Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-10-03 / 156. szám
2 EGER 1942. október 3. harc és küzdelem — kié véres, kié vértelen, de egyformán harc és az mindig nehéz, akármilyen is — kell, nagyon kell az erő és segítség. Állandó harcban állunk szinte a nappalokkal és az éjszakákkal, szegénységgel é3 betegséggel, halállal és kétségbeeséssel. Eljövünk meghallgatni az Angyal üzenetét, felkészült és várakozó szívvel és igazán meg akarjuk ülni ezt a búcsút megtisztult bensőnk minden buzgalmával. Tudjuk és érezzük: a vezér ünnepe van, hiszen ez a város egyszer Szent Mihályra bízta magát, neki ajánlotta magát és biztosan tudjuk, nem fogunk csalatkozni, nincs okunk remegni harcok tüzében sem, ellenséges nehézbombázók veszélyes és fekete éjszakáin sem, mert mi ugyan csak múlandó emberek vagyunk, de őrt áll sorsunk felett egy halhatatlan vezér, egy győzhetetlen vezér, akié mindig — az ő ősi és emlékezetes győzelmi pillanata óta - a döatés> a diadal és az utolsó szó. Malatidesz Mihály. megindultak a borfelajánlások a honuéőek részére Eger, október 3. Néhány nappal ezelőtt adtunk hírt arról a mozgalomról, amelynek megindítói elhatározták, hogy bort gyűjtenek és küldenek a fronton harcoló honvédeknek. A gondolat a Magyar Szőlősgazdák és a Hegyközségek Országos Szövetkezetében vetődött fel és kivitelét készséggel vállalták a vármegye hegyközségi tanácsok és az egyes hegyközségek. A híradás és buzdíiás nyomán Egerben is megindultak az adakozások s máris több felajánlás történt. A felajánlások közül kiemelkedik Schulcz Ferenc ötven literes, továbbá az Angolkisasszonyok 50 literes adománya, ezenkívül Varga Miklós egy hektós tétele. Varga Miklós azt is kijelentette, hogy szabad választást enged borai közül. Az adakozás tehát megindult és nem kétséges, hogy a most folyó szüret eredményéből tömegesen fognak érkezni a felajánlások. Az ajándékozási szándékot az egri hegyközség irodájában kell bejelenteni. Hogyan ionét halálesetről és születésről a harctéren levőket távirattal értesíteni? Illetékes katonai helyről közük, hogy a közönség részéről mind gyakrabban keresik fel a katonai szerveket azzal a kéréssel, hogy a harc téren lévők hogylétéről táviratilag szerezzenek értesülést, vagy hogy részükre hazülról üzeneteket közvetítsenek. Ugyancsak sokan próbálkoznak a postahivatalokban tábori postai címekre érdeklődő, vagy más tárgyú táviratokat feladni. Ez az eljárás — az illetékes katonai szervek zaklatásán felül — azért is helytelen, mert egyrészt a harctérre szóló táviratok feladásának módját már ismertették a nagy- közönséggel, azonkívül a sok érdeklődő kielégítése amúgy is elháríthatatlan akadályokba ütközik, másrészt az egyenlő elbánás elvénél fogva kivételezésre senki sem tarthat számot és így a közönség csak felesleges fáradságot és esetleg költséget okoz magának. A katonai vezetőség mindent elkövet, hogy a kapcsolatot a harctéren küzdők és itthon lévő hozzátartozóik között megkönnyítse, de a korlátolt lehetőségek következtében nem tud segítséget nyújtani, különben a katonai érdekek kerülnének háttérbe. Ezért kénytelen a táviratok tartalmát kizárólag halálesetek és születések közlésére korlátozni. Halálos betegség közlése vagy ezzel kapcsolatos szabadságkérelem, stb. nem képezheti távirat tárgyát, Ilyen táviratot bármely postahivatalnál lehet feladni. Szükséges azonban, hogy a harctéren lévő hozzátartozókkal tudatni kívánt esemény valódiságát az arra illetékes hatóság (községi vagy városi elöljáróság, esetleg a helybeli csendőr- őrs) igazolja. A postahivatalok csakis ilyen módon igazolt táviratokat vehetnek fel. Egyéb tárgyú érdeklődésével és a harctérre szóló sürgős üzenetével forduljon mindenki a már közismert és a nagyközönség által kedvelt Vöröskereszt Bajtársi Szolgálathoz. A dolog természeténél fogva a m. kir. posta a tábori postai címekre föladott táviratokén felelősséget nem vállal. (MTI) XIIIKIIIXIIIKIIMIHKIIIXIIIXIIIXIIMIIMWMHMIIMIIMIIMlÍMIIWMMIIMWKWMIIIXIIMIIMIIWIMIi Amikor még Sztálingrád Caricin uolt.. . Sztálin rémuralma a Volga menti városban (1918) A Volga menti erődítmény, Sztálin városa körül hetek óta elkeseredett harcok tombolnak. A város a legfőbb bolsevista hatalmasság nevét viseli. Mint tudjuk, korábban Caricinnak hívták Sztálingrádot. Amikor a Kreml jelenlegi ura 1918 nyarán a „bolsevizmus megmentóje- ként“ diadalmasan felvonult, ez a fontos kereskedelmi gócpont Sztálingrád nevet kapta. Lenin 1918 júniusában két páncélautóval Caricinba küldötte Sztálint. Ekkor még csak a népélelmezési népbiztos szerepét töltötte be. Feladata az volt, hogy a cári hadakkal küzdő vörös csapatok és a moszkvai, valamint leningrádi munkásság élelmezésének biztosítására délről megfelelő élelmiszermennyiséget szállítson fel. Az összekötő utak azonban Caricinen keresztül vezettek. Ha ez a város kiesik a bolsevisták kezéből, uralmuk megpecsételődik. Moszkvában az úgynevezett szó- ciálforradalmárok már a bolsevizmus ellen kezdtek fordulni és a délről észak felé vezető viziutak és vasútvonalak biztonságát veszélyeztették. A bolsevista csapatok főparancsnoka ezekkel kiegyezett. Az Ural-hegységben ugyancsak ellenséges csapatok álltak és elzárták Ázsia és Európa összekötő útjait. Délről kozák alakulatok és Danikia csapatai vonultak Caricin ellen, míg az angolok Bakunál fészkelték be magukat. A bolsevisták számára egyetlen mentséget jelentett a város megmentése. Elvesztése ugyanis északnyugatoroszországi uralmuk bukását is jelentette volna. Ebben a helyzetben küldötte Lenin legkegyetlenebb elvtársát a déli területekre. Sztálin rövidesen túl is tette magát népélelmezési népbiztosi tisztének szoros korlátain. „Mindenkit elbocsátok és megrovásban »részesítek, akinél ennek szükségét látom“ — írja Leninhez címzett jelentésében. Ezeket az intézkedéseket elsősorban a város katonai parancsnokságával szemben foganatosította. Magától értetődik, hogy a Caricinban állomásozó csapattestek, Az egri főkáptalan mint a megyés püspökök iskolája. Most, hogy XII. Pius pápa váci püspökké nevezte ki Pétery József dr. egri prépost-plébános, kanonokot, érdekes egy pillantást vetni az elmúlt századokra: kik jutottak Egerből s illetve az egri főkáptalan tagjai közül egyházmegyék élére, mint azok kormányzó püspökei, vagy érsekei. Előre bocsátom, hogy csak az 1700. évtől adom az alábbi névsort, mert hiszen az azt megelőző idők nem alkalmasak arra, hogy főkáptalanunk színvonalát ezekből a kitüntetésekből állapítsuk meg. Adataim csak a nevekre és az elért méltóságokra vonatkoznak, mert lapunknak sem terjedelme, sem pedig iránya nem engedi, hogy a részletekre kitérjek. Tehát: 1. Barkóczy Ferenc gróf.. Egerben volt kanonok-plébános és az Erdődy Gábor Antal egri püspök halála után 1745-ben egri püspök, majd 1761. május 12-én esztergomi érsek. 1765. május 18-án halt meg Pozsonyban 55 éves korában. 2. Barkóczy László báró 1829- ben lett egri kanonok s 1837. jan. 13-án székesfehérvári püspök. Meghalt 56 éves korában, 1847. dec. 13-án Pozsonyban, ahová az országgyűlésre utazott. 3. Batthyán Ignác gróf 1773- ban lett egri kanonok, majd 1780. aug. 28-án 'lett erdélyi püspök. Meghalt 1798. nov. 17-én Kolozsvárott. Nagy püspökének, Esterházy Károly grófnak nyomdokaiban járt és csillagásztornyot emelt Gyulafehérvárott, valamint 18 ezer kötetes könyvtárt, amelyben legutóbb megtalálták a harmadik legrégibb nyelvemlékünket, a „Gyula- fehérvári Glosszá“-kat. 4. Bémer László báró. Született 1784. ápr. 18. Egri kanonok és 1843-ban nagyváradi püspök. Mivel egyik országgyűlésen 1849-ben részt vett, 1850. március 4-én felségsértésért halálra Ítélték, de kegyelmet nyert oly kikötésssel, hogy egy osztrák kolostorba vonul és lemond a püspökségről. Tíz év múlva hazajöhetett s Ungvárott hamarosan meghalt 1862. nov. 2-án 78 éves korában. 5. Csáky Imre gróf. Már 1693- ban egri kanonok; 1702. dec. 10. nagyváradi püspök, majd 1710. jun. 1. kalocsai érsek és 1717. júl. 12. bíbornok.Meghalt Nagyváradon 1732. aug. 28-án. 6. Dessewffy Sándor szül. 1834. jún. 3. Egri papnövendék volt s 30 éves korában a pesti középponti papnevelő tanúim, felügyelője, egyúttal egyetemi h. tanár. 1866. egri jogakadémiai igazgató, majd a kassai püspök titkára s 1890, jan. 4-én Csanádi püspök. Meghalt 1907. dec. 5. Budapesten. 7. Fischer István báró született 1754-ben. 1784-ben egri kanonok, majd 1804. aug. 20-án az első szatmári püspök, 1807. szept. 18-án egri érsek. 1809-től 1819-ig üresedésben volt a prímási szék s ez idő alatt az ország egyházi ügyeiben neki jutott a legfőbb, a vezető szerep. Meghalt 1822. júl. 4-én. 8. Gusztinyi János egri kanonok. 1763. nov. 18-án nyitrai püspök. Meghalt 1770-ben. 9. Hám János szül. 1781. jan. 5. 1810. táján egri kanonok, majd 1828. szatmári püspök. V. Ferdinand 1847. jún. 25-én esztergomi hercegprímássá nevezte ki, de székét el sem foglalta s 1849. júl. 14-én lemondott e magas méltóságról. Meghalt Szatmárt 1857, dec. 30-án. 10. Ipolyi Arnold szül. 1823. okt. 20. 1863-ban lett egri kanonok. 1871. szept. 23. besztercebányai. 1868. febr. 18. nagyváradi püspök, még ugyanabban az évben dec. 2-án hirtelen meghalt. 11. Kovács Flórián szül. 1754. máj. 4-én. Egri líceumi tanár és 1804. nov. 24-én első szatmári nagyprépost. 1821. dec. 18-án szatmári püsjJÖk. Meghalt 1825. dec. 11-én Szatmárt. 12. Lonovics József szül. 1793. jan. 31. 1829-ben egri kanonok. 1834. márc. 9-én Csanádi püspök s
