Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-05-15 / 77. szám

Ara 8 fillér ♦ Péntek # Trianon 23, 1942, május 15, Eger, LI1L évfolyam, 77, szám. ELŐFIZETÉSI DÍJi fcóagpra 1 pengő 30 f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P, Egges száma jüétkőzaap 8 fillér, wasáraap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent Jánűs-Ngomds. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. Nehéz körülmények között aratták első nagy győzelmüket a német csapatok a keleti fronton Az egész világ sajtója visszhang­zik a keleti front első német győ­zelmétől, amelynek eredményeként negyvenezer hadifogoly, és hatalmas zsákmány került az európai csapa­tok kezére. Mint a keresi csata egyik szem­tanúja írja, a németek nehéz körül­mények között aratták első tavaszi győzelmüket s a véletlen majdnem veszélyeztette a csata gyors lefolyá­sát. Az ékek megindulása után vá­ratlanul óriási esőzés kezdődött, amely az utakat rövid idő alatt úgyszólván egyetlen sártengerré vál­toztatta. Amikor a sereg bekerítését a gyalogság elvégezte, a katonák három napja küzdöttek a terep sú­lyos akadályaival. De az esőzés az utánpótlást is veszélyeztette, ezért vontató-gépeket és szállító repülő­gépeket kellett harcbavetni. A győ­zelem annak köszönhető, hogy a lehető legszűkebb területen a leg­korszerűbb fegyverekkel végezték el feladatukat a német csapatok. — A haditengerészet is új fegyvereket használt, új rohamnaszádokat, s ezek segítségével partraszállva az Azovi tengeren, hátába támadt a meglepett ellenségnek.jNémet részről megjegy­zik, hogy a harcbavetett erők sok­kal kisebbek voltak, mint a Szov­jet erői. Amerika már egyharmadát elvesztette hajóinak Legújabb kimutatások szerint Amerika, hadbalépésének 150 napja óta az Atlanti óceánom 1,890.000 tonna hajóteret vesztett a német tengeralattjárók működése követ­keztében. Ha ehez a számhoz adják a japánok által elsüllyesztett 938 ezer tonna hajóteret, kiderül, hogy az említett rövid idő alatt Amerika egyharmadát vesztette el azoknak a hajóknak, amelyekkel a háború elején rendelkezett. Győrüy-Bengyel Sándor közellátásfigyl miniszter leiavatta a Közellátási Hivatal budapesti kísérleti konyháját Eger, május 15. A hatalmas arányokban kialakuló vitaminkert akcióval párhuzamosan a közellátásügyi miniszter az egész országra kiterjedő nagyszabású fő­zési mozgalmat indított meg. A moz­galom azt a célt szolgálja, hogy a rendelkezésre álló élelminyersanya­gok felhasználása és elkészítése oly­módon történjék, amely a pillanat­nyi közellátási helyzet-adta lehető­ségek és az egyes cikkek tápláló erejének figyelembevételével a leg­gazdaságosabb. A mozgalom tehát a háborús idők korlátozásait fel­használva a magyar nép főzési is­mereteit akarja helyes irányba te­relni és ennek során a köztudatba vinni a korszerű egészségpolitika és a népélelmezés tudományának eddigi jól bevált eredményeit. E cél elérése érdekében szükségessé vált, hogy megfelelő szervezet útján a főzés megreformálására irányuló mozga­lom elérjen oda, ahol erre a leg­nagyobb szükség van: a háztartá­sokba: Nagy segítséget kapott az akció a leányleventemozgalomban, amelynek fejlődő szervezete alkal­mas arra, hogy rajta keresztül or­szágos jelleget öltsön. Az elgondolás szerint legelőször a leánylevente főoktatónőket képe­zik ki, akiknek feladata lesz ezeket a konyhatechnikai ismereteket to­vábbadni a leányleventeoktató-nők- nek, majd a leányleventéknek. — A közellátásügyi miniszter Buda­pest székesfőváros áldozatkészségé­ből megkapta a Gázmüvek kony­háját, aholis a főzési akció lebonyo­lításához szükséges kísérleteket és tudományos kutatásokat fogják az arra hivatott szervek elvégezni. A közellátásügyi miniszter budapesti kísérleti konyhája a főzési kikép­zésen kívül a népélelmezés meg­javítását szolgáló országos érdekű kutatásokat végez s azok eredmé­nyeit a nagyközönség számára hozzá­férhetővé teszi. A fővárosi gázkonyhának aM.Kir. Közellátási Hivatal részére történő átvétele és a leányleventefőoktató- nők főzőtanfolyamának ünnepélyes megnyitása kedden történt meg. FI pópa ráőiószózatában megemlékezett a még gyilkosabb hóborús eszközök alkalmazásának veszélyéről XII. Pius pápa rádióbeszédet mon­dott 25 éves püspöki jubileuma al­kalmából. — Az események tragikus ke­gyetlensége arra késztet minket, — mondotta — hogy magunkba száll­junk és megtisztuljunk, hogy új utat keressünk, kiigazítsuk ítéle­tünket, akaratunkat és cselekede­tünket* — A mostani háború kitörése előtt és alatt is a békéért dolgoz­tunk. Most, hogy a népek a küszö­bön álló új hadműveletek aggoda­lomteljes várakozásában élnek, meg­ragadjuk az alkalmat, hogy ismét a béke szavát hallassuk. — Nagyon jól tudjuk, hogy a hadműveletek mai állása mellett aligha tehetnénk a siker reménye mellett konkrét javaslatokat az igazságos de méltányos béke hely­reállítására. — Ma olyan a politikai és kato­nai helyzet, hogy pillanatnyilag semmi gyakorlati lehetőség nincs a bébe azonnali helyreállítására. Mind­amellett azonban a háború anyagi és szellemi téren olyan pusztításo­kat okozott, hogy minden erőfeszí­tés szükséges ahhoz, hogy a hábo­rút gyors befejezéshez lehessen jut­tatni, nem is szólva a háború ön­kényes kegyetlenkedéseiről és erő­szakoskodásairól, amelyek ellen már annyiszor emeltük fel figyelmez­tető szavainkat és amit most még nagyobb nyomatékkai és eréllyel teszünk meg. Tekintettel arra, hogy ma az a veszély fenyeget, hogy ha még gyilkosabb háborús eszközök alkalmazására kerülne sor, ez hihe­tetlen szenvedéseket, nehézségeket és kínokat okozna a népnek. — És most befejezésül az irga­lom és bölcsesség atyjához fohász­kodunk, segítsen a mindenki által oly hőn óhajtott nap hajnalhasadá- hoz. Legyünk készen arra, hogy a történelem legátkosabb, legpusztí­tóbb és legvéresebb mészárlása után közreműködhessünk az újjáépítés hatalmas munkájában. Május 14-töl szabadon szállítható a burgonya Május 5-én minisztériumi rendelet jelent meg, amely a burgonya for­galmának szabályozásáról az elmúlt év őszén kiadott rendelet alkalma­zását felfüggeszti. E rendelkezés értelmében május 14-től kezdődően a burgonya az egész ország terü­letén ismét szabadon szállítható. Az ország háromnegyed része vár villamosításra Az iparügyi minisztérium energia­gazdálkodási ügyosztálya most ké­szítette el évi kimutatását az or­szág villamosításának állapotáról. A jelentés adatai szerint az ismé­telt területvisszacsatolások révén megnövekedett ország összesen 6687 városa és községe közül eddig 1771 rendelkezik villanyárammal, — ami 26.5 százaléknak felel meg. Az egyes területrészek villamosítási fo­kára nézve igen nagyok az eltéré­sek. Amíg ugyanis a trianoni terü­leten a közületeknek már 41.9 szá­zaléka dicsekedhetik villanyáram­mal és amíg a Délvidéken is a kö­zületeknek 28.8 százaléka, a Felvi­déken pedig 26.8 százaléka van villamosítva, addig Kárpátalján csu­pán 5.9 százalék, a keleti és erdé­lyi részeken pedig 4.2 százalék a villamosított városok és községek arányszáma. A statisztikai adatok megállapí­tása szerint az ország jelenlegi te­rületén ezidőszerint még 4916 vá­rost és községet, vagyis az egész létszám 73.5 százalékát kellene vil lamosítani. Az az összeg, amelyet ezekre a beruházásokra kellene for­dítani, a jelenlegi háborús viszo­nyokhoz képest olyan óriási, hogy a teljes villamosítás programjának keresztülviteléről ma még beszélni is lehetetlen. A háború befejezése után azonban mindenesetre nagy feladat hárul ezen a téren mind az államra, mind az összes közvetlenül érdekelt közületekre is. Az ország egész területének vil-

Next

/
Thumbnails
Contents