Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-10-14 / 162. szám

Trianon 23,1942. október 14,

Abi 8 pillém

Eger, Lili. évfolyam, 162. mám. *?■ Szerda ■«*'

ELŐFIZETÉSI díj i I9B hónapra 1 pangó 30 f, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér.

POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER

SZERKESZTŐSÉI Líceum fsz. 3. Tel,: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám. Csekkszámlái 54.558.

fl képuiselőhdz ör. Petro Kdlmdn nagy beszédének meghallgatása után kegyeletes érzésekkel fogadta el a kormtínyzóhelyettesről szóld töruényjauaslatot

Petro Kálmán dr. a beszéd után rosszul lett és este 9 órakor a Vöröskereszt-kórházban agyvérzésben meghalt

Nagyjelentőségű ülést tartott kedden délelőtt a képviselőház. Ezen az ülésen ünnepélyes keretek között szavazták meg a hősi halált halt Horthy István kormányzóhelyettes emlékét megörökítő törvényjavaslatot, amelyet Kállay Miklós miniszterelnök a kormány nevében a múlt hét végén nyújtott be. Az ülést igen nagy érdeklődés előzte meg. A képviselőháznak csaknem minden tagja megjelent. Jóval tiz óra előtt zsúfoltak voltak a folyosók s mindenki a javaslat jelentőségével kapcsolatos kérdésekről beszélt. Tíz óra után néhány perccel szólaltak meg a folyosói csengők. Az ülésterem csakhamar megtelt. Mindenki feketében jelent meg, túlnyomó volt a zsinóros fekete magyar öltözet. Kállay Miklós vezetésével a kormány minden tagja résztvett az ülésen.

Tasnádi Nagy András elnök délelőtt 10 óra 12 perckor nyitotta meg az ülést. Bemutatta Hóman Bálint képviselő beadványát, amelyben gyógykezeltetés céljából háromheti szabadság engedélyezését kérte. A képviselőház a szabadsághoz hozzájárult.

Napirend szerint következett a hősi halált halt kormányzóhelyettes emlékének és a nemzet hálájának megörökítéséről szólő törvény- javaslat tárgyalása.

Petro Kálmán előadó bevezetőben rámutatott arra, hogy a kormányzó- helyettssi intézmény létesítéséről szóló törvény elfogadása és az ezt követő választás csodálatos megnyugvást hozott a nemzetre. A magyar országgyűlés ünnepélyes üléséről minden törvényhozó hazafias örömmel távozott, mert a nemzet és Fóméltóságu Kormányzójának óhaja és akarata beteljesült. A nemzet nagy reményekkel eltelve, biztosítva látta azt a célt, amelyet a kormányzóhelyettesről szóló 1942. évi II. te. megvalósítani kíván. Ifjú kormányzóhelyettesünk magas közjogi méltóságában csorbítatlanul beváltotta a hozzáfűzött reményeket

s önfeláldozóan teljesítette minden kötelességét.

— Nem mindenkiben keltett azonban — ügymond — megnyugtató érzést az a hír, hogy vitéz nagybányai Horthy István kormányzó- helyettes úr bevonult ezredének harctéri alakulatához. (Úgy van! Úgy van!) Vitéz Horthy István repülőfőhadnagy párheti szolgálat után az orosz harctéren az első vonalban van. Szolgálati beosztásának megfelelően súlyos és veszélyes légi ütközetekben vett részt, a parancsnak engedelmeskedik, parancsot ad, mint annyi más főhadnagy a harctéren. Vitéz Horthy István főhadnagy fiatal felesége pedig ezalatt önkéntes apolonő vaianol Oroszországban. Az itthon .maradt aggódó apa rádióüzenetet küld a harctéren küzdő katonák kispolgári hozzátartozói között s aggódva kérdi, hogy megtalál-e édes fiam, valahol Oroszországban ez az üzenet, amely fohászkodik, az Isten óvjon s hozzon haza győztesen és egészségesen. Vitéz Horthy István főhadnagy sorsa a hős magyar katonáé, aki önmagát nem kíméli, mert nemzete, hazája fennmaradásáért küzd. Veszélyes hadirepüléseire egy hajnalban pontot tett a végzet. Vitéz nagybányai Horthy István repülőfőhadnagy hősi halott. A levegő hullámain elindul a rettenetes gyászhír s ezalatt az Apa — bölcsen országló Kormányzó Urunk — Szent István nemzeti ünnepén a nagy szent ereklyéit kíséri a napsugaras budai várban. A nemzeti ünnep örömhangulatán megdöbbentően mélységes gyász vesz erőt. így vált Magyarország Kormányzóhelyettese a halált megvető bátorságnak s az életét a haza oltárán feláldozó kötelesség teljesítésnek szimbolikus mintaképévé mindnyájunk riadt gyászára és fájdalmas okulására. Isten éppen Szent István napján kívánta ezt az áldozatot a nemzettől és országgyarapító Kormányzó Urunktól, intésül minden magyar felé, hogy a nemzetnek, ha

élni akar, példát mutató kötelesség- teljesítésre és önfeláldozó hősiességre van szüksége.

—Magyarország kormányzóhelyettesének nem az első arcvonal repülőfőhadnagyi szolgálat volt hivatása. (Úgy vanl Úgy vanj — hangzik a Ház minden oldalán.) Ha önként vállalta, ez a nemzet sokezer hős fiának közös sorsában való részvétel legyen a nemzeti öntudat példát adó hatalmas feltörő erőforrása, hiszen vitéz nagybányai Horthy István, a hősi halált halt szárnyaszegett repülőhadnagy sem egymaga adott példát nekünk a nemes kötelességteljesítésre, hanem példát adott vele együtt a nemzetnek valamennyi többi hős fia, aki a keleti arcvonalon dúló gigantikus küzdelemben életét és vérét áldozta, illetőleg áldozza a magyar haza biztonságáért és az európai keresztény műveltség fennmaradásáért. (Élénk helyeslés és taps.) Ifjú kormánvzó- helyettesünk áldozatos emlékének törvénybe iktatásával nemcsak az ő emlékezetét iktatjuk be a törvénytárba, hanem kivétel nélkül valamennyi hős baj társa emlékének adózunk hálatelt szívvel és könnyes kegyelettel. (Úgy van! Úgy van!) A most vívott háborúban nincs és nem is lehet kivételes sorsa senkinek. Nincsenek és nem is lehetnek egyenlőtlen elbírálás alá eső honfiak : személyi válogatás nélkül, vállvetve állunk a gáton egyetemes sorsközösségben mindnyájan magyarok. Hogy Horthy István hősi halála mégis kiemelkedik a sok hasonló fájdalmas áldozat közül, annak az az oka, hogy a halál vak törvénye vele a magyar nemzet jövőjének egyik legszebb zálogát és reménységét ragadta el. Vele nemcsak a repülőfőhadnagy, hanem az ország második közjogi méltóságának [viselője szállt korai sírjába. (Úgy van! Úgy van!)

n

— 0 primus inter pares a hősi halottak túlvilági seregében. De primus inter pares a dicső seregben egy másik oknál fogva is: annak a tőzsgyökeres magyar törzsnek volt a virágba szökkenő hajtása, amely törzs — a Horthy-nemzetség — állami életünk egyik legsötétebb korszakában tudott erőt, bizalmat és megnyugvást adni nemzetünknek Főméltóságú Kormányzó Urunk személyében. (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés.) Mert hiszeu ki más, mint Kormányzó Urunk az, aki az összeomlás szélén álló nemzetünk hajóját immár huszonkét esztendeje biztos révbe vezette, azóta is nyugalmas vizeken tartja s akinek a nemzeti tekintély és az ország területe gyarapításában szerzett történelmi érdemeit a magyarság hűségesen és hódolatának örök emlékezetéül az 1942. évi II. törvénycikk törvénybe iktatta és aki minden magyar eszménye és példaképe. (Úgy van! Úgy van! Általános éljenzés.)

Az előadó ezután r -ízletesen ismertette a javaslat egyes szakaszait) külön kiemelve a 4. szakaszt, amely a kormányzóhelyettes ifjú özvegyének és kiskorú árvájának áldozatos sorsában osztozó honpolgárok közösségét és a nemzet irántuk érzett hálájának egyetemességét kívánja méltóképpen kidomborítani. Ezért elrendeli, hogy a törvényes rendelkezéseken felül, fokozottabb gondoskodás történjék a hadiözvegyekről és hadiárvákról. Végül kérte a javaslat elfogadását. (Nagy éljenzés és taps a Ház minden oldalán.)

Az előadó után a nyilaskeresztes párt szónoka olvasott fel egy deklarációt, majd dr. Kállay Miklós miniszterelnök mondott beszédet. Ezek után a képviselőház kegyeletes érzésekkel eltelve elfogadta a tőr- ványj avaslatot.

Dr. Petro Kálmán megrendítő tragédiáin

Amikor dr. Petro Kálmán a képviselőházban egyik legszebb beszédét mondotta el a kormány és a párt megtisztelő megbízásából, senki sem tudta, hogy élete utolsó megnyilatkozását mondotta el. Ami a beszédet követő tapsok után következett, az már egy élet gyorsan lepergő tragédiája volt. A Ház ülésének végeztével az ünnepelt szónok elhagyta az országháza épületét és megtántorodott. Szédülés és

rosszullét fogta el s támolyogva ment néhány lépést, majd autót hívott. A kocsi hazavitte Krisztina- körúti lakására s ott röviddel ezután elvesztett eeszméletét. Környezete azonnal értesítette a mentőket, akik beszállították a Vöröskereszt kórházba. Itt, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, este kilenc órakor agyvérzés következtében meghalt.