűjtőkkel kellő módon ismertetik. A rendelet kimondja azt is, hogy a csalánlevél gyűjtése gyógyászati célokra csak abban az időben tör­ténhetik, amikor a kóró a textil­gyártási célokra már megfelelően érett, azaz a levelei száradni, illet­ve hullani kezdenek. A gyógynö- vénygyüjtők a kórót a levél lesze­dése után kötelesek a csalángyüj- téssel foglalkozó cégeknek átadni. A magyar gazdatársadalomra is­mét nagy feladat hárul, hogy a csa­A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére dr. vitéz Bonczos Miklós államtitkárt ettől az állásá­tól buzgó odaadással teljesített szol­gálatainak elismerése mellett saját kérelmére felmentette és a m. kir. igazságügyminiszter előterjesztésére igazságügyi államtitkárrá kinevezte. A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére dr. Gergely ffy András ny. főszolgabíró, országgyűlési kép­viselőt belügyi államtitkárrá, a m. kir. tárcanélküli miniszter előter­jesztésére Jurcsek Béla országgyű­lési képviselőt a m. kir. közellátás- ügyi hivatalhoz államtitkárrá és a földmívelésügyi miniszter előterjesz­tésére dr. Konkoly Thege Sándor Ragyogó reggeli napsütés. A tábor szemlére készen áll. Hat ciszterci cserkészcsapat ünnepli kö­zös nagytáborozással a Rend Ma­gyarországra telepedésének 800 éves jubileumát. A csapatzászlók lobognak a friss reggeli szélben. A táborkereszt és a nagyárboc előtt sorakozik hat század. Jobbszárnyon a zenekar. Várják a szemlét, Magyarország főcserkészét és a zirci apáturat. Reggel pontosan fél 3-kor meg­jelenik az első autó: megérkezett Endrédy Vendel zirci apátúr, kísé­retével, nyomában a főcserkész, kis- barnaki Farkas Ferenc m. kir. ve­zérőrnagy, a Ludovika parancsnoka, főcserkész, Ulbrich Hugó országos társelnök és Deméndy Miklós or­szágos vezetőtiszt kíséretében. Diszjel hasít a csendbe. Dr. Pálos Bernardin egri ciszt. gimn. igazgató, a tábor parancsnoka jelentést ad, utána a megjelent elő­kelőségek ellépnek a századok előtt. A főcserkész kezet fog a tisztekkel és a parancsnokokkal, majd üdvözli a fiúkat. — Örömmel hagytam ott a zajos fővárost, hogy veletek legyek, — kezdte meg beszédét a főcserkész. — 800 esztendő története ragyog felétek, a 800 magyar ciszterci esz­tendő évszázados kultúrája és ko­ronája: a diadalmas magyar élet, mely annyi hőst, annyi munkás hazafit, annyi szentet formált és adott a nemzetnek. Ennek a nagy- multú Rendnek legnagyobb ékessé­ge azonban mindig Ti vagytok és lesztek, Ciszterci Diáksereg. Belő­letek kell megépülnie a nemzet m. kir. gazdasági főtanácsost, cím­zetes egyetemi rendes tanárt, a OMGE főtitkárát földmívelésügyi államtitkárrá kinevezte. A mezőgazdaság nagyarányú fej­lesztése, amelynek munkálatai a parlamenti tárgyalás alatt álló tör­vényjavaslat alapján már most meg- indultka,nagy mértékben megszapori- tották a földmívelésügyi tárca kor­mányzati és igazgatási teendőit. — Erre való tekintettel a földmívelés­ügyi minisztériumban még egy ad­minisztratív állást szerveznek. — Bánffy Dániel földmívelésügyi mi­miniszter erre a helyre dr. Konkoly Teghe Sándort, az OMGE főtitkárát hozta javaslatba. egyik tartóoszlopának, erős gerin­cének. Legyetek hálásak ezért a gondviselésnek, — folytatta szavait a főcserkész. — Tudnotok kell, hogy a cser­kész önzetlen, több-munkája a ha­záé. Aki egyszer cserkész, az min­dig is mindenütt az. — Mi, cserkészek az egész ma­gyar ifjúsághoz képest szűk keret vagyunk csak, mert csupán azokat hívjuk meg közénk, akik magukévá teszik a cserkészeszményt, akik apostolai a cserkészmozgalomnak. Űj társadalom vagyunk, amelyben kevés az önérdek, de annál több a köz szolgálata, új társadalom, a- melyben kevés a beszéd, de annál több a mnnka. Tisztultabb, értéke­sebb új magyar társadalmat aka­runk teremteni. A cserkészetért mindig meg kellett küzdeni. — Harminc esztendővel ezelőtt még csak néhány csapat állt a cserkészmozgalom szolgálatába, nem állt mögöttünk a társadalom, nem álltak mögöttünk százezrek. Küz- denünk kellett a nagy összeomlás, Trianon után is. Ne feledjétek el soha, hogy a cserkész fogott elő­ször kezet elszakított véreinkkel a Felvidéken. Most új világ köszön­tött ránk a megnövekedett ország megnövekedett kérdéseivel. Ez az új világ új feladatokat is jelent. A cserkészfeladatok is megváltoztak, de egy jó magyar hazafi érzésvilága nem változhat meg soha: mindent a hazáért, magamért semmit. Bár­mily küzdelmes és göröngyös is az út előttünk, a cserkésznek kemény, magabízó, férfias lélekkel kell el­indulnia. — Ezt hoztam közétek cserkész­szívvel és cserkészszeretettel, — Mit kell tudni a csalángyüjtésről Látogatás a Ciszterci Cserkészcsapatok Szentgottháröi nagytáborában . Szentgotthárd, július.

Next

/
Thumbnails
Contents