Eger - hetente négyszer, 1942/2
1942-09-19 / 148. szám
4 EGER 1942. szeptember 19. fl kalap története — a uilög egyetlen kalapmúzeumának tükrében A tojás és burgonya Egerben érvényes új árai Lausitz kerületben, Berlin délkeleti irányában fekszik a kis Guben nevű városka. A szorgalmas és munkás város tisztes kalapkészitő céhe már régi idők óta közismert és ez a város szállítja a világ minden részébe már ősidők óta a szőrből és a gyapjúból készült legkülönbözőbb formájú kalapokat. Kezdetben kis kéziipari üzemek foglalkoztak az emberi koponyatető védelmi berendezéseivel, ma már a legkülönbözőbb fejfedők elkészítésére 12.000 munkást foglalkoztató gyárak alakultak. Ahol a kalapkészités ilyen mély hagyományokból táplálkozik, ahol ez a nemes hivatás ilyen erős céhtudatból fakad, ott természetes folyamatnak tekinthetjük azt, hogy tudományos alapon foglalkoznak a kalap művészettörtéuelmi jelentőségével. Itt rakták le a kalapmüves- ség tudományos ápolására és megörökítésére hivatott és az egész világon egyedül álló kalapmúzeum alapjait is. Itt Gubenben van a világ első és egyetlen kalapmúzeuma. A múzeumban láthatjuk, hogy az ősember fejfödői a dél- és középamerikai négereknek és rézbőrű indiánoknak hársból és szalmából fonott „napernyői“, a préri indiánok bivalyszarvból készített fejlábasai, a Gilbert indiánoknak tengeri disznók bőréből készült sisakszerű fejfedői és az északi jegestenger vidékeinek hideg ellen védő szőrme- kucsmái a középkor sokszor esetlen kalapformáin keresztül, hogyan fejlődtek a ma szőrből és gyapjúból készült kalapjaivá. Már a régi görög és római férfiak is hordtak kalapot. A magas kerek formájú és keskeny karimájú kalapot „pilosnak“, a széles karimájú és lapos tetejűt pedig „peta- sosnak“ nevezték. Ezek hátsó részéről gyakran zsinórok lógtak le. A régi germánoknál férfiak és nők is hordtak már a középkor elején fejfedőt, amely eredetileg hegyes csúcsban végződött, majd ezeket a szalmából és a nemezből készült hol magas, hol lapos kalapok váltották fel. A XVI. század első felében a „barett“, a második felében pedig a karimátlan magas spanyol kalap uralkodott. A zsidók már a XII. században viseltek kalapot, amely feltűnően csúcsosodott ki és amelyeket többnyire már a zsidókat akkor megjelölő sárga színben gyártottak. A XVII. század második felében indult el a három árbócos, illetve a háromszögletű kalap hódító útjára, hogy majdnem egy teljes évszázadon keresztül határozza meg a jólnevelt férfiak kalapdivat irányát. A XVIII. században lépett porondra a kétcsúcsú, ma is divatos kalapforma. Az 1790 körüli évekre tehetjük a magastetejű kerek kalaptípus születési idejét, erre az időre esik a cilinder megjelenése is. Ezt az előkelőséget jelentő fejfedőt a francia forradalom vívmányának tekinthetjük és a keménykalap politikai hivatást töltött be akkor azzal, hogy a fennálló társadalmi különbségeket külső formában is eltüntesse. Amikor Londonban az első angol a nagy nyilvánosság előtt cilinderrel a fején megjelent, a tömeg ezen annyira felháborodott,, hogy a merész vállalkozót meg akarta „lincselni“. A hatóságok általános közérzés elleni cselekedetnek minősítették a cilinder viselését és abban az időben számos keménykalap- tulajdonost le is tartóztattak. De mégis ez a kalap meghódította az egész világot és az elegáns férfi öltözékének elengethetetlen tartozékát jelenti még ma is. Ma általában szőrből és gyapjúból készült kényelmes és könnyű kalapokat viselünk, amely, habár nem is olyan reprezentábilis külszínt kölcsönöznek, de mégis csinosítják ruházatunkat. Korunkban számos feltaláló új konstrukciókkal lepte meg a világot. Ezek a feltalálók azt hiszik, hogy a kalap divatterületére is be kell hatolniok, mintha itt is sok reformra volna szükség. A valóságban azonban a technika korában gyártott új kalapmodelleket nem nekünk rendes fejű embereknek tervezték, hanem többnyire a „lágy- fejűeknek“. Ebben a kis múzeumban egymás mellett sorakoznak fel a gépesített kalaptípusok. Külön ki kell emelnünk az elektromos kalapot. Kis zsebelem szolgáltatja az áramot, amely egyben meleget termel. Itt láthatjuk a múzeum egyik legérdekesebb darabját a napos időben kalap, esőben pedig esernyő rendeltetésű kalapóriást. Szükség esetén egyetlen gombnyomással kitárul felettünk az esernyő. De gyártottak már fából is kalapot, pl. Mahsgóni fából is. Az egzótikus kalapok egyik cseu- des zugában húzódnak meg a magyar pásztorok, juhászok és bojtárok süvegei. Valamikor a kalap ‘formájából és színéből az emberek egész belső jellemét és politikai magatartását megismerhettük. A kalap formája és színe egy meghatározott világot jelentett egykor, ma pedig mind inkább veszít ebből a jelentőségből és a szükséges] ruhadarabok színvonalára süllyed le lassan. A politika ismét rányomja bélyegét a kalapra, de nem abban az értelemben, mint régen, hanem azzal, hogy valamikor megsüvegeltük azt, akit meg akartunk tisztelni, ma pedig számos európai országban a kalap fejfedő marad és felemelt jobbkarral köszöntik egymást az emberek. Hirdetésével célt ér, ha az »Eger» napilapban hirdet. A közellátási miniszter legutóbb megjelent rendelete alapján szeptember 16-tól kezdve a következő tojás- és burgonya-árak léptek életbe Egerben. Tojás: Termelői ár az ország egész területén 3 40 P/kg. Termelő által piacon vagy házhozszállítva történő eladásnál viszonteladóval szemben 347 P/kg., fogyasztóval szemben 3‘50 P/kg. Kereskedő (kofa) által történő eladásnál viszonteladóval szemben 3'50 P/kg., fogyasztóval szemben 3‘70 P/kg. Darabonkénti A közellátási Értesítő írja: A háborús magyar kőzellátás egyik legérdekesebb butatóeredmé- nyeit mutatták be & napokban a közellátás kísérleti mintakonyháján: a margarinnal és napraforgóolajjal főzött, sütött különböző ételeket. A nagyközönség egy része az ilyen hirek hallatára bizonyosan azt mondja: — Szóval, most jön a margarin és a napraforgóolaj, zsír az nem lesz . . . Tagadhatatlanul kényelmesebb dolog volna a háborút végigküzdeni és megnyerni a disznótoros vacsorákkal, hurka, kolbász, pecsenye, töpörtyű, töltöttkáposzta mellett. A háború megnyerése az erő beosztásától függ elsősorban, ha egyesek feldisznótoroznák a zsírkészletet, mindenkinek nem jutna. De nem csupán kötelező közellátási gondoskodás parancsolja a zsírral való észszerű takarékoskodást, hanem az JVÍi a boldogság Magadért, másokért minél több jót tegyél A földi életnek igaz boldogsága. Mond Arisztotelész: nem más mint az erény. Az öreg Sokrátes híven önmagához Bölcsesség az élet egyetlen értéke Boldogsághoz az út hol is lenne máshol Tudomány emelte életünk idáig Lombroso szerint a lángész eredményes Munkássága az, mely boldogítani képes. Spinoza azt mondja: szeresd az életet, Akard az életet; sose gandolj másra Ez a boldogságnak valódi forrása. Goethe mind kiélte s hálásan fogadta Az életnek kisebb nagyobb ajándékit Ez a boldogság! s nem gondolt a holnapra. A franciák nagy történésze Michelet: Az erkölcsi erők mindörök törvénye Biztosan vezet a boldogság révébe. Tűrő szeretettel legyeu szíved teli Még azzal is jót tégy, aki rosszal fizet Diderotnál a boldogságot ez fedi. Csak sikerben lehet boldogság forrása Mondja Emmerson, s ki igazán akarja Bászáll arra a boldogság kék madara. Elhivatottságunk ismerése nélkül Boldogság is marad tőlünk ismeretlen, Ezt korunk tudósa hirdeti: az Einstein. Nem kell jótanácsért e nagyokhoz menni, Mert kik boldogságuk őszintén áhitják Igyanak Szirmay rum likőr s pálinkát. fogyasztói ár úgy állapítandó meg, hogy fenti fogyasztói árat 55 gr.- nál kisebb súlyú tojásnál 20-szal, 55 gr.-nál nagyobb súlyú tojásnál 19-cel kell osztani. A 0’5 fillér és ez alatti összeg lefelé, ezen felüli összeg felfelé kerekítendő. Burgonya: Termelőtől vásárolt és fogyasztók részére eladott: Nyári rózsa: 0'26 P, Gül: 0-22 P, Ella: 0'22 P. Termelők által a fogyasztóknak közvetlenül eladott: Nyári rózsa: G’25 P, Gül: 0-25 P, Ella: 0 21 P. ország mezőgazdasági és állattenyésztési helyzete is. Az árvizes esztendők kukoricaveszteségei után az idén állunk ott elsőízben, hogy a sertéshizlalásban a zsírgazdálkodást illetően biztonságos beosztásra számíthatunk. Az új zsír azonban csak a tél elején jelenik meg, amikor a kukoricatermés betakarítása, elosztása után a hizlalásokat megkezdhetik és befejezhetik. A magyar közélelmezésben alkalmazni kell majd az átmenet idejére a margarint is, a növényi olajokat is. Egyik sem mumus a háztartásban, csak meg kell győzni a zsírhoz szokott, mégpedig a fölöslegesen bő zsírhoz szokott magyar konyhát a margarin és a növényi olajok jóságáról, fogyaszthatóságá- ról. Kezdjük a margarinnal. Egyáltalán nem a háborúk szűkösségének eredménye, a legbékébb békevilágban is használták és jóságára — furcsa, de így van — a vaj termésben mindig gazdag dánok adtak először példát. Dániát az egész világ a vaj eldorádójának ismeri. így van. Azonban a takarékos dán nép a termelt vajat maga nem fogyasztja, mindig külországoknak adta el, a dán nép a legnagyobb mai garinfogyasztók egyike. Az előző világháborúban a dánok margarinfogyasztása felfokozódott, csak akkor még az volt a baj, hogy nem ismerték a vitaminok szerepét és az akkori margarin néptápláko- zási célokra nem volt megfelelő. A mai „korszerű“ margarin táplálko- zástechnikailag teljesen magasértékű és sok tekintetben a zsír tulajdonságainál megfelelőbb tulajdosá- gokkal rendelkező főtáplálkozási anyag. Kétféle margarin van: az egyik állati eredetű, a másik növényi. A dán margarin állati eredetű. Marhafaggyúból készítik. Zúzógépeken felszaggatják, őrlik, masz- szává zúzzák az egyébként kenheA vitaminos margarin és az egészséges növényolaj a magyar konyha új nyersanyagai
