Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-10-30 / 173. szám

2 E 6 E R 1942. október 30. ron lévő rendészeti és katonagon­dozó parancsnokságnál helyjegyet lehet kapni. A harctérre utazók október 31- től más irányba való utazást ne kíséreljenek meg, mert vasúti össze­köttetést nem kapnak és a hiába­való utazással felesleges fáradtsá­got okoznak maguknak. EGRI KRÓNIKA Az angolkisasszonyokról ós kápolnáinkról Az Angolkisasszonyok házi tör­ténetében 1852-ból olvasom a kö­vetkező bejegyzést: „Ez éri November 1-én ünnepélyes át­költözés tartatott az intézetbe, melynél az Érsek Ö Kegyelmessége, s az egri főtiszt, kanonok urak, egyházi díszben jelen vol­tak. Az egész község 9 tagból állott, kik a főtiszt. Ippi Bydeskuty Amália fejede­lem asszony vezérlete alatt, név szerint a kővetkezők voltak: t. Schott Antónia, To- ronyossy Aloyzia és Stirba Anna öreg angol-kisasszonyok (vagyis: máterek); to­vábbá Brem Aloyzia junorátbeli angol-kis­asszony (vagyis: szóror), és Hoffer Jozéfa, Zsasskovszky Karolina újonez-kisasszonyok, s végre Turkovies Mária és Seyff Jozéfa kisasszonyok, kik még jelöltek voltak ...“ Éppen holnapután lesz tehát ki­lencven esztendeje annak, hogy az Angolkisasszonyok megkezdették Egerben áldásos munkásságukat. Bizony szükség is volt reájuk, mert nálunk a leánynevelés eléggé elmaradott a 19. század elején és közepén is. Tény, hogy Fuchs Fe­renc, az első egri érsek, alapít­ványt tett két leányosztály tanító­nőjének javadalmazására, melynek kamatait Copácsi Antónia és Váji Antónia élvezték is. Az alapítvány azonban — az 1811. évi nagy ér­tékcsökkenés folytán — nagyon összezsugorodott s Pyrker idejében már csak Gruber Jozefának volt olyán félig-meddig magán leány­iskolája 128 növendékkel. Akart is rajta segíteni a nagyműveltségű fő­pap, de betegsége, majd halála s a 48-as évek zavaros állapotai miatt minden maradt a régiben. Pyrker tervét, hogy szerzetes ta­nítónőket telepít Egerbe, Bartako- vics Béla valósította meg 1852- ben ... az Angolkisasszonyok útján. Mikor ugyanis a régi jogakadé­miai, úgynevezett Foglár-épület, sok viszontagság után, fölszabadult, nagy áldozatokkal ebbe költöztette be az új nőnevelőket. Akkor a mai ha­talmas épülettömbnek csak egy­emeletes része volt a nyugati ré­szen s ugyanott a belső udvar délre nyúló szárnya. Ebben volt egy kis kápolna is az első emeleten. Ott, ahol ma a nagy társalgó van. Az egyházi teendőket a minorita atyák látták el. A mai intézeti templom, melyet Kriston Endre püspök vasárnap áld meg, későbbi eredetű. A homlok­zati rész második emeletét és a ká­polnát ugyanis 1853. tavaszán kez­dették építeni, de 1854. szept. 10-én még a főtemplomban teszik le a fo­gadalmat Eisemann Antónia és Zsasskovszky Karolina, mert a ká­polna még mindig nem készült el. 1855-ben ezt a bejegyzést találom az Angolkisasszonyok házi történe­tében : „ ... A kápolna kikészítése oly rögtön nem haladt, de mégis oly karba állítatott, hogy Június 19-én Ő Kegyelmessége, legkegyesebb Urunk s Atyánk által beavattatott.“ Ugyanaz év „Június 25-dikén Ő Excellentiája engedélyezni méltóz- tatott. hogy intézeti kápolnánkban tartandó Ájtatosságok, Isten legna­gyobb dicsőségére, bizonyos kitűzött rendszabályok szerint nyilván is tartathassanak. De nagyobb ájtatos­ságok, lelkészi eljárással, különös engedélyezés nélkül, tilalmasak.“ 1859 ben pedig megengedte az érsek, hogy nyilvánosan nagyheti ájtatosságokat tarthassanak a ká­polnában, vagyis ettől kezdve nyil­vános jellegű lesz a müveit női tár­sadalom részéről annyira kedvelt kis kápolna. Mennyi kegyeletes emlék fűződik ehhez a most alapjában megújított kápolnához...! Mennyi hő ima szál­lott fel innét az Úr zsámolyához, hogy égi segedelmet nyerjenek a jámbor apácák nagyfontosságú ne­velő és lélekmentő munkájukhoz! És a sok edeklés nem maradt eredménytelen. A piciny mustár­magból immár terebélyes fa lön. Akkor két osztályocskában öt an­golkisasszony oktatta, nevelte az egri leánykákat s bennlakó növen­dékeiket. Az „Egri Posta“ 1862. évi egyik októberi száma szerint 226 bejáró növendék részesült az intézet áldásaiban. A rend házi története szerint pedig 37 volt a „tápnöven­dékek“ száma... A munka megindu­lásának évében meg éppen csak 30 belső növendék és 134 bejáró ta­nulójuk volt. A rendházban működő apácák száma immár az akkori ötről ötven­egyre növekedett, míg a tanulók száma 1116-ra... Ezek között 105 a bennlakó és ezertizenegy a bejáró tanuló. A két tanteremből szám­talan előadó helyiség és terem, teljes és korszerű fölszereléssel ala­kult ki lassankint. És megvan az intézet kebelében minden leányne­velő iskolafaj: elemi-, polgári- és kereskedelmi iskola, tanítóképző gya­korló iskolával s gimnázium. Mekkora szédületes haladás, fej­lődés a kilenc évtized alatt!!!... Mennyi életerő, mennyi lelkesedés, mennyi munka e falak között és szerte az országban a magyar anyák nevelése révén mennyi és mily dús kamatozás a nemzet és egyház ja­vára, boldogulásunkra s állami jö­vőnk érdekében ...! Nem imádkoztak a templomukban és dolgoztak hiába az iskolában az Angolkisasszonyok, mert Isten bő­séges áldása volt és van munkáju­kon s rajtuk . .. A kilencven év emlékére megújí­tott ház és kápolna csak új erő' forrás lesz számukra s városunk javára. Breznag Imre. A rögtönitélő bíróság halálra ítélte Tóth Lajost, a hatvani állomás tolvaját A vádlott eleinte tagadni próbált, de később beismert mindent — Végigzokogta a védőbeszédet — de nem kért kegyelmet a húszéves fiú Eger, október 30. • Csütörtökön délután komoly han­gulatban gyűltek össze a bírák az egri törvényszék büntető tanácster­mében, hogy statáriális bírósággá alakulva letárgyalják Tóth Lajos hatvani órabéres vasúti munkás bűn­ügyét, aki október 21-re virradóra a hatvani állomáson feltört egy pos­takocsit és abból ellopott három cso­magot. A terembe csak jegyekkel lehe­tett belépni s így is teljesen meg­telt a tárgyalási helyiség érdeklő­dőkkel, különösen az egri jogász­élet tagjaival. Pillanatnyi csend tá­madt, amikor a két szuronyos fog­házőr között a terembe lépett Tóth Lajos. Középtermetű, szőke, kék­szemű, jó arcú fiatalember, afféle szelídebb pesti „vagány“, akit kör­nyezete nem tudott elég erkölcsi erővel megtölteni és kisebb bűncse­lekményekre könnyen hajlik. Csakhogy most statárium van és a máskor kisebbnek elbírált bűn­cselekmény most életet követel ki­engesztelésül. Az ügyész vádbeszéde Pontosan négy órakor lépett a terembe a bíróság a gyengélkedő Szokolay tanácselnök helyett dr. Pataky István tanácselnök, helyet­tes törvényszéki elnök vezetésével és helyet foglalt az emelvényen. Az elnök mellett dr. Bereczky György, dr. Szirányi Ferenc, dr. Pálinkás Jenő, dr. Tamás István és dr. Gás- párdy József törvényszéki bírák ültek, a jegyző tisztét dr. Kaszás István törvényszéki jegyző látta el. Dr. Pataky István tanácselnök komolyságra és csendre intette a hallgatóságot, majd megnyitotta a tárgyalást. Dr. Molnár Mihály ügyész ter­jesztette elő a vádat. Vádolta Tóth Lajos rákoscsabai születésű 20 éves Máv órabéres, fogadalmat tett ide­iglenes fékezót, hogy Hatvan állo­máson az oda október 20-án 23 óra 41 perckor érkező és 21-én 0 óra 1 perckor továbbhaladó C 450 sz. postavonat egyik kocsijáról az ól- mozást letépte és a kocsiból három csomagot kivett. Egyik csomagot elrejtette a közelben álló személy- vonat egyik harmadik osztályú ko­csijában, két csomagot pedig elvitt Mészáros Lázár utcai lakására. — Időközben az állomáson ha­gyott csomagot felfedezte Kaposi Lajos kocsivizsgáló és az esetet jelentette Iszlai Miklós forgalmi tisztnek. Megállapították, hogy a csomag az IBUSZ által feladott és Szolyvára címzett szállítmány. Azon­nal értesítették a vámosgyörki ál­lomást és ott megállapítást nyert, hogy a postakocsit feltörték. — Tóth Lajos otthon a csomago­kat felbontotta. Az egyik csomag Királyházára címzett dohánynemű volt s benne tízezer Levente, to­vábbá nagymennyiségű más fajta cigaretta és szivar volt. A másik csomagban, amelyet a budapesti Felmayer cég adott fel Bargár Imre nagybereznai lakos címére, két húsz méteres vég női ruhaanyag volt 240 pengő értékkel jelezve.. — A vádlott a csomagból 3600 Leventét és a ruhaanyagot magához vette és elvitte Budapestre. Itt a cigarettát elhelyezte az állomás egyik helyiségében, a kelmével pe­dig kiment a Teleki térre. Itt két kereskedővel alkudott, akik meg is vették az anyagokat, előbb azonban bevitték igazoltatás céljából az is­meretlen fiatalembert a Teleki téri detektivkirendeltséghez. Itt Tóth Lajos mindent elmondott, beismerte a lopást, mire átkísérték a főkapi­tányságra, ahol szintén beismerte tettét. Ugyancsak mindent őszintén elmondott az egri ügyészi kihallga­tása során és az elme állapotát megvizsgáló orvosok előtt. Egyéb bűncselekményeket is elkövetett már a vádlott — De bevallott a vádlott egyéb bűncselekményeket is a kihallgatás során. így beismerte, hogy 1940. augusztus óta, amióta a MÁV szol­gálatában áll, előszóra józsefvárosi pályaudvaron lopott el négy cso­mag vajat, azután balatonszent- györgyön egyik órabéres társának az óráját tulajdonította el. Ezért fegyelmileg Hatvanba helyezték. Itt ez év szeptemberébe és októ­ber elején több ízben feltört vago­nokat és egyszer négy libát, más­szor 10 kilogramm vajat és három libát ellopott. — Mivel az utóbbi lopást bebi- zonyithatóan az elsötétítés alatt követte el a vádlott, ügye a rög- tönítélóbíróság elé tartozik, s mert a törvényszéki orvosszakértók vé­leménye szerint beszámíthatóságát korlátozó okok nem állanak fenn, semmi akadálya nincs a büntetés kiszabásának. HIRDESSEN AZ „EGERÉBEN!

Next

/
Thumbnails
Contents