Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-06-13 / 93. szám
2 E G E S 1942. június 13. tések és a megvalósítható komoly tervek közötti különbséget. A tettvágy és a jóakarat az, ami a politikai tevékenységhez vonzza a fiatalt. Úgy keringenek a politikai elméletek között, mint az éji bogár a lámpafény sugarában. Duzzasztja őket az önbizalom, az erő és sok esetben a tehetség is. A fiatalság is óvatos, egyikük sem akar a maga lendületével és jóakaratával zsákutcába futni, tehát a felnőttekhez indul tanácsért. Lelkűk kincseit a közösségért akarják áldozni és nem elégednek meg a mindennapi munka szürke robotjának teljesítésével. Egy kubikos legénynek pl. hiába magyarázom a legfényesebb szavakkal, hogy az ő verejtékes munkája is az országépítés egyik biztos köve, ő munkáján kívül többre is vágyik. Politizálni akar. Ez alatt azt érti, hogy a közösségért szeretne dolgozni. Az ifjúság megunta azt a kifejezést, hogy a társadnlomnak a szeme van rajta. Azt kívánja hangoztatni, hogy az ő szeme van a tár- tadalmon. Tehát a megfigyelés kölcsönös. Sokáig folytathatnánk ezt a fejtegetést. Száz szónak is egy a vége, — ez esetben is. A levente politizált, mert a benne felgyülemlett kincseket ki akarta szórni, de hiányzott a politikai pártokon kívül a megfelelő terep. A 3.050. sz. miniszteri rendelet nem keltett meglepetést a leventék körében, mert az értékesebb része már „más“ politikát folytatott. Kilépett a pártokból. Megunták és otthagyták a felnőttek szélmalom harcait, szóvitáit és áskálódásait és új politikát kezdtek: levente-politikát. A legszebb ifjúsági politikai Programm a leventekötelezettségről szóló rendelkezés megvalósulásának elősegítése. A legtartalmasahb és a legszebb programúi, amit maga Ä Jókai Mór-utca históriája. I. Bevezető rész: a tőrök időben s azelőtt. A várak mellett lévő községek, falvak elvárosiasodása szinte természetes volt. A régi világ emberei is odahúzódtak, ahol védelmet reméltek; ezt pedig csak a várak biztosították. Természetes ennélfogva, hogy Egerből, a régi rómaiak Candanumából, is város lett a magyarok betelepedése után. S ezért szemelte ki Szent István is püspöki székhelyének. Az is a dolog természetéből következett azután, hogy a letelepülők lakóhelyét, a házakat és ház-sorokat, tereket és utcákat fallal vették körül Ennek viszont az lett a természetes folyamánya, hogy a fallal védett területet iparkodtak minél jobban kihasználni. Ezért lettek a régi városok utcái olyan szűkek s legfeljebb itt-ott jelentkezik bennök egyegy kisebb-nagyobb tér. elé tűzhet az ifjú. Valláserkölcsisé- get, faji és nemzeti öntudatot, korszerű haladást mind azt hirdeti, ami az ifjú lelkében vágyként él. Az ifjúsápot a politikai pártok felé a küzdelem vágya is hajtotta, A politizálás bizonyos tekintetben harc is, ellentéteknek a tudatos kihangsúlyozása, majd elsimítása. Megtaláljuk ezt a „vonást“ a leventepolitikában is. Igen sokan, mert nem értik meg, vagy nem akarják megérteni a leventegondolatot, tudatosan piszkálódnak és a kolumbus- tojás egyszerű kérdések megoldását megnehezitik. Éppen a fiatalságnak az előrefeszűlése és kimondhatatlanul erős feszítő ereje kell ahhoz, hogy ezeket az ellenvetéseket elhallgattassuk. A megmaradt rész olyan pártok karmaiban vergődött, amelyek egyáltalában nem mondhatók tisztán eszmei felépítésűnek. Valószínűleg az idézett rendelet, amely a derék édesapa szigorával egy csapásra kijózanított — egyes pártokat is kellemetlenül érintett. A rendelet tehát a leventék százezres tömegeinek vágyát fejezte ki éppenúgy, mint a megujhodott leventeintézmény minden egyéb alkotása. Ez az állításunk nem a leventepropaganda beállítása. A cikk írója jól ismeri a leventéket, hiszen bajtársai és — ami még fontosabb ebben az esetben — kortársai is. A fiatalokat csak egyetemes célért lehet csatasorba állítani. Készfel- adalokat nem kérünk. Az egész világot akarjuk újjá formálni. A leventegondolat Nagy-Magyarország újjáépítését szolgálja és megdobogtatja a leventék szívét. A leventepolitika tiszta szándékú. Az osztály közötti különbséget hála Istennek már nem érezzük. A krisztusi, keresztény gondolkodást lenyűgözően bizonyítják a leventék. A középkorban „templomos“ lovagok voltak: ma a leventék lettek „teplomosok“. A magyar levente büszke arra, hogy ő a jövő, s önzetlenül is küzdhet a jövőért. Hiszen akkor, amikor kérőén sürgetik a leventeotthonok megépítését, az új egyenruhát, a tágas sporttelepet és a megfelelő sporteszközöket, nem önmaguknak kérnek. A jövőnek! Megjelent a a 3.050. számú minisztériumi rendelet, ez a pompás és várt intézkedés. Közvéleményünk hamar napirendre tért felette. Ez így is van rendjén. Meg kell szoknunk, hogy a jóról még akkor sem hajlandók az emberek beszélni, ha a saját elképzelésüknek á megvalósulása. Á leventeélet azonhan nem a dicséretért, hanem ami annál sokkal lényegesebb a szebb jövőért küzd. „Szebb jövőt!“ ++n**»**m*MH*tHt*!H>+Mtm****tl**tt**H****m>*+)l**)»*t>**t>f*H**llf*n*****ltt*»l**Ht*U**M*t Hétfőn tarja rendes ütését Heves vármegye közigazgatási bizottsága ás bisgyűláse Eger, június 13. Heves vármegye közigazgatási bizottsága június 15-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartja rendes havi ülését a vármegyeháza kis tanácstermében. A közigazgatási bizottság után, délelőtt 11 órakor a kisgyű- lés tart ülést s a vármegye két városának, valamint községeinek határozatait bírálja felül. fl udros a Uitézi 5zék nagy íános-utcai telkét adja a leuente-székhtíz építésére Eger, június 13. A legutóbbi városi közgyűlés érdemben határozott az egri levente székház régóta vajúdó kérdése ügyében. Az ügyet a miniszterközi bizottság egri költségvetési tárgyalásai segítették a gyors beéréshez, amennyiben a bizottság honvédelmi miniszteri tagja a leghatározottabban ragaszkodott a székház sürgős megépítéséhez és erre a célra államsegély kiutalását helyezte kilátásba. Az ügyet Frank Tivadar főjegyző adta elő a közgyűlésnek. A város még 1937-ben a Hevesvármegyei Vitézi Széknek adta a pénzügyigazgatóság mögött elterülő 290 négyszögöl telket, azzal a kikötéssel, hogy 1939 végéig felépíti rajta a vitézi székházat. A Vitézi Szék közben székházat vásárolt a város más helyén s most kérelmet intézett a városhoz, hogy a telket szabadkézből értékesíthesse és a vételárat a házvásárlás törlesztésére fordíthassa. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a város vegye vissza a telket a Vitézi Széktől, egyben nyújtson három ezer pengő kárpótlást. Ennyit szavazott meg Gyöngyös városa is a vitézi székház felépítésére. Az építés költségeire vonatkozólag a következőképpen alakult a helyzet: A belügyminisztérium 40 ezer, a honvédelmi minisztérium 20 ezer pengő államsegélyt Ígért meg s a város háztartása 10 ezer pengőt tud erre a célra folyósítani. A városi mérnöki hivatal számításai szerint az építkezés költségei 170—180 ezer pengőre tehetők. Az állandó választmány javasolta, hogy a város intézzen kérelmet az illetéAz meg már stratégiai szempont, hogy az utcák legfeljebb véletlen- ségből nyílegyenesek. Valósággal tervszerűen építették — kivált a puskapor feltalálása után — görbékké az utcákat, hogy ne lőhes- sék végik, sőt a görbületekben, ki- szögelésekben védekezni, támadni is lehessen. Eger ugyan részben kivétel e tekintetben, mert itt nem a stratégia szempont tette az utcákat görbékké, hanem a talaj szilárdsága és szinte az egész város területének moesaras, posványos volta. Más szóval: Eger városrendező mérnöke a víz és a vízjárás volt. Mikor Egert négy évtizeddel ezelőtt csatornázták és mintegy másfél évtizeddel ezelőtt a vízvezetéki csöveket lerakták: tisztán lehetett látni, hogy a belső város minden utcájában rőzseút volt valamikor. Az utcák tengelyének irányában lefektetett s megkövesedett gerendák s rajtuk keresztben elhelyezett rőzsekötegek mindenütt megvoltak 1—2 m. mélyen. Ebből látszik, hogy eredetileg minden belsővárosi utcánk vízfolyás volt s mellette a két magasabb fekvésű part szilárdabb talajú. A ház-sorokat azután ezekre a partokra építették, hogy védve legyenek a víztől is. Egerben ez annál szükségesebb volt, mert egész területe, mint már fentebb említettem, mocsaras, süppedékes volt. Az északkeleti dombokról lezuhogó s a délkeleti részen ma is meglévő, mésztartalmú melegvíz-források még télen sem engedték befagyni a mocsarat. Hiszen az agrianusoktól s az ager (szántóföld) szótól származó latin neve erőltetett oknyomozás eredménye. Kétségtelen, hogy a mocsaras területeken dúsan tenyésző éger fáktól kapta nevét, melyet megrövidített Egerre Még inkább bizonyítja ezt & német neve: Erlau. Ez viszont rövidített alakja az Erlanau (égerliget) német szónak. A vár építését is ez magyarázza meg. A mai romok helye nem volt oly magasan, hogy biztos védelmet nyujhatott volna az ostromok ellen. így azonban, vízzel körülvéve, három égtáj felől jövő támadás ellen biztosította a védőket. Utcáink iránya továbbá azt is megvilágosítja, hogy nemcsak az állandó mocsaras állapot, hanem a nagyobb esőzések, zivatarok alkalmával — a déli irányt kivéve — mindenfelől lerohanó víz is medret vájt magának. Még pedig mindenkor a lazább talajon. És ezeken a vonalakon keletkezett minden keletnyugati, vagy nyugat keleti irányú utcánk. S ha ezeknek észak-déli irányú utcát kell átmetszeniük, akkor is folytatódnak az Eger vizéig, medréig. Lásd: Papnövelde- és Szent János-utca, Dr. Werner Adolf- és Kaszinó-utca, Csíky Sándor- és Dr. Maczky Valér-utca, Kováts János-utca és ennek régi folytatása a mai Árvaköz, stb. (És az senkit meg ne tévesszen, hogy ezek az utcák ma már nem egyenes folytatásai egymásnak, mert az utca-irányok csak később alakultak ki véglegesen. Akkor, amidőn már a meglévő házakat nem lehetett eltávolí-
