Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-05-15 / 77. szám
2 EGER 1942 május 15. lamosítási programja talán több évtized erőteljes munkáját veszi igénybe, akármeddig tartson is azonban ez a hatalmas tevékenység, mindenképpen el kell végezni, mert a villamosítás legbiztosabb átjelzője az általános jólét és kultúra emelkedésének, ami főkép a magyar vidék szempontjából szorgalmazandó feladat. május uégéig kijelölik a liszt- nagykereskedőket A közellátási miniszter megbízta a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy törvényhatóságuk területén május 31-ig jelöljék ki a lisztnagykereskedőket. A kijelölésnél az illetékes kereskedelmi és iparkamara, véleményét meg kell hallgatni. A kamarák a folyamodók részére adatbejelentési íveket bocsátanak ki és azoknak adatai alapján mondanak véleményt. A kérelmek elbírálása elsősorban a személyi megbízhatóság, szakmai képzettség és tőkeerő szempontjából történik. A rendelet intézkedése szerint az idegen állomásokról szállított lisztet mind a feldolgozó ipar (sütőipar, tésztagyárak), mind a kiskereskedők részére csak a kijelölt lisztnagykereskedők űtján lehet kiutalni. A helybeli malmokból történt liszt kiutalása esetén a feldolgozó ipar lisztellátását — nagykereskedők bekapcsolása nélkül — közvetlenül kell lebonyolítani. A malom a feldolgozó ipar részére a lisztet malomáron köteles kiszolgáltatni. Végül intézkedik a rendelet a kijelölhető lisztnagykereskedők számáról. Agyonsujtott a villámcsapás szerdán az egri határban egy földmívest Szerdán egész nap, az egri határban lévő Makláüy-dülőben dolgozott szőlőmunkán Szilágyi János Koszorú-utca 76. szám alatti lakos. Vihar kerekedett s az egyik villám- csapás lesújtott a dolgozó földmívesre. Szilágyi jajszó nélkül terült el a földön és azonnal meghalt. Fiz összes uolt egri színigazgatók résztuesznek a öebreceni színház pályázatán Május 20-án rendkívüli közgyűlés dönt a színigazgató kérdésében Eger, május 15. A vidéki színházi front legnagyobb két eseménye a debreceni színház pályázata és a szegedi színház bérletbontása Kardoss Gézával. Ismeretes, hogy a vidéki színészet levonta a stagione rendszer kudarcának következményeit és az egyes nagyobb városok most a régi rendszer szerint külön társulatot szerveznek, illetve egyetlen állandó színházzal kötnek szerződést az egész évre. Szeged után most Debrecen írta ki a pályázatot a színház bérletére s érdekes megemlíteni, hogy az Egerben szerepelt összes igazgatók (Kardoss Géza kivételével, akiről alább szólunk) benyújtották pályázatukat. így pályázik vitéz Jakabffy Dezső, aki az elmúlt két évben oly nagy sikert aratott nagyszerű társulatával és kitűnő műsorával, pályázik Beleznay Unger István, akit igazgatónak nem látott ugyan az egri közönség, de mint főrendezőt és bonvivánt nagyon megkedvelte. Pályázik rajtuk kívül Thuróczy Gyula, akit a közönség még a régi Kardoss-társulatok idejéből szívébe fogadott s aki most társulatával Erdélyben teljesít nagy kulturmisz- sziót a magyar klasszikusok megismertetésével. Debrecen városa május hó 20-án rendkívüli közgyűlés keretében adja bérbe a színházat és a jelöltek nagy küzdelmet vívnak a színház elnyeréséért. Ez a körülmény halasztotta el az egri színházi idény megkeg dését, mert vitéz Jakabffy Dezső addig tartani akarja ott a frontot, míg a pályázat sorsa eldől. Ezek szerint vagy mint debreceni színigazgató jelenik meg Egerben, vagy pedig vár a legközelebbi pályázatra, ami vagy Pécs, vagy Szeged városa ír ki. A szegedi színházzal ugyanis váratlanul egy kis baj történt. Kardoss Géza, aki már egy évnél hosz- szabb ideig volt a szegedi színház igazgatója, megvált a színház igazgatásától. Igen sokan panaszkodtak az utóbbi időben a színház vezetése ellen, kifogás merült fel a műsorra vonatkozólag s elégtelennek találták a társulat létszámát, nem is szólva arról, hogy a színház hosz- szabb ideig primadonnaválsággal küzdött. A város szinügyi bizottsága felszólította Kardoss Gézát a hiányok pótlására, Kardoss azonban a nehéz viszonyokra hivatkozott és nem volt hajlandó a város kívánságát teljesíteni. A város erre a szerződés megfelelő pontjára hivatkozva felbontotta az egyébként négy évre kötött szerződést s most a szegedi színház is direktor nélkül marad. • • Ünnepség a fehérteremben XII. Pius pápa jubileuma alkalmából Eger, május 15 Május 13 án ünnepelte az egész világ XII. Pius pápa püspökké szentelésének negyedszázados évfordulóját. Az idők komolyságára való tekintettel minden külső pompát mellőzve, de annál mélységesebb tisztelettel és őszintébb ben- sőséggel ünnepelt többszáz millió katolikus a világ minden részén. Az egri katolikus hívek sem mulaszthatják el, hogy e ritka évforduló alkalmából a Szentséges Atya iránt érzett ragaszkodásuknak és hódolatuknak kifejezést ne adjanak. Ezért az esrri rk. es állami közép- és elemi iskolák, a vallásos társulatok, valamint több társadalmi egyesület is, hónapok óta imádkoztak a Szentatyáért és szorgalmasan ajánlottak fel imacsokrokat erre a célra. Szebbnél szebb festményekkel díszített ivek tolmácsolták több ezer aláírónak hűséges imaszándékát és vitték az imádság szárnyán a gyer- m-ki szeretet megnyilvánulásait a legfőbb Pásztor elé. Mint az egyházmegye, sőt az egész ország minden templomában, úgy az egri templomokban is máj. 10-én ünnepi szentmisét mutattak Pápa Ő Szentségéért. A főszékesegyházban Kriston Endre segédpüspök főpapi miséjén nagy szám bán vettek részt a hívek, nemkülönben a diivatalok és egyesületek. De az egri katolikusok még többet akarnak tenni sz örvendetes jubileum alkalmából. Az egri Credo férfiegyesület rendezésében május 17-én vasárnap este 6 órakor a fehérteremben ünnepély lesz, melynek keretében Eger város társadalma is kifejezi hódolatos tiszteiét Krisztus földi helytartója iránt. A Credo ezt a gyűlést a nagyközönség számára rendezi, ennélfogva azon nők is r észtvehetnek. Az otrantói csata évfordulója Hogyan verte meg a kormányzó négyszeres túlerőben lévő ellenfeleit Huszonöt évvel ezelőtt, 1917 május 14-én az osztrák-magyar monarchia tengerészete legnagyobb diadalát aratta az ontraníói öbölben. Az ántánt hajóhada az öböl bejára előtt mintegy 60 dróthálós űrhajóval elzárta az Atlanti tenger bejáróját és ezzel megakadályozta azt, hogy a monarchia hadihajói kifuthassanak a Földközi tengerre, ahol ellenségeink legfontosabb tengeri szállításaikat végezték. Az osztrák-magyar hadsereg flottája tétlenségre kényszerült a cattaroi öbölben. Horthy Miklós sorhajókapitány, Magyar- ország dicsőséges kormányzója, napokon keresztül azon gondolkozott, miképpen lehetne a teagerzárat áttörni és az őrhajóláncot felgöngyölíteni, hogy ezáltal a monarchia tengeralattjárói szabad utat találjanak a Földközi tengerre. Hosszú töprengés után az az ötle támadt, hogy a monarchia hadihajójának képét át kell formálni és meg kell téveszteni az ellenséget, majd gondosan előkészített tervvel szét kell zúzni az órhajók vonalát. Három cirkálójának : a „Saidá“-nak, a „Helgoland“- nak és a „NovaráM-nak egyik árbó- cát középtől levágatta és a többit is megrövidítette. A világ hadviselő föleinek ugyanis képes ismertetőjük van valamennyi állam hadihajójáról. A kisárbócu hajók jelentéktelenebb csatahajókat jelentenek, ezért vágatta le Horthy Miklós parancsnok három cirkálója árbócai egy részét, hogy ellenfeleit: az angol-francia hadiflottát tévedésbe ejtse. Gyönyörű, felhőtlen este siklott ki a három cirkáló a cattaroi öbölből. Sikerült végighaladniok az Adrián, az ellenfelek nem vették észre. A hajnal derengésében érkeztek az otrantói öbölhez. A z őrhajók legénysége mély álomban pihent fekvőhelyén. Amikor megpillantották a kormányzó kis flottáját, amely előtt a „Csepel“ és a „Balaton“ nevű magyar rombolók haladtak, azt hitték, saját flottájuk cirkálói közelednek. A kormányzó félelmet nem ismerve, a. tengeri ütközetekben még elő nem fordult közelségre vezette hajóit az ántánt őrhajóihoz. Adott jelre a „Saida“ sortüzet adott s ezzel megkezdőit az őrhajók elsüllyesztése. A meglepett ellenség úgyszólván védekezni sem tudott. Néhány percen belül az őrhajók legnagyobb része elsüllyedt, a többi ijedten menekült dél felé. Természetesen a partok mentén, valamint Brindisi- ben és Valonában veszteglő angolfrancia csatahajók, nehéz cirkálók rádió útján tudomást szereztek az otrantói zár áttöréséről és a legnagyobb gyorsasággal a csata színhelyére siettek. Ekkor már 22 őrhajó merült víz alá, a tengeren gazdátlanul úszkáltak az elhagyott dróthálók, amelyekbe hajótöröttek kapaszkodtak. — Meg kell menteni őket! —• adta ki a parancsot a kormányzó, mire nyomban leengedték a mentőcsónakokat. A mentés egy óra hosszáig tartott, ez azonban elegendő volt ahhoz, hogy négy francia hadihajó és több angol cirkáló siessen az öböl FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ
