Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-04-04 / 54. szám
1942 április 4. EGER a Fokozódnak a német vállalkozások a keleti fronton Az idő javulásával fokozódnak a német vállalkozások a keleti arcvonal több pontján. A szovjet főparancsnokság már nem szépítheti, hogy a téli hadjárat alatt a területi veszteségeket nem sikerült kiegyenlíteni. Az arcvonal déli részén megkezdődött a tavasz, s a front középső szakaszain is megindult a zajlás a folyókon. H német és olasz repülők Gibraltárt bombázzák A Német Távirati Iroda jelenti, hogy német és olasz légi alakulatok több ízben támadást intéztek Gibraltár ellen. A támadások súlyosan érintik az angol hajóhadat, a- mely Málta állandó bombázása következtében Gibraltárba menekült. így nevelik a magyarabb magyart, annak is az elejét Látogatás a bervai cserkészparkban, a hideg tavaszban virágzó ifjúság között Bervavölgy, Virágvasárnapján. Állítólag tavasz van, de ennek a naptári állapotnak sehol semmi nyoma. A fák ágain ugyan kicsit duzzadtabbak a rügyek s mögöttük már reszket a megérkezés nagy izgalma, de mindezt csak egészen közelről látni s ki az, aki a mai nehéz időkben, az élelmiszerjegyek, anyagkorlátozások térdig érő sűrűjében közel ágaskodik a rügyekhez. Messziről még minden mozdulatlannak látszik és olyan kemény szél fúj Virágvasárnapján, hogy még a meleg bunda alatt is megzördülnek tőle a csontok. Különben csontja válogatja, mert azok a csontok, amik térd címén a cserkész lábszárak forgójában helyezkednek el, födetlenül bírják a nyers időt és járják át meg át a bervai cserkész-szállást, mintha a legmelegebb nyárban volnánk.Százötven pár térd pirul és meztelenkedik a bervai tavaszban,egy egész tábor él, mozog, tevékenykedik, dolgozik itt most. A húsvéti vakáció első napjait arra használják fel a cserkészek, hogy őrsvezető táborokat tartanak s az ország hat helyén Összesen kétezer fiú vesz most részt egy hetes kiképzésen. A cserkész emberebb ember és magyarabb magyar akar lenni, de ezek a szép szál gyerekek még vezetők is akarnak lenni az emberebb emberek és magyarabb magyarok között. Itt van tehát a magyar fiatalság java. Akik gondjaikba vették őket, úgy vigyáznak, mint akikre egyedülvaló nagy kincset bíztak s úgy nevelik a fiatalságot, ahogyan magányos, küzdő nép fiait illik és kell: testvéri szeretettel és spártai keménységgel. A parancsnokság meghívására dr. Kálnoky István polgármester FERENCJOZSEF KESERÜVIZ ma meglátogatja a tábort, Zsálcay József rendőrtanácsos, az egri kapitányság vezetője táraságában, aki előadást tart a közrendészetről. Az autó nehezen kapaszkodik fel a földúton a völgyet záró dombtetőig, itt-ott még húzza a kereket az olvadás okozta mély sár, de aztán feltűnik a cserkészvár élénk zöld teteje, bástyaszerüen alkotott kilátója, az egész pompás épület, amely erősen és büszkén fészkelte meg magát a völgy tenyerében. Russin Béla városi kiadó kezdte az időálló építkezést s folyatatták a többiek, mind, a város és a vármegye és a cserkészszövetség támogatásával, úgy, hogy ma már készen áll az országos hírű hely, bebútorozottan,rendbehozott környékével. Hét holdon terül a cserkészszállás s a területet Szmrecsányi Lajos dr., érsekfőpásztor, atyai jó szívvel adta át a cserkészmozgalomnak, évi egy aranypengő tiszteletbeli bérért. Pálos Bernardin dr., Lénárt János dr., Virágvölgyi Béla és Merő László parancsnok tanárok fogadják a vendégeket s megkezdődik a körséta a táborhely körül. A fiúk őrsökre oszolva tanulják a tábor anyagát. Egyik helyen a kis kézi készülékből Morse jelek zümmögnek fel, másik csoportnál éppen sátrat vernek, a harmadiknál csomókat kötnek s a feladat az, hogy első segély- nyújtásnál hogyan lehet legköny- nyebben elszállítani a sebesültet, aztán a céllövés tudományát sajátítják el, pompás kis célzókészülékkel, aminek az a nevezetessége, hogy az egri Lemezgyárban készítik és országosan használják, más helyütt a légoltalmi tudnivalókról tart előadást egy komoly képű fiú s a tűzoltástól a gázsérülésig mindent megtanul a cserkész. A természetismeret és a térképismeret mellett a megfigyelést élesítő cserkészjátékok szerepelnek még a tábor tanulmányi rendjében s még valami, ami a magyar néphez viszi közelebb a cserkészetet :a népi játékok, énekek és szokások tanulmányozása. Virágvölgyi tanár úr nótamesteri keze alatt felhangzanak a régi népi énekek s viszik szét a fiúk az ország minden részébe, hogy tovább adják és tanítsák az elfelejtett és kipusztult dallamokat. Heggel héttől este nyolcig nincs megállás. Minden pontos beosztás szerint működik, mert rengeteg az aDyag, amit el kell végezni. Legérdekesebb tanítási módszer az úgynevezett forgószínpad. Nyolc tíz csoport körbe ül és mindegyiknél egy előadó tanít. Az előadók negyedórás tanítás után a másik csoporthoz mennek ugyanazzal a tanulmányi anyaggal, úgy, hogy rövid idő alatt tíz előadó anyagát tanulják img a résztvevők. Mindez persze csak tárgyi tudás. Ami az egészet eltölti: a szellem, a legragyogóbb. Csupa fegyelem, tiszta szemek, csupa lelkesedés, erő és akarat. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy a vidámság és játék száműzött gyerekként didereg a bervai enyhe dombok között. Most is valaki lóháton jött ki, és aki csak teheti, elmegy „pacizni“ a hirtelen örömként idekerült lovon. Az öröm rövid ugyan, részben a lepotyogás, részben a jelentkezők sokasága miatt, de megéri. Egy nyurga fiú kapaszkodik fel épen a nyeregbe s a _lágy lejtőn megindul. Valaki megcsípi vékony vésszővel a ló oldalát, s már vágtat be a jószág a fák közé. A lovas, aki most próbálja először a lovaglás örömeit, nyomban előrebukik, ám vitézül átfogja a ló nyakát és valahol a nyereg előtt megállapodik, míg a szilaj vágtát abbahagyja a paripa. A félig sikerült mozdulatokat általános derültség kíséri, de nem baj, fent maradt a fiú, nem esett le, büszke is rá. Aztán letáborozik a társaság, mert komoly előadás következik a közrendészetről, utána nótaszó, s éppen a helyi időszerűség kikívántatja a katonanótát: mert a huszár a nyeregbe bele van teremtve, mint a rozmaring a jó földbe, bele van gyökerezve. Előbbi kis cserkészünk ugyan tapogatja magát valahol a gyökér táján, de azért nincs semmi baj. És már felágaskodik egy tábori pokróc két cserkész kezében és megjelenik a pokróc tetején a népi bábszínház. Vékony hangon jelenti a bábu: én vagyok Elek, mert mindig énekelek. Énekelj valamit, — biztatják a fiúk. Elek rákezd egy slágerre, s már elnyekeregte az első1 hangokat, amikor valaki hátulról fejbevágja. Ubul ő, a bábszínház másik szereplője, aki kísérteiként lép fel. Messziről jöttem, mondja, körüljártam a tábort, míg megtaláltam Eleket. — Nem találtad meg valahol a bicsSzebb jövet! biztosíthat magának és egész családjának, ha kezében van az Osztálysorsjáték szerencseszáma. / Legnagyobb nyeremény: 700.000 P Jutalom: 400.000 P Főnyeremények: 300.000 P 100.000 P Stb. stb. Húzás már ápr. 9-én. kámat? kérdezi valaki a közönség köréből, mire kitör a nagy nevetés. A játék vége az, hogy Ubul mindaddig aprókat üt Elek fejére, míg abbahagyja a modern slágerdalokat és rákezd valami szép magyar nótára. A zord tavasz szele végigseper a völgyön, de a dermesztő időben is elevenen és erősen virágzik az ifjúság. Fegyelem és jókedv, tudás és lélek nyílik a Berva völgyében. Olyan pompás ez a fiatalság, hogy már lassan a természet is elszánja magát a nyiladozásra, a som ágain kibukkan a virág s a mogyoróbokrokon meglengeti finom rojtját a barka. Pár nap múlva kiki hazamegy, Rimaszombatba, Budapestre, Maros- vásárhelyre és széles ez országba elviszi hírét a békés völgynek, ahol megtanult bánni azokkal, akik emberebb emberek és magyarabb ma- gyarok akarnak lenni. —r. — Az Ű] élet regéngtárának hetenként megjelenő 10 filléres füzetei kaphatók a Kér. Sajiőszöveikezet könyvkereskedésében. HRRI5NYR Műselyem és hernyóselyem összes minőségben. Kérje minden üzletben. Vigyázzon a márkára: NORCOC
