Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-10-24 / 170. szám
4 EGER 1942. október 24. Állott pedig a belső, vagy nagytanács eleinte hat, a külső, vagyis kis-tanács pedig 12 tagból. Ez a szám lassankint kétszeresére emelkedett, tizenkettőre és huszonnégyre, akikre mind külön-külön szavaztak a közösség (communitas) tagjai. Régi szép szokás volt, hogy a megválasztott tisztviselők együttesen és rendszerint nagy néptömeg kíséretében vonultak fel a székes- egyházba, ahol ünneplésen tették le az esküt. Forst Antal üveges mester uram, aki a főbírói tisztséget 1750—52-ben viselte (háza a mai Dálnoky-ház volt a Kossüth-téren). „Szokás Szerint valló Discretiot ex Cassa Communitatis“ (vagyis a város közpénztárából) utait ki Neumayer Ferenc pénztárosnál: „Anno 1751. Die Febr. N. Tanács restauratiokor F8 Tisztelendő Plebanus Ur(nak) P Tanács’ Heghiteltetéseért FI. Éhen. 4 den. 20. A’ Musikusoknak, mivel Choraliter tartatott Fl. Rhen. 4 den. — Kántoroknak Fl. Rhen. 1 den. — Templom szolgáinak discretio Szokás Szerint — den. 50 Summa Rhenesfrt 7 den. 70. 1746. január 4-ről is találtam egy utalványt, amely a következőképen hangzik: Régiméd Forst Antal Perceptor Uram Vévén Ezen Comissiomat Fü Tisztelendő Ambrosovszky Mihály Canonok és Város- sunk Plébános Urnák, midőn Szokás Szerint az Templomban az Nemes Tanács az Hiteti Lététté, és Szent Messé- ért fizessen Négy Rhénes Forintokat és Hetven Pinz, id est Rh. FI. 4 den. 70. Számadásában Fogh Kegld Acceptáltatni, Eger Városa Bírája Wallner Joseph m, pria.“ A székesegyházban való eskütétel általában és állandóan szokásban volt. Bizonyítja jobban az 1780. évben kelt „Canonica visita- tio“ (7. pont, 4. bekezdés), mely szerint a plébános egy aranyat kap a bíró eskütételéért. (Pro Sui Subsis- tentia habet Occasione Restaura- tionis Judicum pro Veni Sancte aliisque Functionibus — aureum.) Hogy pedig az utalványok szinte állandóan 4 frt 20 dénárról beszélnek, annak oka az arany értéktöbblete, ázsiója. Ez a szép szokás meg volt még múlt század negyvenes éveiben is. 1844. jan. 4-én volt az általános tisztújitás, amelyen a kettős földes- uraságok Kovács Mátyás apát-kanonok és Najthart Antal érsekuradalmi igazgató (prefektus) képviselte. A választási elnök, Kovács Mátyás apát-kanonok, kénytelen volt kilátásba helyezni, hogy a városban állomásozó ‘„nemes katonaság“ kirendelését kéri, oly nagy volt a városház kapui előtti zajongás és fenyegető kiabálás. Ez alkalommal, mint már három Ízben, Rózsa Károly ügyvéd lett a főbíró, míg főjegyzővé Alexy Mihály szintén ügyvédet választották meg. Rózsa Károly 1902, ellenfele, Pók István ügyvéd 1415 szavazatot kapott. Mellőzve a választás további folyását, csak ideiktatom a jegyzőkönyv végső sorait: „ ... az el Választott Tisztviselők pedig hivatali-esküjök letétele végett számtalan lakosok kisirete mellett a’ Székes Egyházba indulván, a Városi Közülésnek Vége lett.“ Az 1844. évi tisztujításról egyetlen sort sem találtam a városi jegyzőkönyvekben. Azt sem tudhatni meg, hogy kik voltak a választásnál a kettős földesuraság „küld• nőkéi“,* vagyis kiküldött megbízottai, akik a választást lefolytatták. Annyit megállapíthattam, hogy 1843. dec. 28-án kelt rendeletével elhalasztotta Pyrker érsek az 1844. évi általános tisztujítást s 1844. január 2-án azt kérték a tisztviselők, hogy tovább szolgálhassanak. S úgy látszik, meg is maradtak tisztségök- ben. Az is látszik, hogy ekkor már teljesen politikai térre terelődött a városi tisztikar választása. Legalább is erre enged következtetni az, hogy Kossuth „Pesti Hírlap ja számol be a választásról elég részletesen. (1844. évi 51. szám, 426. lap.) Megjegyzem előre is, hogy az alábbi kérelemben elsőnek kitett pont azért volt fontos, mert — jóllehet a közönség teljesen a Rózsa Károly pártján volt — 1841-ben mégsem jelölte az elnöklő érseki megbizott. Csak később, 1841. július 19-én akceptálta az érsek, mivel a nagy többség óhajtása kérte. De hadd szóljon maga az újság! 1844. nyárelő 16-án folyt le az egri általános tisztválasztás nagy érdeklődés mellett. „A’ város közönsége már előbb kérelmet intézett a kettős földesurasághoz, hogy a) jelölje Rózsa Károlyt is, b) a’ választást ne a, teremben tartsák, hanem a’ városház’ udvarán, mert így a’ nagy tömeg is érvényesíteni tudja akaratát... 3) hogy tolakodás ne legyen a’ választásnál, kedvező intézkedést kérnek. Minden kérdésre kedvező választ nyertek és 16-án rendkívül nagy számmal jöttek össze a választók, kik az udvaron helyezkedtek el — ’s hogy kifejezzék szándékukat, csaknem mindenkinek kalapjánál rózsa volt... Jelöltek voltak a’ főbíróságra: Csépány János, 1827— 41-ig volt bíró, Makáry Imre, a’ volt főjegyző, Kovács Mátyás táblabíró, Rózsa Károly, Szávics Pál és Lovass Ferenc ügyvéd. A’ szavazás eredménye lön: Csépány János 137 és Rózsa Károly 1171 szavazat... A’ főjegyzői hivatalra Gáhy József ügyvéd, előbbi aljegyző és levéltárost választották meg. A két választás d. e. 9 órától tartott és mivel későre járt az idő, folytatását másnapra tűzte ki a káptalan kiküldöttje. Egyben intézkedett, hogy a’ két főtisztviselő azonnal letegye az esküt... *) A -nők, -nők, mint idétlen és erőszakolt képző használata akkoriban valóságos láz volt. Sülve-főve készültek az ilyen végződésű szavak. Mint: elnök, álnok, ülnök, tollnok, gondnok, vésnök stb. Sőt az egri hivatalos iratok között találtam ilyen szörnyű szavakat il: ajtónok, vagyis ajtónálló (janitor), a régi városi közgyámot, (latinul dativus tutort meg éppen így „magyarították meg „adatot gyámnok". És itt érdekes a következő leírás : „A' remek díszü székesegyház tornyának harangja ünnepélyes kon- gással jelenté a’ felesketésre való menetelt; a’ közel utczákból tolongó nép méhrajként lepé el az egyház előterét, ’s diadalmenettel indult a’ választó közönség kedvelt bírójával egy nagy nemzeti zászló élővitele mellett hangakísérettel a, városházától; szép renddel követték egymást a' város külön negyedeinek lakosi 7 külön kék-vörös (a’ város ősi banderiális színe) zászlók alatt hosszú utczákat betöltő sorral a' harangzúgás némítő éljen- kiáltások között a! székes egyházba, hol a’ főbíró- 's jegyzőnek szokott szertartással történt fölesketését mozsarak durrogása tudatú az ős- várossal. Kijövet elölobogának a’ nemzeti ’s városi zászlók, újra meg- zendültek a’ hangszerek vidító húrjai, ’s ujult tarackdurrogások hirdetők Eger örömét. . .“ Ezután a tömeg elkísérte az új főbírót az érseki lak udvarába, hon- nét küldöttség ment föl az érseki palotába és jelentette a választás eredményét. Pyrker érsek nevében ott volt Rajner Károly fölszentelt püspök és helynök, Nyéky Mihály kir. biztos és gróf Castiglione tábornok, kiket Bohács János ügyvéd üdvözölt a kommunitás nevében. Onnét (ma Széchenyi-u 8. sz.) házáig kísérte a tömeg az új főbírót s Csiky Sándor táblabíró, ügyvéd köszöntése után a főjegyzőt kísérték haza ... Ezután szép rendben házába tért az ünneplő sokaság ...“ 1849. március 2-án megszállották Egert a Lichtenstein és Bergen osztrák ezredek és elmozdították a város akkori főbíráját, helyébe pedig kinevezték Scheidl Adolf nyug. csász. őrnagyot, aki előzőén testőr, majd abauj-szikszói postamester volt. Jóindulatú magyar, aki kény- szerűségből vállalta a reá nézve kellemetlen megbízatást. A valóságban semmibe bele nem avatkozott, sőt március 13-án, mikor az osztrák csapatok kivonultak Egerből és Kossuth jövetelének híre kelt, — beretvával elvágta nyakát s meghalt. A szomorú esetről több szerzet házi története emlékezik meg nagy részvéttel. Ettől kezdve kinevezett főbírák, illetve postamesterek állanak a város élén és a tisztviselői kar is mind kinevezettekből toborzódik. így persze elmarad a székesfőegy- házban szokásos eskütétel. Mikor pedig visszatér az alkotmányos élet, akkorra vele együtt jön a hazaérkező emigránsok szabadkőműves mozgalma és velők a mindinkább erősödő liberális világ. Ennek már nem kellett a templomi eskütétel s így lassan-lassan divatját múlta ez a szép, hatásos és fölemelő szokás. Breznay Imre. Kevesen tudják, . . . hogy a kolbászt, ímint Aris- tophanes görög vígjátékíró (Kr. e. 450 körül) nyomán tudjuk, már az ókor is ismerte és kedvelte. Európában igazi népszerűségre csak a középkor óta tett szert. Azokban az európai országokban, amelyek- ken a lakosság nagyrésze irodában és gyárban keresi meg a kenyerét a legutóbbi évtizedek folyamán kenő-kolbász alakjában jött divatba, . .. hogy a Nílus vízállása akkor éri el legnagyobb szintjét, amikor a nap az oroszlán jegyébe lép. A régi egyiptomiak ezért, mint Plu- tarchos feljegyezte, az oroszlánt a víz szimbólumának tették meg és forrásaikat oroszlánfejalakra faragott csurgatócsővel látták el. Ez a szokás a görögök és rómaiak közvetítésével később az európai civilizáció egész területére elterjedt. — hogy a lópatkókovácsolás először időszámításunk kezdetén a rómaiaknál honosodott meg, ekkor azonban még nem szegekkel verték fel, hanem kötözéssel erősítették a lovak patájára. .. . hogy a fülbevaló a legrégibb időkben a rabszolgaság jelvénye volt és ennek megfelelően eltávolíthatatlan módon erősítették a fülbe. Alakja a rabszolga tulajdonosának megjelölésére szolgált. A női fülbevaló divatja hasonlóképpen abból időből származik, amikor a társadalom a nőt a férj szolgálójának tartotta. Mindenféle típusú vaskályhák samottozása, cserépkályhák átalakítása, javítása FERENCZ kályhásnál, EGER, Koszorú u. 11. Tel. 444. — Egg vőlegény két menyasszonnyal — ésaz anyakönyvezed nem tiltakozik. (MN) A házasságkötések történetében eddig valószínűleg példa nélkül álló eset történt a dunamenti Neuburgban. A vőlegény egyszerre két menyasszonnyal jelent meg az anyakönyvezett előtt — és ez habozás nélkül esketéshez látott. A magyarázat nagyon egyszerű: a háborús házasságkötési törvények szerint minden a legjobb rendben volt. A két menyasszony nővér volt és a vőlegény egyúttal a harctéren levő testvérét is helyettesítette, aki távházasságot kötött. Egyszerűség kedvéért a kettős házasságkötést egyszerre tartották meg és így történt, hogy a vőlegény egymásután kétszer mondott igent. * Irodai mnnkában jártas tisztviselőnőt, valamint üzletszerző férfi tisztviselőket felvesz fix, költség- és jutaléktérítéssel Adriai Biztosító Társulat egri főügynöksége, Széchenyi utca 8.
