Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-10-24 / 170. szám
1942. október 24. E G E H 3 puskával lőnek, közben serényen oldozzák kisebb bombáikat. Légvédelmünk teljes erővel lövi őket. Ugyanekkor „Héjáink“ is rájuk csapnak. Nagy kavarodás keletkezik odafent. A mérleg nyelve hatalmasat billent. Eszeveszetten menekülnek a bolsik. Négy gépjük azonban itt maradt. 7:0 a javunkra Mire teljes pompájában kisüt a nap, 7:0 arányban áll a mi javunkra a légi harc ... — No most már nyugodtan al- hatunk, — állapítja meg egyik bajtársunk és indul sátra felé. Sátrunkban gondolkozunk a történtek felett, naponkint rögzítjük gondolatainkat, amikor újból felhangzik a légi veszélyt jelző szaggatott sípjel.. . Mit akarnak ezek ? Mindenképpen fekete vasárnapot rendeznek önmaguknak a szovjetdarazsak?! A gondolkozásra azonban nem sok idő van. A figyelmeztető sip sürget.1, Légvédelmi árkunk felé rohanunk és villámgyorsan eltűnünk . .. Éppen jókor érünk az árokba.— Fürge, villámgyors szovjet gépek húznak el felettünk. Nehéz és köny- nyű géppuskákkal pásztázzák a tájat. „Apróbb csomagokat“ osztogatnak. Ide-oda csapkodnak. Légvédelmi tüzéreinket keresik ... — Gyorsan találkozunk velük. Egyszerre villannak a légvédelmi gépágyúk és boforsok torkolattüzei. . . Ugyanakkor a négy szolgálatos vadász is őrült sebességgel csap közéjük. Itt is, amott is megbillen egy-egy szovjetgép. Telitalálattal zuhannak a földre . .. „Héjáink“ két „Messerschmidt“ képében megerősítést is kapnak. Újult erővel vetik magukat a menekülők elé ... Kergetik, zavarják, szorítják visszafelé az útjukba került gépeket... Tizennégy ... és a tizenötödik Tán félóráig is eltartott a küzdelem . .. Aggódó lélekkel, az árok mélyéről figyeljük saját vadászainkat . . . Felujjongunk amikor villámgyorsan visszaszáguldani látjuk mind a hat fehéren csillogó „acélmadarunkat“ . . . Gépeink diadalmasan köröznek felettünk. — Hét szovjetgép roncsa füstöl a környéken. Délután négy órakor 14:0 arányban áll a mai légiharc eredménye javunkra. A lelőtt gépek legénysége majdnem minden esetben kiugrással igyekezett menteni az életét. Egyetlen pilóta ért épen földet. Soknak egyáltalán nem, másoknak rosszul nyílt ki az ernyője, többeké lángot fogott, egyszerre zuhantak le gépeikkel és összetört tagokkal terültek el a földön . .. Az elfogott pilótát gyorsan gépkocsiba ültetik és kihallgatásra viszik. Nem sokat beszél. Egyetlen, de igen igen jelentős „érdekesség“-et mond, azt, hogy a Don túlsó vonalán, arcvonalunkkal szemben már női zászlóaljakat, ezredeket von össze a szovjet vezetőség. — Fiatal leányokat, asszonyokat küld harcba. Ragyogó arccal jelenti a légvédelmi hírközpont küldönce: a város túlsó oldalán tüzelőállásban lévő ütegek közlése szerint egy orosz gép kényszerleszállást végzett . . . Épen ért földet... Pilótája és műszerésze menekül az erdő felé, üldözik! e-i ke£yé&e füitoTí 1 tvngsíum KWTO68T ® j Minden kivitelben és erősségben L U S Z TI G-nál kaphatók EGRI KRÓNIKA Régi tisztújítások Egerben Na, most megmntatom, hogyan kelt elfogni egy tolva)t — mondotta a csendőrtiszthelyettes és valóban elfogott egy tolvajt Különös véletlen juttatott kézre egy besurranó cigánylegényt A bűnügyi nyomozások történetében szinte páratlannl álló véletlen juttatott a hatóságok kezéfe egy egri besurranó tolvajt. Rácz suha József fiatal cigánylegény az ügy szereplője, aki arról nevezetes, hogy nem lehet a borát megállapítani, mert sem egyházi, sem polgári anyakönyvbe nincs bevezetve a neve. Talán amolyan országúton született cigánygyerek lehetett, el is felejtették már, mire a legközelebbi faluba értek vele. így történhetett, hogy annak idején senki sem vette tudomásul létezését. Annál jobban tudomást szereztek létéről azok, akiket születése után két évtizeddel felkeresett és elemelte holmijaikat. Afféle besurranó tolvaj Rácz suha József, aki legutóbb Fischer Gyula volt likőrgyárosék lakásán tévedett be fényes nappal. Pár mozdulattal összeszedett néhány ruhadarabot, aranyláncot, miegyebet, gyorsan batyuba kötötte és mint aki jól végezte dolgát, elindult a Bem-téren át a szőlők felé. És most következik az eset mulatságos, de egyben drámai része is. A Bem-téren ugyanebben az időben csendőrök gyakorlatoztak. A gyakorlatot vezető tiszthelyettes éppen arról magyarázott, hogyan kell igazoltatni a gyanús elemeket, amikor végszóra megjelent a tér szinpadán Rácz Suha József. — Na most megmutatom, hogyan kell elfogni egy tolvajt, — mondotta a tiszthelyettes és odalépett a cigánylegényhez, hogy igazoltassa. Amint Rácz látta a helyzetet, azonnal eldobta a batyut és futásnak eredt. A csendőrök azonban rövidesen utólérték a szó szoros értelmében „kapóra“ jött fiatalembert. Rácz suha Józsefet rendőrségi kihallgatása után átkísérték a kir. ügyészség fogházába. Bevezetésképen szükségesnek tartom, hogy egyet-mást felidézzek a múltból. Eger, mint tudvalévő, a török kitakarodása után szabadkirályi címet kezdett használni s függetlenítette magát a kettős földesuraság- tól: a püspökségtől és a káptalantól. Ebből persze pör lett, mert a két kegyur nem akart engedni a maga jogaiból, amelyek sok évszázadra nyúltak vissza. A pörnek vége az lön, hogy Kassán 1695. január 4-én Eger város kiküldöttei és Fenessy püspök között egyezmény (Tranzactio) jött létre, mely 12 pontban foglalta össze a kettős fóldesuraság jogait és a város kötelességeit. Mivel pedig ezt önmagára sok tekintetben károsnak tartotta a város polgársága, meglehetős izgatottsággal fogadta. Annyira, hogy Kurz budai adminisztrátor tudomására hozta a püspöknek: nincs abban a helyzetben, hogy a város birtokába beiktassa. Némi huza-vona után végre február 16-án pótegyezmíny jött létre Egerben, a kettős fóldesuraság és a város között. E két egyezményből minket ezúttal a 2. pont érdekel, mely a városi tisztujítás vonatkozik. E pont értelmében a püspök 3, vagy több polgárt jelöl a bírói tisztségre és a megválasztottat ő erősiti meg. Jelöl pedig a magyar, német és rác lakosok*közül s erre a falakon belül lakók különbség nélkül szavaznak az Olasz-utca (ma: város III. negyed), Uyváros (ma: a város I. és részben II. negyede) s végül a Szent Miklósváros (ma: város I. és 11. negyed felső része). Szavaznak pedig mindazok, akik a város közterheiben résztvesznek. A második egyezmény 2. pontja ugyanígy intézkedik, csak hangsúlyozza, hogy egy és ugyanazon bíró legyen (unus et idem Judex sit) mindkét vármegyei rész területén, vagyis a borsodi (patak balparti) s a hevesi (jobbparti) része. A tanácsosokra is ugyanígy rendelkezik, mert azok is mindhárom náció köréből választhatók a jelölés alapján. S valóban így történtek a jelölések évtizedeken keresztül, bár rácot sohasem választottak; legfeljebb tanácsosnak. Választottak pedig a polgárok összesen, vagyis közgyűlésen. Ennek hatáskörébe tartózott a bíró, főjegyző, tanácsosok és még egy pár kisebb tisztviselő választása, a többieket már a tanács választotta.
