Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-03-16 / 43. szám

Eger, L11L évfolyam, 43 szám áSS 8 FILLÉR ❖ Hétfő + Trianon 23, 1942. már eins 16 ülöfizétéss díji hónapra 1 pengő 10 f, V4 évre 4 P, fél­évre 8 P Egges szám« hétköznap 8 fillér, rasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIHD0HIVÄTÄL: Szent János-Ngomőg Telefont 176. ázás: Csekkszámla: 54.558. A Jobbágyság csak most log igazán felszabadulni- moitiotta rádióbeszédében a mlnlsäteralaäls Egyelőre meg kell küzdenünk a háborúval és az ellátási nehézségekkel — Ez a korszak a tettek kor­szaka — mondotta többek közt. Aki lemarad, az lemaradt. Forr, vajúdik minden itt benn, nálunk és körülöttünk. Egyik reform a másik után, hogy ama kor ifjúságának szavát ismételjem, most tényleg megvalósul. A jobbágyság most fog igazán felszabadulni, mert földhöz és független megélhetéshez jut, a munkásság nagy joga: a méltóan megbecsült és megfizetett munka ma már vissza nem vehető, befeje­zett igazság. És a vezető, katona, polgár helyzete végleg meg lesz határozva az új magyar világban. De ahogy 1848-ban először fegy­vert kellett ragadnunk, ép úgy most is — mert nincs fold, szabad ember szabad földje, nincs munka, niűcs jólét, míg az őrök nagy el­lenséget, a rémet, az orosz kommu­nizmust, le nem vertük. a múlt év termése, megnagyobbo­dott lakosságunk több fogyasztót je­lentett. Nehezen indul a vetés, mert késik megint a tavasz, vadvizek járják újra az Alföldet. — De nem lesz baj, komoly baj nem lesz. ín­ség nem fenyeget, de bőségről, gond­talan napokról ne álmodozzunk. Ne­héz megpróbáltatások éve áll előt­tünk. Az lesz a jó magyar, aki künn harcol, itthon kitart, — aki tűr. Az államnak és nekem pedig az a feladatuuk, hogy a nehéz napokat elviselhetővé tegyük. Ennek alap­feltétele a szociális igazság. Nem fogom tűrni, hogy a szegénység még súlyosabb legyen azáltal, ha mások­nál tobzódást lát, de nem tűrhetek semmi lázítást, bujtogatást, mert erre még mindenki mindig ráfizetett. — A rend az alapfeltétele az emberi létnek és igazságosságnak — fejezte be szózatát a miniszter- elnök —, a hadrahelt hadsereg ütő­képességének ás miadenekfelett an­nak, hogy Magyarország megmarad­jon úgy, ahogy apáink ezer éven át megtartották, a márciusi fiatalság megálmodta és ahogy azt éu vele­tek, milliónyi magyarokkal együtt megfogadjuk. Hogy én így akarom — Isten engem úgy segéljen! Ht A miniszterelnök rádiószózita pontosan 10 percig tartott és ar­ról a filmhíradó részére felvételt is készítettek. Sorozatos ünnepségekkel áldozott Eger közönsége a márciusi gondolatnak Válasszuk el az igazságot a hazugságtól — Háborúba megyünk. Elöl megy a márciusi fiatalság, biztosan tu­dom, hogy győztesen tér haza. — Mire hazajön, mire vége a harcnak — nem világosi fegyver- letétel lesz a vég — itt minden hazajövő katonát és itthonmaradott- ját, erre én teszek fogadalmat, — nem őszirózsás forradalom, nem 1918 és 1919, hanem otthon, munka, em­beri lét kell, hogy várja. — És még valamit! Ebben az országban évek óta programmal és újra programokkal vagyunk eláraszt­va. Sokat olvastam belőlük. Kérlek benneteket, gondoljatok vissza rá- jók vagy ha megvannak, vegyétek elő őket. És azt fogjuk látni, hogy alig különbözik egyik a másiktól, szinte szóról szóra ugyanazt mond­ják. Pedig nem a sok program ma fontos, hanem, hogy mi az igaz. Végre egyszer válasszuk el az igaz­ságot a hazugságtól. Ami igazság, azt meg kell csinálni, de egészen és megalkuvás nélkül. Ami nem az, dobjuk ki lelkűnkből, gondolatunk­ból és még inkább szólamainkból. Amíg ez nem történt meg, míg ez a tisztulási folyamat végbe nem megy bennünk, míg a való a valót­lannal keveredik, addig nincs előre­haladás, nincs megnyugvás, nincs eredmény. Miért győztek ... — Nézzétek a két nagy új vilá­got — folytatta a miniszterelnök — a fasizmust és a nemzetiszocializ­must. Miért győztek ? Mert megta­lálták száz program között az egyik az olasz, a másik a német igazsá­got. Egyszer Szegeden már megta­láltuk a magunk igazát, a mi, de csakis a mi, csak magyar létünk, életünk útját. Ezen haladni meg­kísérlem, segítsetek. — Ötven éve megszakítás nél­kül veletek élek. Parasztgyerekek voltak a játszótársaim, budai pol­gárfiúk a tauulótársaim. Ha otthon vagyok falun, tele vau a tornácom Nehéz idők — De nemcsak tüzelni, lelkesíte­ni szeretnék, hanem nagyon komoly ügyes-bajos emberekkel, sokezer pa­naszos és kérőlevél az évi postám, őket hívom most tanúságtételre. Én mindenkit meghallgattam, most én kérem magyar népemet, az egész nemzetet, hallgasson meg, hallgas­satok rám. — Az út nem könnyű. A már­ciusi fiatalságé sem volt az. Há­ború indult akkor is, ma is. De ak­kor egyedül álltunk, ma velünk van a világ jobbik és erősebbik része. Nem volt szövetségesünk — ma van. Nem volt fegyverünk — most van. Nem voltunk a magunk urai — ma azok vagyunk. előtt állunk szóval inteni és figyelmeztetni is. Nehéz idők előtt állunk. Rossz volt Eger város közönsége -tiszaiig9 érzésekkel, ünnepi lobogódíszben az ünnepségek egész sorozata keretében áldozott a márciusi gondolatnak, a nemzet örök ifjúságának és azok emlékének, akik a magyar történe­lem egyik legnagyobb és legnemze­tibb reformját kiharcolták s ezzel útnak indították az országot a mo­dern állam fogalma felé. Ünnepi szentmisék Az ünnepségek sorozata szent­misével kezdődött a főszékesegy­házban, ahol megjelentek a hatósá­gok, testületek és társadalmi egye­sületek képviseletei zászlóik alatt. A misét Kemenes József apát, ka­nonok mutatta be nagy papi segéd­lettel. Délelőtt 9 órakor ünnepi is­tentisztelet „volt az evangélikus templomban, 10 órakor pedig & református templomban. Délelőtt 10 órakor a föszékesegy- házban leventék részére volt szent­mise, amelyen több, mint 1200 le­vente jelent meg. A többiek iskoláik keretében vettek részt a vallásos áhitatosságon. Ünnepély a városházán Délután négy órakor a város­háza nagytermében tartották meg a hagyományos ünnepséget az Egri Kaszinó rendezésében. A közönséget a zord idő kényszeritette be a tér­ről a nagyterembe, amely zsúfolásig megtelt. A Himnusz eléneklése után Chmely Ödön joghallgató a „Nemzeti dal“-t szavalta el lelkesen, majd vitéz dr. Somlay Mihály, a kereskedelmi kö zépiskola igazgató-tanára tartott értékes ünnepi beszédet. — A most pergő események vad zuhatagában, amikor trónok recseg­nek, országok omlanak össze, s a vajúdás kínjaitól az egész Föld bordái ropognak, e nagy történések szemtanúja, a mai ember, joggal hiszi, hogy soha, mióta ember él a földön, ilyen nagy tétért nem folyt a játszma, mint ma. És ha a szemben­álló felek erőviszonyait, a küzdel­met elindító eszmék között tátongó szakadékot nézzük, megállapíthat­juk, hogy soha véresebb harc nem dúlt e bolygón. — Ez azonban távolról sem je­lenti azt, hogy az emberi nem ha­ladása érdekében nem kellett volna máskor is leróni a véradót; a fel- emelkedés mindig áldozattal járt. — Az egyén, a nemzet, sót az emberiség fejlődése is szigorú tör­vények szerint halad. Mindegyik­nek van gyermek-, kamasz-, férfi- és öregkora. — Az újkor magyarsága Bécs jóvoltából sokáig maradt gyermek- szobában. Helyette ott gondolkoz­tak és cselekedtek. A kiskorúság azonban a természet törvényei sze­rint egyszer végetér, akár tetszik a gyámkodó felnőtteknek, akárnem... eins 15-én délután 1 órakor rádió­szózatot intézett a nemzethez. Eger, március 16. Kállay Miklós miniszterelnök mái ­A jobbágyság most fog igazán felszabadulni

Next

/
Thumbnails
Contents