Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-05-15 / 77. szám
Ara 8 fillér ♦ Péntek # Trianon 23, 1942, május 15, Eger, LI1L évfolyam, 77, szám. ELŐFIZETÉSI DÍJi fcóagpra 1 pengő 30 f, V* évre 4 P, félévre 8 P, Egges száma jüétkőzaap 8 fillér, wasáraap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent Jánűs-Ngomds. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. Nehéz körülmények között aratták első nagy győzelmüket a német csapatok a keleti fronton Az egész világ sajtója visszhangzik a keleti front első német győzelmétől, amelynek eredményeként negyvenezer hadifogoly, és hatalmas zsákmány került az európai csapatok kezére. Mint a keresi csata egyik szemtanúja írja, a németek nehéz körülmények között aratták első tavaszi győzelmüket s a véletlen majdnem veszélyeztette a csata gyors lefolyását. Az ékek megindulása után váratlanul óriási esőzés kezdődött, amely az utakat rövid idő alatt úgyszólván egyetlen sártengerré változtatta. Amikor a sereg bekerítését a gyalogság elvégezte, a katonák három napja küzdöttek a terep súlyos akadályaival. De az esőzés az utánpótlást is veszélyeztette, ezért vontató-gépeket és szállító repülőgépeket kellett harcbavetni. A győzelem annak köszönhető, hogy a lehető legszűkebb területen a legkorszerűbb fegyverekkel végezték el feladatukat a német csapatok. — A haditengerészet is új fegyvereket használt, új rohamnaszádokat, s ezek segítségével partraszállva az Azovi tengeren, hátába támadt a meglepett ellenségnek.jNémet részről megjegyzik, hogy a harcbavetett erők sokkal kisebbek voltak, mint a Szovjet erői. Amerika már egyharmadát elvesztette hajóinak Legújabb kimutatások szerint Amerika, hadbalépésének 150 napja óta az Atlanti óceánom 1,890.000 tonna hajóteret vesztett a német tengeralattjárók működése következtében. Ha ehez a számhoz adják a japánok által elsüllyesztett 938 ezer tonna hajóteret, kiderül, hogy az említett rövid idő alatt Amerika egyharmadát vesztette el azoknak a hajóknak, amelyekkel a háború elején rendelkezett. Győrüy-Bengyel Sándor közellátásfigyl miniszter leiavatta a Közellátási Hivatal budapesti kísérleti konyháját Eger, május 15. A hatalmas arányokban kialakuló vitaminkert akcióval párhuzamosan a közellátásügyi miniszter az egész országra kiterjedő nagyszabású főzési mozgalmat indított meg. A mozgalom azt a célt szolgálja, hogy a rendelkezésre álló élelminyersanyagok felhasználása és elkészítése olymódon történjék, amely a pillanatnyi közellátási helyzet-adta lehetőségek és az egyes cikkek tápláló erejének figyelembevételével a leggazdaságosabb. A mozgalom tehát a háborús idők korlátozásait felhasználva a magyar nép főzési ismereteit akarja helyes irányba terelni és ennek során a köztudatba vinni a korszerű egészségpolitika és a népélelmezés tudományának eddigi jól bevált eredményeit. E cél elérése érdekében szükségessé vált, hogy megfelelő szervezet útján a főzés megreformálására irányuló mozgalom elérjen oda, ahol erre a legnagyobb szükség van: a háztartásokba: Nagy segítséget kapott az akció a leányleventemozgalomban, amelynek fejlődő szervezete alkalmas arra, hogy rajta keresztül országos jelleget öltsön. Az elgondolás szerint legelőször a leánylevente főoktatónőket képezik ki, akiknek feladata lesz ezeket a konyhatechnikai ismereteket továbbadni a leányleventeoktató-nők- nek, majd a leányleventéknek. — A közellátásügyi miniszter Budapest székesfőváros áldozatkészségéből megkapta a Gázmüvek konyháját, aholis a főzési akció lebonyolításához szükséges kísérleteket és tudományos kutatásokat fogják az arra hivatott szervek elvégezni. A közellátásügyi miniszter budapesti kísérleti konyhája a főzési kiképzésen kívül a népélelmezés megjavítását szolgáló országos érdekű kutatásokat végez s azok eredményeit a nagyközönség számára hozzáférhetővé teszi. A fővárosi gázkonyhának aM.Kir. Közellátási Hivatal részére történő átvétele és a leányleventefőoktató- nők főzőtanfolyamának ünnepélyes megnyitása kedden történt meg. FI pópa ráőiószózatában megemlékezett a még gyilkosabb hóborús eszközök alkalmazásának veszélyéről XII. Pius pápa rádióbeszédet mondott 25 éves püspöki jubileuma alkalmából. — Az események tragikus kegyetlensége arra késztet minket, — mondotta — hogy magunkba szálljunk és megtisztuljunk, hogy új utat keressünk, kiigazítsuk ítéletünket, akaratunkat és cselekedetünket* — A mostani háború kitörése előtt és alatt is a békéért dolgoztunk. Most, hogy a népek a küszöbön álló új hadműveletek aggodalomteljes várakozásában élnek, megragadjuk az alkalmat, hogy ismét a béke szavát hallassuk. — Nagyon jól tudjuk, hogy a hadműveletek mai állása mellett aligha tehetnénk a siker reménye mellett konkrét javaslatokat az igazságos de méltányos béke helyreállítására. — Ma olyan a politikai és katonai helyzet, hogy pillanatnyilag semmi gyakorlati lehetőség nincs a bébe azonnali helyreállítására. Mindamellett azonban a háború anyagi és szellemi téren olyan pusztításokat okozott, hogy minden erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a háborút gyors befejezéshez lehessen juttatni, nem is szólva a háború önkényes kegyetlenkedéseiről és erőszakoskodásairól, amelyek ellen már annyiszor emeltük fel figyelmeztető szavainkat és amit most még nagyobb nyomatékkai és eréllyel teszünk meg. Tekintettel arra, hogy ma az a veszély fenyeget, hogy ha még gyilkosabb háborús eszközök alkalmazására kerülne sor, ez hihetetlen szenvedéseket, nehézségeket és kínokat okozna a népnek. — És most befejezésül az irgalom és bölcsesség atyjához fohászkodunk, segítsen a mindenki által oly hőn óhajtott nap hajnalhasadá- hoz. Legyünk készen arra, hogy a történelem legátkosabb, legpusztítóbb és legvéresebb mészárlása után közreműködhessünk az újjáépítés hatalmas munkájában. Május 14-töl szabadon szállítható a burgonya Május 5-én minisztériumi rendelet jelent meg, amely a burgonya forgalmának szabályozásáról az elmúlt év őszén kiadott rendelet alkalmazását felfüggeszti. E rendelkezés értelmében május 14-től kezdődően a burgonya az egész ország területén ismét szabadon szállítható. Az ország háromnegyed része vár villamosításra Az iparügyi minisztérium energiagazdálkodási ügyosztálya most készítette el évi kimutatását az ország villamosításának állapotáról. A jelentés adatai szerint az ismételt területvisszacsatolások révén megnövekedett ország összesen 6687 városa és községe közül eddig 1771 rendelkezik villanyárammal, — ami 26.5 százaléknak felel meg. Az egyes területrészek villamosítási fokára nézve igen nagyok az eltérések. Amíg ugyanis a trianoni területen a közületeknek már 41.9 százaléka dicsekedhetik villanyárammal és amíg a Délvidéken is a közületeknek 28.8 százaléka, a Felvidéken pedig 26.8 százaléka van villamosítva, addig Kárpátalján csupán 5.9 százalék, a keleti és erdélyi részeken pedig 4.2 százalék a villamosított városok és községek arányszáma. A statisztikai adatok megállapítása szerint az ország jelenlegi területén ezidőszerint még 4916 várost és községet, vagyis az egész létszám 73.5 százalékát kellene vil lamosítani. Az az összeg, amelyet ezekre a beruházásokra kellene fordítani, a jelenlegi háborús viszonyokhoz képest olyan óriási, hogy a teljes villamosítás programjának keresztülviteléről ma még beszélni is lehetetlen. A háború befejezése után azonban mindenesetre nagy feladat hárul ezen a téren mind az államra, mind az összes közvetlenül érdekelt közületekre is. Az ország egész területének vil-