Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-04-04 / 54. szám

2 EGER 1942. április 4. kivágása bekövetkeznék, ez a gyön­gyösi és gyöngyöskörnyéki gazdák­ra nézve a megsemmisüléssel volna egyenlő, mert már évek óta egye­dül e fajta terem. Kérte, hogy a kormány engedélyezze az othelló termesztését. Csépány György szintén az ot­helló fajtájú szőlő érdekében szó­lal fel és indítványozta, hogy a ta­nács felirattal forduljon e tárgyban a földmivelésügyi miniszterhez. Szabó Béla növényegészségügyi felügyelő, az elnök felkérésére kö­zölte, mint szakközeg, hogy az ot- hellót ideiglenesen mentesítették a fent elhangzott nyomós indokok alapján a kivágatástól, azonban fel­újítása tilos. Egyed János a gyöngyöstarjáni rossz útviszonyokat tette szóvá és arra kérte az elnököt, utasítsa a községi elöljáróságot az utak rend- behozatalára. Az elnök válaszában megállapí­totta, hogy először az szükséges, hogy a hegyközség tisztában legyen avval, mi a saját útja, és mi a köz­ségé. Egyébként kilátásba helyezte hathatós intézkedését. A tagok a választ tudomásul vették. Mészáros Mihály indítványozta, hogy tekintettel a rendkívüli idők­re, mikor a kereszténység nagy harcát vívja, a kereszt a tanács irodájában kifüggesztessék. A jelen­lévő képviselők az indítványt nagy lelkesedéssel tették magukévá. Kérte a felszólaló továbbá, hogy az elnök arcképének kifüggesztésére a hegy­községi tagokat is hívják meg. Kékéts Kálmán felvetette a mun­kásviszonyok kérdését és sérelmezte a túl magas munkabéreket. Dr. Dőry Gyula alelnök szólalt fel ezután és megjegyezte, hogy a munkáskérdés ma közélelmezési kérdés. A munkást az államnak támogatnia kell, csak így vállalja a munkát. Adjanak neki annyi élel­met, hogy abból valóban jóllakhas- sék. A másik oldalát tekintve a kérdésnek, a munkaadó áldozatot hoz, de munkásától megértést kí­ván. A közélelmezési kormánybiz­tosnak javasolja a következőket: háromféle munkáskategória legyen. Az első 6 órától 6 óráig dolgozik. Fejadagja szállítassék le 2 q-ra. A második a napszámos munkás. Fejadagja legyen 2 és 1/2 q. A har­madik summás munkás, fejadagja 3 q-ban legyen megállapítva. Hermann János megállapítása szerint a munkabérek magas vol­tának az oka a fiatalabb munka­erő hiánya. Szerinte ezen a téren még igen sok a tennivaló. Pampuk József megállapította, hogy ma többet kell termelni, mert éz ma honvédelmi kérdés is. A gazdáknak ma megélni alig lehet, oly magasak a munkabérek. Elnök kijelentése szerint a mun­kabérek felemelése a közeljövőben várható, de utána drákói szigorral fogják büntetni mindazokat, akik ezt áthágják. Kérte a munkaadókat, fogjanak össze és annak meg is lesz az eredménye. Balog Sándor felszólalásában megállapította, hogy a tanácsi tit­kár oly szorgalommal látja el fel­adatát, hogy még a harctérről is érdeklődött a hegyközségi esemé­nyek után. A közgyűlés végeztével a jelen­lévő tanácsi képviselők lelkesen él­jenezték az elnököt. IUSVETRA A (ÁNGYÁBÓL rumot, likőrt, likőrkompozíciókat és gyümölcspálinkát Toponáry József Ede az irgalmasok új rendtartományi főnöke Eger, április 4. A Magyar Irgalmas Rend most tartotta konferenciáit, amelynek ke­retében az elnöklő Ulmann Illés generális definitor, apostoli visitator átnyújtotta az elöljáróknak a római generális kúriától leérkezett kine­vezési okmányokat. Ezeknek értel­mében a rend új elöljárósága a következő: Rendtartományi főnök: Toponáry József Ede; rendtarto- mányi tanácsosok: I. Kacsur Ber­talan, II. dr. Éüller Ödön, III. dr. Rége rBenedek és IV. dr. Jávorszky Elemér. Perjelek: Kacsur Bertalan (Budapest), dr. Bédy Medárd (Eger), Nagy Emil (Pápa), Fajcsek Egyed (Vác),Kiss Lucidus (Pécs),Haraszthy Ágoston (Nagyvárad), Faragó Lajos (Szatmárnémeti). Római vocalisok: I. Piszkei' Valér, II. Racsek Kele­men és III. Rozmusz Péter; növen­dékmester : dr. Réger Benedek; az új fogadalmasok magistere: Simon -Gyula; rendfőnöki titkár: Simon Ijyula. Az idei zöldhitelrendelet a többtermelést szolgálja Eger, április 4. A hivatalos lap vasárnapi szá­mában megjelent zöldhitelrendelet a többtermelés érdekében néhány könnyítést tartalmaz. így a műtrá­gya fokozottabb használását azzal kívánja előmozdítani, hogy a folyó évben minden katasztrális hold után húsz pengőnyi zöldhitel felvételét teszi lehetővé, míg a múlt eszten­dőben csak a műtrágyával tényleg megművelt terület nagysága alap­ján számították ki a hitelkeretet. A védett birtokok tulajdonosai ebben az évben a kataszteri tiszta jövedelem négyszereséig terjedhető zöldhitelre tarthatnak igényt, szem­ben a tavalyi kétszeressel, a védett szőlőbirtokosok pedig a kataszteri tisztajövedelem nyolcszorosáig ter­jedhető hitelt veheinek fel, szemben a múlt évi ötszörössel. Két új plébánia lesz Egerben Az Egri Katolikus Tudósító leg­utóbbi száma írja: Egerben bizonyára nagy örömmel fogja mindenki hallani azt a hírt, hogy az érsekfőpásztor új plébá­niákat fog létesíteni székvárosában. A Lajos-városi plébánia megalapí­tására már évek óta várt mindenki, hiszen a templom már évekkel ez­előtt, a plébániai épület pedig a múlt évben felépült. Ellenben meglepetés­ként hatott az a hír, hogy az érsek- főpásztor az ú. n. Cifranegyed és kapcsolt részeinek lelki gondozá­sát a Szervita rendre fogja bízni. A Lajos-városi plébános javadal­mazásáról az állami kongruán kívül a főpásztor és a főkáptalan gon­doskodik. Az így felszabaduló ön­álló hitoktatói állomást a főpásztor a Maklári-kettösnegyedbe szándéko­zik áthelyezni. így tehát a belvárosi plébánián kívül lesz városunkban 2 rendes plébánia, mégpedig a Lajos- városban és a Cifranegyedben és azonkívül 2 önálló hitoktatói állo­más: az egyik a Kisasszonytemető­nél, a másik a Makiári hóstyán. Ezekben az intézkedésekben az érsekfőpásztornak az egri hívek iránt érzett atyai szeretete nyilvánul meg, amit a hívek csak buzgó imád­ságaikkal köszönhetnek meg. A Lajos-városi pébániaépület tel­jesen elkészült. A tetszetős épület tervét Hevesy Sándor építészmérnök készítette, az építést pedig Vágner József mérnök, építési vállalkozó vé­gezte. Az építési költségek vég­összege 44.679 pengő. Változatlan cukorár mellett a kereskedelem­nek nagyobb hasznot biztosít a kincstár A hivatalos lap vasárnapi számá­ban megjelent rendelet változatla­nul fenntartja a cukor eddigi fo­gyasztói árát, gyári eladási árát pedig métermázsánkint három pengővel leszállítja. A gyári ár csökkentését az tette szükségessé, hogy a szállítási költségek emelke­dése csaknem felemésztette a nagy- és kiskereskedők hasznát. A gyári ár mérséklésével most a kormány métermázsánkint további másfél­másfél pengő hasznot biztosít úgy a nagy-, mint a kiskereskedelem­nek, de ugyanakkor biztosítja a cukorgyártás rentabilitását is azzal, hogy megtéríti a métermázsánkinti három pengős bevételi kiesését. A kincstár tehát áldozatot ho­zott, hogy a magasabb termelési és szállítási költségek a fogyasztókat ne terheljék és hogy a kereskedelem is megtalálja hasznát. Tudvalevő, hogy a cukornagykereskedelem már kizárólag keresztény kezekben van és a kiskereskedelmet is csak azok­ban a községekben hagyták meg zsidókézen, ahol keresztény keres­kedő nincsen. — Az egri ggóggszertárak éjjeli szolgálata. Április hó 4-én este 7 órától április 11 én este 7 óráig: Irgalmasrend gyógyszer- tára, Irgalmas-u. 52 üzletével ma Is rendelkezésére áll a Iroda: Szent János utca. Telei. 277.

Next

/
Thumbnails
Contents