Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-10-03 / 156. szám
1942. október 3. EGER 3 amelyek nagyrészt az uralomváltozás kényszere alatt állottak bolsevista szolgálatba, nem árultak el különösebb lelkesedést az új rendszer mellett, amely az akkori jelek szerint a bukás közvetlen küszöbén állt. Az oppozició politikai vezetői, Alexejev mérnök és két fia s nagyon sok katonatiszt letartóztatásba került és a Sztálintól megszervezett CSEKA börtöneiben minden előzetes jogi eljárás nélkül hamarosan elérték kínos végüket. „A caricini CSEKA nagy nyomással dolgozik“ — írja másik beszámolójában. „Egyetlen nap sem múlik el, hogy a legkülönbözőbb pontokon ne jutnánk titkos összeesküvés nyomára. A város valamennyi börtöne zsúfolásig megtelt.“ A legfelsőbb katonai vezetőséget egy volgai vontatóhajón vetették fogságba. Amikor Trotzkij, a szovjet hadsereg akkori főparancsnoka ilyen intézkedésekkel szemben felemelte szavát, Sztálin Leninhez intézett táviratának margójára csak ezt a megjegyzést tette: Figyelembe sem venni! Legyen megnyugodva, kezünk nem fog megremegni!“ Sztálin a lehető legbrutálisabb eszközökkel biztosította a bolsevisták sztálingrádi uralmát. Amikor már a város szilárdan a kezében volt, hadaival a déli felkelési kísérletek leverésére indult. Csupán ellenfeleinek egyenetlenkedése tette lehetővé, hogy a felkelőket egyik a másik után támadhatta meg és verhette le, mi által elérte a bolsevisták élelmiszerellátásának biztosítását. A d&UÓM^ósők TÁBORI LEVELEK a felszabadított orosz földről Ki látta Sztálint? Újabb vonások az orosz nép megrontójának arcképéhez Tizennégy templom van a városban, ahonnan ezeket a sorokat küldöm. 1940-bea zárták be a tizennegyediket. A templomok bezárása ravasz formában következett be. Borzalmas összegű állami adót vetettek ki a templom épületére. A hívek nem tudták kifizetni akkor sem, ha minden pénzüket odaadták volna. így aztán az állam adó nem fizetése címen birtokba vette a templomot, s berendezte búzaraktárnak, mozinak, kommunista klub- háznak stb. A lelkészeket ugyancsak a megfizethetetlen összegű adók rávetésével űzték el falura, napszámos munkára. Nem egy hőslelkű pappal találkoztam, aki a kommun uralom alatt lerongyolva, éhezve élt a falvakban, mint napszámos munkás. Nappal fát vágott olcsó bérért, este vagy reggel pedig titokban gyóntatott és áldoztatott. Az itteni tizennégy templom Jiö- zül egyik csak omladékaiban van már meg. Megyiselt melléktornyán még aranyosan ragyog a kereszt. Elhatároztuk, hogy ezt a művészi kidolgozású templomkeresztet, — ha Isten segít, — hazavisszük Egerbe és a hősök temetőjében építendő emlékkápolnára helyezzük, a Don mentén vívott dicsőséges harcok honvéd hősi halottainak emlékére. A helybeli orosz polgármester megértve a szent célt, készséggel adta beleegyezését eme tervünkhöz. Ha otthon is elfogadásra talál szerény elgondolásunk, akkor szállítmányunkkal annak idején a kereszt ie Magyarországra, s ott Egerbe érkezik. férfiak és nők — könnyen megakadályos.fiatják fogaik elszlne* sedését, fa azokat naponta rendszeresen ODOL fogpéppel ápoljak. Az ODOL- fogpép nemcsak alaposan tisztítja a foganat, fanem fel is frissít s üde tefíelletet is biztosít Tefíát a mindennapos száj- és fogápolás főz használjunk ODOL-fogpépet MAGYARORSZÁGI ODOLMŰVEK R. T. BUDAPEST De nem erről akartam ma írni, hanem Sztálinról. „Köszönjük Sztálin elvtársnak a mai nap sikerét“ — az orosz gyermekek, szegények, ezt kiáltották kórusban minden nap az iskolában, a tanítás végén. Azt gondolnánk az ilyenekről, a feliratokról, képekről, szobrokról, újságcikkekről, hogy Sztálin a szovjet legnépszerűbb vezére. Pedig egyáltalában nem népszerű a lakosság körében. Hataloméhes, kegyetlen, szívtelen embernek mondják. A nép látásból nem is ismeri, csak filmekről, fényképekről. A szovjetvezérek közül Kalinint mondják népszerűnek. Ez kijárt a munkások közé és barálkozott az emberekkel. Sztálin ellenben egyszerűen nem mer megjelenni népének körében. Fél a merényletektől, az általa meggyilkoltatott, vagy kivégeztetett százezrek bosszújától. A pártban, hadseregben, az állam vezetésében minden munkatársát megölette eddig a szovjetország mai vezére. 1848-ban egri érsek, Az egri érseki széket nem foglalta el. 1849, őszén elfogták és csak december 24-én nyerte vissza szabadságát, de előbb lemondatták mindkét méltóságáról Csak 1860 bán kapott amnesztiát és jöhetett vissza hazájába. 1866- ban kalocsai érsekké nevezték ki, de ezt sem foglalhatta el, mert veszélyes gégebaja már 1867. márc. 13-án megölte Pesten. 13. Makkay Antal szül. 1756. febr. 24-én. 1792-ben egri kanonok, 1818. aug. 7-én besztercebányai, majd 1823. márc. 4-én veszprémi püspök és a királyné kancellárja. Meghalt Sümegen 1825-ben. 14. Miklóssy Ferenc szül. 1767- ben. Egri kanonok lett 1797-ben, majd 1803. jan. 28-án nagyváradi püspök. Megh.1811. jan. 22. Nagyváradon. 15. Párvy Sándor szül. 1847. szept. 30. 1891. egri kanonok, 1903. egri fölszentelt segédpüspök, majd 1904. áprilisában szepesi püspök. 16. Pergel' János szül. 1819. márc. 5-én s 1859-ben lett egri kanonok. 1868. jan. 10-én kassai püs- jpö&.Megh. Kassán 1876. április 5-én, 57 éves korában. 17. Pétery József dr. egri kanonok-plébános váci püspökké lett 1942. szeptemberében 52 éves korában. 18. Roskoványi Ágoston szül, 1807. december 7-én. 1837-ben egri kanonok. 1857-ben Bartakovics érsek mellett helynök. 1851. nov. 30-án váci püspökké szentelték és 1859. ápr. 15-én a nyitrai püspöki széket foglalta el. Megh. Nyitrán, 1892. febr. 24. 19. Stoyka Zsigmond báró. Egri kanonok és 1749. ápr. 25-én erdélyi püspök. Megh. 1759. jan. 23-án. 20. Szepessy Ignác báró Egerben született 1780. aug. 13. 1805. jan. 26. egri plébános, nov. 29. egri kanonok, 1820. ápr. 8-én erdélyi püspökké szentelték - fel Egerben. 1828. márc. 13-án iktatták be a pécsi püspöki székbe. Megh. 1838. jól. 16-án. 21. Szmrecsányi Lajos ezidősze- rinti főpásztorunk, szül. 1851. ápr. 26. 1893. tb., 1897. valóságos kanonok, 1905. fölszentelt segédpüspök, 1912. márc. 4-én egri érseki koadjutor cum jure succesionis. Elfoglalta érseki székét ugyanabban az évben aug. 20-án. 22. Szmrecsányi Pál szül. 1846. máj. 2. Egerben szentelték pappá 1882.ben. 1886. márc. 10. valóságos kanonok, 1891. dec. 1-én szepesi, majd nagyváradi püspök. 23. Vurum József szül. 1763. nov. 24-én. 1805-ben márc. 1-én lett egri kanonok s líceumi igazgató, 1816. jön. 2. székesfehérvári, majd 1821. dec. 21-én nagyváradi, s végül 1827. máj. 27-én nyitrai püspök a ott halt meg 1837. máj. 2-án. 24. Zorger György már 1713-ban egri kisprépost. Erdélyi püspök lett 1729. febr. 5-én s meghalt 1739. szept. 16 án.’ íme, tehát 24 egri kanonokot választott ki a Gondviselés e 240 év alatt, hogy egyházmegyék élére állítsa. Mivel azonban ezek közül többen nemcsak egy, hanem két, sőt három egyházmegye élére is kerültek: tulajdonképen 37 esetben állított a magyar egyházmegyék élére a Szentszék és a király egri nevelésű férfiút.' A valóságban csak a szombat- helyi, győri és rozsnyói egyházmegyének nem adott főpásztort Eger. A többi egyházkormányzati legfelsőbb állásban mindenütt találunk egri káptalani tagot. Még pedig: Nagyváradon hatot; Erdélyben négyet ; Szatmáron és Nyitrán hár- mat-hármat; Csanádon, Székesfehérvárott, Szepeslielyen, Besztercebányán és Vácott kettőt-kettőt; Veszprémben és Kassán egyet-egyet. Az egri érseki székre emelt a Gondviselés hármat, a kalocsaira kettőt; az esztergomira hármat.1 Joggal mondhatjuk tehát, hogy az elmúlt 240 év alatt az egri főkáptalan valóságos nevelő iskolája volt a magyarországi megyés püspököknek. Breznsy Imre.
