Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-06-13 / 93. szám

* 0 8 12 FILLÉR Eger, LI1L évfolyam, 93 szám. Szombat Trianon 23, 1942 június 13 ELŐFIZETÉSI DÍJi igg hónapra 1 pengő fO f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P, Egges számi hétköznap i fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGTSZEB SZERKESZTŐSÉG: Líceum f sz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomds. Telefoni 176. szám. Csekkszámla: 54.551. nagyságával általában kellemes meg­lepetést is keltett. Ezzel a javas­lattal szemben sem az enyheség, sem pedig az embertelenség vádját hangoztatni komolyan nem lehetett s így a bírálók jórésze csak annak a szónoki kérdésnek a feltevésére szorítkozott, hogy tulajdouképen ki­nek is akarják adni a zsidó birto­kosoktól elvett földeket. Bármennyire magában hordja ez a kérdés a feleletet is, és bárminő természetes, hogy a fajvédelmi föld­reform — fajvédelmi célokat szol­gál, a földmívelésügyi miniszter nem hagyott kétséget aziránt, hogy kiknek fogják juttatni az igénybe­vett földeket. Magyaroknak ! A sze­mély szerinti megválasztásnál pedig a közérdek és a nemzeti szempont az irányadó. Tékát nem csupán faji szempontból tiszta emberek földhöz juttatásáról van szó, hanem egész­séges és nemzetgazdasági tekintet­ben hasznos és életerős exisztenciák megteremtéséről is. Nem ismétlőd­hetik mejj* tehát többév az 1920-fi': földreformot követő tömegtragédia, amely abból állott elő, hogy koldu­sokat ültettek a puszta földre. Sok egészséges kisbirtok mellett igenis szükség van a népet irányító és el­tartó virágzó középbirtokok létesí­tésére is, mert ezt kívánja a nem­zeti érdek. Bejelentette azonkívül a földmívelésügyi miniszter, hogy hogy lesz olyan rendelkezés is, a- mely a 20 holdnál kisebb zsidó in­gatlanokat és az 5 holdnál kisebb szőlő és gyümölcsös ingatlanokat fogja keresztény kézbe juttatni. Ez a kiegészítő rendelkezés is mutatja, hogy nem kell aggodalmaskodni a tekintetben, hogy az új földreform eléri-e célját. És még egyet: az úttörő földre­form-törvényből látjuk, hogy a Kál- lay-kormány a háborús nehézségek ellenére sem riad vissza évtizedes jelentőségű törvények megalkotásá­tól s igy módszereiben is méltó azokhoz az eszményekhez, amelyek ma minden magyar lelket eltöltenek. Sem Japánra, sem a Baltikumra vonatkozóan nem jött létre meg­egyezés Anglia és a Szovjet­unió között „Nem a gyűlölet, hanem kizárólag a magyar faj ér­dekeinek szolgálata és szeretete szülte a zsidóbirtokjavaslatot“ — mondotta BáDffy Dániel báró föld­mívelésügyi miniszter a fajvédő föld­birtokjavaslat vitájában. Ez az igaz­ság. A gyűlölet képtelen alkotásra, a fajunk iránti szeretet pedig olyan mélyen gyökeredzik az emberi lé­lekben, hogy a magyar fajta érde­keinek szolgálatában sokszor kegyet­lennek látszó szigorú törvényeket is kell hozni. Ilyen a mostani föld­birtokreform, amely 1.200.000 ka- tasztrális hold földet juttat idegen kezekből magyar kezekbe. A törvényjavaslat vitájának me­nete már magában véve is elájulta, hogy törvényhozásunk és közvéle­ményünk óriási többsége helyeslés­sel fogadja az újítást, mint egy olyan szükségszerű átalakulást, a- melyre régóta vár. Ez a törvény­hozási vita nem volt szenvedélyes, nagy ellentétek nem ütköztek meg benne s elvben úgyszólván minden­ki helyeselte a javaslat szándékait és intézkedéseit. Ellenzéki oldalról ismételten hallottunk ugyan bírála­tot, azonban a kritika és a kifogás vagy az érdekelt körök felfogását tükrözte, vagy pedig már az aka­dékoskodás bélyegét hordta magán. Kétségtelen, hogy méltóbb lett vol­na a nagy reform nemzeti jelentő­ségéhez az egyhangúság, hiszen a felesleges és mindenáron való bírál- gatás csak azzal az egyetlen hatás­sal jár, hogy csökkenti a bizalmat, holott arra ma az országnak nagy szüksége van. Kállay Miklós miniszterelnök, aki németországi útjáról visszatérve, a sajtó képviselői előtt nyilatkozatot tett nemzeti feladatainkról, maga is rámutatott arra, hogy a nemzeti közvélemény kialakulása szempont­jából nem helyes, ha egyesek egy ilyen nagyfontosságú és úttörő ja­vaslatot abból a célból kritizálnak, hogy bizalmatlansági légkört te­remtsenek. Kétségtelen azonban, hogy bizalmatlanságot teremteni nem sikerült s a húsz esztendő óta meg­hozott földbirtokpolitikai törvények mindegyikénél fontosabb javaslat törvényerőre emelkedik és eléri célját. Most, amikor a vita tanulságait összegezzük, elfogultság nélkül ál­lapíthatjuk meg, hogy a törvény- javaslat nemcsak megfelelt a vára­kozásoknak, de szigorúságával és az új kezekbe juttatandó földterület A csütörtökön nyilvánosságra ho­zott angol—szovjetorosz szerződés ténye máris nagymértékben foglal­koztatja az egész világ közvélemé­nyét. Az angolszász világ úgy fog­lalkozik vele, mintha valami rend­kívüli győzelmet aratott volna a harctereken, míg a tengelyhatalmak és szövetségeseik sajtója és köz­véleménye magát a szerződés tényét hidegen veszi tudomásul s inkább annak politikai érdekességével fog­lalkozik. Kétségtelenül egyik legérdeke­sebb része a szerződésnek az, hogy nem vonja be annak hatálya alá az Európán kívüli földrészek közül Ázsiát. Vagy még helyesebben a Közép- és Távolkeletet. Ügy látszik tehát, hogy úgy Londonban, mint Moszkvában tanácsosabbnak tartot­ták, hogy Tokióval szemben próbál­kozzanak kíméletesek lenni. Ugyancsak feltűnő része a szer­ződésnek az is, hogy tulajdonképpen egyáltalában nem beszél arról, hogy melyek hát a Szovjetunió határai, amelyeken túl — ahogy a szerződés mondja — a szovjet nem törekszik területnyereségre. A szerződéssel kapcsolatban egyébként hangoztatják Berlinben, hogy annak tulajdonképpen sokkal nagyobb a propaganda jelentősége, mint a katonai értéke. Azt mondják Berlinben, hogy a szerződés tulaj­donképpen ugyanazt a célt szolgálja, amit Köln bombázása, illetőleg a Köln bombázásáról terjesztett angol hírek: erőt akar önteni Anglia és a Szovjetunió népébe a nagy offenzi- vával reáváró megpróbáltatások ide­jére. Amíg a nemzetközi politikai élet ilyen mozgalmas, az arcvonalakon is élénk a tevékenység. A Távolke­leten Japán egyre veszedelmesebben szorongatja Kínát. A keleti arcvonalon kemény har­cok folynak. A német csapatok két nagy támadást vezetnek, az egyiket Szebasztopol ellen, a másikat Char- kovtól keletre. Az északafrikai tengely-sikerek arra késztették az angolszász saj­tót, hogy arról beszéljenek, hogy a tengely számítása Afrikában végkép nem sikerült, mert uem Bir Hachei- met, hanem márTobrukot szerették volna elfoglalni ebben az offenzívá­ban, amely Szuez ellen tör. Rómá­ban rámutatnak azonban az eredmé­nyekre, amelyeket eddig elértek, s amely eredmények további győzel­mek zálogát is jelentik. Egy szó sem igaz az 54. honvéd gyalogezredről terjesztett szovjethírekből Budapest, június 12. A MTI jelenti: Helsinkii híradás Dyomán jelentettük a múltkor, hogy a szovjet nagyszámú ledobott röp­cédulákon bejelentette, hogy rádió­leadóállomásokat épít és ezeken ke­resztül 32 nyelven akar rémületet kelteni a vele szemben álló orszá­gokban, főleg a veszteségek elfer­dítésével és hazugságokkal. A szovjetnek ezen újabb propa­gandája szerint az 54. magyar gyalogezrednek a legutóbbi harcok során többszázfő vesztesége volt és a parancsnok elesett vagy fogságba került. Illetékes magyar helyen meg­állapítják, hogy ebből a hírből egyetlen szó sem igaz. A valóság az, hogy az 54. gyalogezred hosz- szabb idő óta harcon kívül van, veszteségei nincsenek és parancs­noka, valamint az egész ezred tel­jes épségben várja a további pa­rancsot. Ebből mindenki meggyőződhet és újabb bizonyítékokat szerezhet arra vonatkozólag, hogy a szovjet pro­paganda most is, mint rendesen, alaptalanul és ügyetlenül hazudik. Levente politika Irta: dr. vitéz Dezséry Endre Levente Hírközpont vezető. Csak a napokban figyelt fel köz­véleményünk a „politizáló“ leven­tére, amidőn a 3.050. sz. m. kir. miniszteri rendelet megtiltotta a leventék politikai tevékenykedését. Politizáltak-e a leventék ? A politika szót sajátos értelmé­ben véve, leventéink legidősebb év­folyamai sem politizáltak. Csak a politikának külsőségeiben vett né­melyikük részt. Politikai pártok és más megjelölésű politikai szerveze­tek tagjaként gyűlésekre és össze­jövetelekre jártak. Jelvényt hord­tak és tagdíjat fizettek. Fiatal lelkűk űzte a politikához. Tévedés lenne azt gondolnunk, hogy csak jelszavak hívták a politikai pártok helyiségeibe. A fiatalok is nagyon jól tudják, hogy miért mit csinálnak. Ok is látják a keret és tartalom, a levegőbe dobott kijelen­v

Next

/
Thumbnails
Contents