Eger - hetente négyszer, 1942/2

1942-10-02 / 155. szám

2 EGER 1942 október 2. megrongáltak és egy gyorsnaszá­dot megrongáltak. Ugyanezen idő alatt a német légi fegyvernem 35 kereskedelmi hajót semmisített meg 242.500 tonnatartalommal és to­vábbi 8 kereskedelmi hajót meg­rongáltunk. Ellenséges hadi jármű­vek közül a légifegyvernem egy cirkálót és a parti ütegek közre­működésével 5 rombolót, több őr­hajót, egy előőrs hajót és nagyobb számú motoros rombolóhajót, vala­mint különböző partraszállási jár­művet süllyesztettek el. Ezzel a brit—amerikai hajózás ismét har­cicselekmények következtében 161 bajót vesztett, egymillióezerszáz- tizenkét bruttó regiszter tartalom­mal. További 22 kereskedelmi hajót megrongáltunk. (MTI) Annyi igazságunk van, hogy nemcsak hittünk valamiben, hanem meg is cselekedtük amiben hittünk. Most pedig azt hisszük, hogy ne­künk ütnünk kell az ellenséget a végleges győzelemig. Ebben hiszek én is és ezt meg is tesszük. Természetes az angolokkal a hit fogalma körül nem tudunk vitába bocsátkozni. nem is fog jönni többé. Erre az évre nagyon egyszerű programot tűztünk magunk elé: 1. Minden körülmények között fenntartani azt, amit meg kell tartani, vagyis en­gedjük a másik felet nekirohanni ott ahol magunk nem akarunk előbbremenni, hanem vaskézzel biz­tosítjuk és bevárjuk, hogy ki fárad ki hamarább. 2. Feltétlenül ott tá­madunk, ahol a támadásra minden körülmények között szükség van. A cél- egészen világos : Megsemmi­síteni a jobb karját a kapitalizmus­nak. Miután ezzel végeztünk, követ­kező feladatunk volt, hogy eltávo- litsuk azt a kelevényt, amely Vol- chovnál támad. Elszoritottuk tehát az ellenséget, megsemmisítettük, il­letve foglyul ejtettük. Ekkor a kö­vetkező feladat várt rám, hogy a Donig való áttörést előkészítsük. Eközben az ellenség maga is az alábbi támadó célt tűzte maga elé: Áttörni Charkovnál, hogy ezáltal egész a téli arcvonalat bezúzza. Önök még emlékeznek rá, ellensé­geink milyen lelkesen kísérték eze­ket a hadműveleteket, amelyek há­rom csatával végződtek és ezenfe­lül több mint 75 orosz hadosztály megsemmisülésével fejeződtek be. Ezután sor került saját nagysza­bású támadásaink megindulására. Céljaink a következők voltak: 1. Elvenni az ellenségtől utolsó nagy búzatermő vidékét. 2. Elvenni utol­só terményeit, amelyeket ipari cé­lokra használt. 3. Előretörni a moszkvai állásaihoz és 4. Tovább támadni az ellenség utolsó és leg­nagyobb közlekedési útjának, neve­zetesen a Volgának elzárásáig. Ez az út el van vágva, még pedig hosszabb ideig. Különösen a Sztá­lingrád előtti rész az, amit szintén elzártunk. A további További célokról, meg fogják ér­teni, nem "“beszélek. Mert olyan cé­lokról van szó, amelyeken ezidösze- rint munkálkodunk. — Magunk elé tűztük ennek az óriási területnek, amelynek urai vagyunk, megszer­vezését. Ezt az óriási területet biz­tosítani akarjuk hadviselésünk szá­mára. Ellenfeleink táborában vannak olyanok, akik azt mondják, miért álltunk le hirtelen. Nos azért, mert óvatosak vagyunk, mert mindig megállunk óvatossággal, amíg után­pótlásunkat egészen rendbehozzuk, az arcvonal mögött megszervezzük a közlekedést és a mezőgazdaságot, mert a területet fel akarjuk tárni. Az angol repülök németországi kalandozásaival kapcsolatban Hitler a következőket mondotta: Ennek a háborúnak két főbűnöse mögött álló zsidók aztán ne nyö­szörögjenek és ne nyafogjanak, ami­kor a válasz Anglia számára bor­zasztóbb lesz, mint a kezdet. — A birodalmi gyűlés ülésén 1939 szeptember elsején két dolgot je­lentettem ki: 1. Miután már Anglia kényszerítette ki a háborút, ben­nünket semmiféle fegyveres hata­lom sem téríthet le a győzelemtől. Szombaton reggel indulnak útjuk­ra a gyűjtök az országos gyűjtés során, amelyet a Vöröskereszt ren­dez. A gyűjtőkön keresztül az ország legszebb célú szervezete szólama­gyar néphez az irgalom, a segítés, a támogatás szervezete, amely a ke­reszt piros jelképe alatt az emberi jóság örök mozdulatait végzi a vér­től és füsttől fekete időkben: leha­jol a sebesültekhez és kötést, or­vosságot, táplálékot nyújt nekik, meglátogatja a didergőket és meleg ruhát gyűjt nekik, eljuttatja a be­tűkre éhesekhez a betűk örömét, kikutatja az eltűnteket, támogatást visz a hadifoglyoknak, szóval minde­Az eddigi háborús tapasztalatok után nem szorul bővebb bizonyí­tásra, hogy bombázó repülőgépek a kínálkozó sok cél között elsősorban a vasúti és közlekedési berendezé­seket igyekeznek tönkretenni. A vas­úti vonalon különösen a vonatok már nagy magasságból is felfedez­hetők. A szerelvények 4000, a füs­tölgő mozdonyok 7000 méter ma­gasságból is jól láthatók. Ilyen kö­rülmények mellett az utas ember is állandóan a bombázás veszedel­célokról Arról van szó, hogy ennek a gaz­dasági életnek egyrészét teljesen általában átalakítjuk. Amit etéren teljesitettünk, az valósággal óriási­nak mondható. Van sok olyan vi­dék, ahol az egész lakosság velünk dolgozik, vannak más vidékek, ahol a lakosság a mi sorainkban és vo­nalainkban harcol. — Ennek a ha­talmas tevékenységnek az eredmé­nye óriási. Miközben Európában északon, nyugaton és minden más arcvonalon elhárításban vagyunk, ezzel az egyik leghatalmasabb elő­feltételét teremtjük meg Európa megszervezésének a háború számára és a háborúra. 2. Hogyha a zsidóság világháborút szít fel Európa árja népeinek ki­irtására, biztos lehet, hogy nem az árja népeket, hanem a zsidóságot fogják kiirtani. A Fehér Ház tév­eszméé lakójának sikerült az egyik népet a másik után belerántani ebbe a háborúba. Csakhogy ugyanilyen mértékben a zsidóság meg is adta az árát: lépésról-lépésre terjed a zsidóellenes hullám és ez a hullám tovább fog terjedni. Az egyik állam a másik után antiszemita állammá válik. nütt ott van, ahol segíteni kell és lehet. A Vöröskereszt egri gyűjtése is az országos gyűjtés két napján, szombaton és vasárnap lesz s a gyűjtést a külső városrészeken a leventék, a belső területeken pedig a leventelányok végzik. A Vöröskereszt helyi szervezete meleg szívvel kéri a város lakossá­gát, hogy gondoljon a Vöröskereszt nagy hivatására, amikor adomá­nyait felajánlja és fogadja szívesen a gyűjtőket, akik napi munkájuk után nem a pihenést választják a hét végén, hanem idejüket áldozzák azért, hogy a gyűjtés eredményes és jó legyen. mének van kitéve. Mit kell tehát tudni az utazás légoltalmával kapcsolatban ? Kívá­natos a korai indulás, mert ameny- nyiben egy vonat valamelyik álló­FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Hitler nagy beszédben tett hitet a győzelem mellett A berlini sportpalotában szerdán este hat órakor lefolyt hatalmas arányú ünnepségen a Führer be­szédet mondott. A Führer beszéde elején arra emlékeztette hallgatóságát, hogy nem egy éve annak, hogy utoljára erről a helyről szólhatott a német néphez. Az alatt az idő alatt egyre inkább a tettekkel és cselekedetek­kel volt elfoglalva. Amire az ellenség azt mondta, hogy semmi... Aki például azt hiszi, hogy Dün­kirchen a világ történelmében a leg­nagyobb győzelem volt, vagy, hogy mondjuk egy expedíció, amely 9 óra hosszat tartott, egy győzelmes nem­zet bámulatraméltó és bátorító meg­nyilatkozása volt, azzal mi a fényes eredményeinket össze sem hasonlít­hatjuk, mert hiszen mit is jelente­nek ezekkel szemben a mi győzel­meink. Ha például, legutóbb néhány hónap alatt előretörtünk a Donhoz, a Don mentén lefelé végre is elértük a Volgát, megrohanjuk Sztálingrádot és el is fogjuk foglalni, ebben biz­tosak lehetünk, ez mind semmi. Ha előretörünk a Kaukázusig, ez is semmi. Ha megszálljuk Ukrajnát, ha birtokba vesszük a Donec szenét, ez mind semmi. Ha az orosz vagyon 65—75 százalékát megszerezzük, ez megint semmi. Ha a világ legna­gyobb gabonavidékét gyakorlatilag megtartjuk a német nép és ezzel Európa számára, ez mind semmi még. Ha az olajforrásokat biztosít­juk, az is semmi. Hogy kivetettük őket a Balkán félszigetről, meghódí­tottuk Görögországot, megszálltuk Kréta szigetét, megzavartuk Észak- Afrikában, ez mind semmi. Ha azon­ban valahol pár ember partraszáll, hogy fölébe kerekedjen egy magános őrszemünknek, ezek tettek, cseleke­detek. Tehát ilyenformán ezidősze- rint soha sem fogják megérteni hitünket. Mindenesetre a tettekkel szem­ben váltójuk van a jövőre. A Führer azután így folytatta: Az 1942-ik év leginkább végzet­szerű megpróbáltatását népünk már átélte. Ez az 1941-ról, 1942-re for­duló tél volt. Bízvást mondhatom, hogy ezen a télen a német népet és különösen a véderőt a Gondvi­selés mérlegre tette. Hosszabb már nem következhet el számunkra és „Nem az árja népeket lopják kiirtani“ Szombaton és vasárnap leventék és leventelányok gyűjtenek a Vöröskereszt javára Hogyan beli uiselkeöni az utasoknak riadó esetén

Next

/
Thumbnails
Contents