Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-01-24 / 14. szám

1942 január 24. e o E B a Uasárnap este 6-kor újra előadást tart P. Bőle Kornél a fehérteremben Még élénken emlékezetünkben él az a nagysikerű előadás, melyet a múlt év november havában a Credo alakuló gyűlésén tartott P. Bőle Kornél dominikánus atya Eger ka­tolikus férflai elótt. Zsúfolt terem hallgatta a msgávalragadó szónokot és innen kezdve valami nagyszerű katolikus vérkeringés indult meg Eger férfivilágának lelki életében. Valami megmozdult [és elindult, a maga útjára tért ott benn a mély­ben, a férfi lelkiismeretek rejtett és titokzatos csendjében. Megnyilvánult ez az akkor felzúgó tapson és az „akarjuk a Credot“ egyakaralú szó­lamán túl különösen abban, hogy a kővetkező nagy Credo gyűlésen dr. Korompay Károly nyíregyházai igazgató-főorvos lelkesült és meg­gondolkodható előadásán még foko­zottabb volt Eger katolikus férfiai- nak érdeklődése. És most újra Bőle atya jön, nem idegenül és ismeretlenül, ha­nem mint valami nagyhírű, okos és sokat tapasztalt rokon, előadásának minden igazi férfi leikéhez közel­álló szuggesztív erejével, hogy még inkább bekapcsolja Egert a Credo egész világot behálózó áramkörébe. Nagy áldozatot hoz Bólé atya, mikor vasárnap lejön Egerbe, mert e napon nagy ünnepség lesz a budapesti domonkosrendi templom* bán. Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás meglátogatja a domonko­sok templomát s ott ünnepélyesen megnyitja a boldog Margit jubileumi esztendőt, melyet éppen Bőle atya hirdetett meg az egész országban. Eger város katolikus társadalma nagy hálával tartozik Bőle atyának, hogy ezt az egyéni nagy áldozatot meghozza az egri Credo megalakí­tása és megerősítése érdekében. Január 25-én, vasárnap este 6 kor lesz az előadás a fehérteremben. Nagy és felfokozott érdeklődéssel, őszinte várakozással tekint Eger férfivilága az új Bőle-előadás elé. Újra csak férfiak vehetnek részt esen az előadáson, mert hiszen egy fon­tos és döntő férfitörvényről lesz sző. Újra meg fog telni a fehérterem férfiakkal, őszinte szóra, kendőzet­len igazságra szomjas férfilelkek figyelő, elgondolkodó hallgatásával; újra nagy indítást, sodró lendületet fog nyerni katolikus férfitársadal­munk belső és külső élete belátva és egészen és igazán átértve azt, hogy nem mireánk van szüksége a mozgalomnak, hanem sokkal inkább nekünk van szükségünk, nagy és égető szükségünk — erre a moz­galomra. Malatidesz Mihály. Nincs utánpótlás, nincs pénz, nincs fegyelem, — áe vannak tavaszi gondok a MESE-ben A GyAK, a HVSE és a többi NB csapat erőteljes tornatermi ed­zéseket kezdett, hogy a kora ta­vasszal induló bajnoki évadra ké­szen legyenek a csapatok. A MESE csapata is készül — egyelőre a téli álmot folytatni. Mondhatnánk, a MESE csapatának öreg és fiatal medvéi most fordultak a másik ol­dalukra. Téli tétlenségéből úgy lát­szik nem lehet az egri labdarúgót egy könnyen öntudatra ébreszteni. A vezetőség eddig legalábbis egy sikertelenül összehívott játékos-ér­tekezleten kívül más kapcsolatot nem tudott a gárdával teremteni. Ha tovább tart ez a tespedés, úgy joggal meg lehet állapítani, hogy a MESE már most elveszti azokat a mérkőzéseket, amelyeken a szurko­lók csak tavasszal fognak sirán­kozni. Őszi tanulságok és egg újabb sikertelen fúziós-kísérlet. A MESE futball-szakosztályának tevékeny ügyvezető alelnöke, Szó- kolovszky Béla tanár ezeket mondja: — A csapat itthon — egy mér­kőzést kivéve — ősszel jól szere­pelt. Idegenben katasztrofális vere­ségeket szenvedett. A legjobb játé­kosok nem játszottak idegenben, mert nem vállalták az utazás fára­dalmait. Az egyesületnek nem volt pénze és így két éjszakát kellett sze­mélyvonaton végigbumlizni. Anyagi alapot akartam teremteni, úgy, hogy az egri futball-társadalmat egy tá­borba hozzuk össze. Az ETK-hoz fordultunk, hogy a fúziót csináljuk meg. Az ETK választmánya a fú­zió gondolatát majdnem egyhangú­lag elvetette. Most a tavaszi sze­zon előtt az a helyzet, hogy a já­tékosok a tornaterembe nem jár­nak, és általában úgy viselkednek, mintha semmi közük nem volna az egyesülethez. A fegyelem teljes hiá­nyát érezzük. Nem kísérletezem tovább, — mondja a következőkben az[ügy vezető alelnök. Immorálisnak tar­tom a játékos-vételt és eladást. Tisztán az egri talajra akarok épí­teni. A MESE csapatában a véde­lem és fedezetsor tavaszra körül­belül adva van. A csatársorban egy biztos pont van: a középcsatár he­lye. Nevelni fogok a fiatai gárdá­ból új és jó MESE-szellemű játé­kosokat. Még azt sem bánom, ha eleinte gyengébben szerepelünk. Az anyagi gondok tavaszra is megma­radnak. Ha nem tudom a csapatot idegenbe gyorsvonaton utaztatni, akkor számítani kell, még a teljes csapat esetén is 25—30 százalék­kal gyengébb teljesítményre, ami hogy Napoleon császár egyetlen tollvonással lezárta az európai kontinens határait és megtiltotta valamennyi tengerentúli áru be­hozatalát. Ez a rendelet azonban nem hozta meg azt a sikert, amelyet a császár remélt. De volt mégis néhány olyan köven* kezménye, amelyek Európa számára később igen hasznosaknak bizonyultak s amelyek főként a mai időkben, jutottak igen ko­moly gazdasági jelentőségre. 1 Már akkoriban — immár közel másfétszáz éve —* szintén arra kellett törekedni, hogy Európa saját erejéből termeljen olyan árucikkeket, amelyekkel a látszólag nélkülözhetetlen tengerentúl* árukat pótolhassa. Bizony nem egy akkori szép terv mondott csütörtököt. Viszont jócskán akadtak olyan elgondolások is, ame- lyek azóta megvalósultak és a legmerészebb elképzeléseket is túl­szárnyalták. Ki mert volna akkoriban arra gondolni, hogy az euró­pai cukorrépából készült hófehér cukor — amelyet csak akkori­ban kezdtek gyártani — valaha feleslegessé teszi a drága tenge­rentúli cukrot ? Vagy ki merte volna hinni, hogy az a barna, zamatos forró ital, amelyet a cikória (CICHORIUM INTYBUS). gyökeréből főznek, s amely a zárlat idején mint „café du continent" került divatba s lett Európa polgári konyháinak szíve­sen látott vendége, rövidesen mints/ra#K’&»cikóriakávé nélkülöz­hetetlen, közismert háztartási cikké válik. I Ma már, akár hozzákeverjük a ^Franck-clkofiakávét vala­milyen más kávéhoz, hogy kellemes ízét fokozzuk és zamato­sabbá tegyük, akár pedig, ahogy erre mostanában mind gyak­rabban kerül sor, tisztán isszuk — tejet öntvén hozzá —- min- denképen csak örülhetünk annak, hogy nem ma kell felfedeznünk és fokozatosan tökéletesítenünk, hanem ma mát készen és min­denkor kiváló minőségben kapjuk. Röviddel azután hogy Napóleon nagy háborúi véget értek. Európa ráeszmélt arra,minő előny származik abból, ha saját erőinkre támaszkodhatunk. Ekkoriban, az 1828-as esztendőben létesült £ az a vállalat, amely a —FrdTlck -cikóriakávét készíti. Jártak rossz meg jó idők is, de a vállalatot mindig csak az az egy gondolat vezette, azon dolgozott kitartó türelemmel, hogy minél tökélete­sebbé tegye ezt a jó belföldi kávés2ert. e; Az .egész világ szakembereinek egybehangzik a véleménye, hogy i—Fr(inch -cikóriakávé mindenféle, vele szemben támaszt­ható tárgyilagos igénynek teljes mértékben megfelel. De kétsze­resen örülhetünk, ha egyúttal arra is gondolunk, hogy *&Franck‘ cikóriakáve hazai földünk terméke.

Next

/
Thumbnails
Contents