Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-03-16 / 43. szám
2 E B 1942 március 18. — A francia földön fogant nyugati eszmék — a szabadság, egyenlőség, testvériség — fokozódó türelmetlenséggel döngették a rendi társadalom ingatag bástyáit és diadalmasan száguldottak végig a magyar földön is. Nemzetünk vezető politikusai, tudósai és írói már régen egyengették a talajt ezek befogadására.Széchenyi türelmetlenül sürgette a gazdasági és társadalmi megújulást, a felszabadított jobbágytömeggel akarta kialakítani és megerősíteni a modern Magyarországot, ki örökifjú költők: Petőfi és Jókai szép álmot szőttek a szabadságról a láncát csörgető tömeg szemei előtt. Ezekután nem csoda, hogy mindenki Várta, mert hitt a tündérálomban, amely 1848 március idusán valóra is vált. — A kivívott szabadság megvédésért azonban fegyvert kellett fogni. Kossuth a fiatal honvédség kezébe tette le a nemzet sorsának irányítását. És a magyar katona kitünően harcolt, kiszorította az ellenséget az ország területéről s az osztrák ármádia rendületlenül özönlött Bécs felé. — És ez a nagyszerű küzdelem mégis gyászos bukással végződött, Görgey az orosz túlerővel szemben nem vehette fel a küzdelmet a siker reményében. — De a magyar nép magáraha- gyatott és elszigetelt állapotban is megmutatta, hogy mint ezer éven keresztül, akkor is az egyetlen tényező a magyar birodalomban, a- mely katonai, értelmi és gazdasági erejénél fogva, hivatva van arra, hogy ezen a földön uralkodjék. — Ha a magyar történelem filmjét gyorsabban pergetem, egy más március emléke ködük fel emlékezetünkben. — 1919 ben járunk. Halálos tavaszának emlékei még most is égetik lelkünket. Az első világháborút el kellett vesztenünk, mert, amíg a több milliós magyar hadsereg mindig idegen földön saját vérével írta a nemzet höstörténelmét, az itthon lebzselő nemzetközi bitangok elárvult hajlékát kótyavetyélték el. Kiütötték kezéből a jó Manlichert és a puskaport soha sem szagolt csőcselék futóbolond vezért állított létünk hajójának kormányához. — A131 napos tanácsköztársaság mérlege, a magyar nemzet süllyedésének mélypontja. — Azután sokáig, csaknem egy emberöltőn át szörnyen bűnhődtünk, könnyelműségünk, bűnös tehetetlenségünk, szervezetlenségünk miatt. 5— 6 felé szabdalták országunkat, a pénzünk zuhanásszerűen esett, a hódító románok megmaradt javainkat elrabolták, s a lerongyolódott menekülők csapata ellepték az országot. Sivár, kétségbeejtő kép tárult minden becsületes magyar ember szeme elé. — Szent meggyőződéssel hiszem és hirdetem azt, hogy ezt a halálos csapást a világ egyetlen nációja sem heverte volna ki a magyaron lemi színvonaláról és nemzeti felelősségérzetéről tanúskodó beszédet, míg a falu jövő vez-tőinek nevében Izrael György községi közigazgatási tanfolyam hallgató adott kifejezést az ünnepi gondolatoknak. A leventemise után a Kossuth- téren sorakozott fel a város levente- ifjúsága. Kétezerszáz levente állt a hatalmas négyszögben s fegyelmezett komolyságuk felemelő látványt nyújtott, mert képviselte a nemzeti ifjúság erejét. Az ünnepség magas színvonalú műsorában az érseki tanítóképző énekelte el a Szózatot Bitter Dezső tanár-karnagy vezényletével, majd IvánszJcy Lajos a belvárosi leventelegény szavalta el kitünően a Nemzeti dalt. A belvárosi I. levente csapat énekkara Morvay Sándor levente legény vezényletével hazafias dalokat adott elő igen szépen, majd Müller Jenő levente legény mondott tartalmas és lendületes ünnepi beszédet. A műsort Kis Malvin leány-levente és Halász István V. o. tanítóképzős sikerült szavalata egészítette ki. A belügyminiszter jóváhagyta a vármegye költségvetését kívül. Kifosztva, megszégyenülten, raegkorbácsolva, vérzett nemzetünk a szégyenpadon, mint Krisztus Urunk a keresztfán. De a merő sopánko- dás helyett, a nemzet dolgozni kezdett, mert élni akart. Földünk népe töretlen szorgalommal vonta a barázdát, s az iparos újra felvette szerszámait. — És Kenderesről elindult az ot- r&ntói hős, lelket lehelt a csügge- dőkbe és megteremtette a keretét annak a honvédségnek, amelynek a nevét ma már világszerte rettegve vagy büszkén említik. —A soha megnemalkuvás, az igazságba vetett törhetetlen hit első gyümölcsét 1938 bán szakíthattuk le, amikor a Felvidék magyarjai kerültek vissza. Fiatal honvédségünk most három éve lendült káprázatos gyorsasággal az Északkeleti Kárpátok gerincére, hogy Rákóczi hű népének elvigye a felszabadulás örömét. — A céltudatos, gerinces magyar politika legszebb sikere Észak-Er- dély visszacsatolása, aminek eredményeként 2-5 millió ember került a magyar korona jogara alá. — Egy évvel ezelőtt pedig a húsvéti harangzúgás hirdette a Délvidék derék népének a boldog szabadulás óráját. — Ezeket a képeket idézi fel lelkűnkben az idei március . . . — Kemény leckét adott a történelem. Tanuljuk meg jól, mert most ismét vizsgázunk. Honvédségünk kitüntetéssel. És mi ? Valljuk meg, sokan elbuknánk. Nem azért, mert hiányzik az értelem, hanem sokszor és sokan nem élünk vele helyesen. — Amikor az emberi nem a jó és a gonosz harcában a döntő küzdelmet vívja, egyetlen magyar ember sem tűnődhetik el azon, hol a helye? A katona a tűzvonalban harcol, a polgár a munkahelyén dolgozik olyan erőbedobással, mintha egyedül tőle függne hazájának sorsa. A serény munkában elfáradt ember nem kohol rémhíreket, nem ver éket a társadalmi rétegek és felekezetek közé, csak dolgozik, hisz és imádkozik szent ügyünk diadaláért. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi megnyilatkozás után Majzik Mihály községi közigazgatási tanfolyamhallgató szavalta el mély átérzéssel Reményik Sándor egyik versét. Este nyolc órakor a Kaszinó nagytermébe gyűltek össze a társadalmi egyesületek közvacsorára. A vacsorán a Kaszinó Kossuth serlegével dr. Angyal Lajos mondott beszédet és fejtegette a negyven- nyolcas március koreszméinek sajátos magyar voltát, rávilágított a magyar ifjúság lelkületére, amely a nemzet hagyományainak szellemében oldotta meg a legszebb és legnagyobb magyar megújítás munkáját. Ez az ifjúság azért marad példaképe minden időknek, mert magyar földön magyar módon valósította meg a szabadság és testvériség európai fogalmait s a magyar múlt azért bizonyult ugyanekkor Eger, március 16. Szombaton délelőtt Hedry Lőrinc dr. főispán elnöklésével tartotta március havi ülését Heves vármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága. Az elnöki megnyitó után dr. Szabó Gyula vármegyei főjegyző olvasta fel Okolicsányi Imre alispán jelentését a megye közigazgatásának állapotáról. A jelentés a többi között igy hangzott: Közjogunk hiányának pótlása céljából a magyar törvényhozás megalkotta a kormányzóhelyettesi méltóságról rendelkező 1942. évi II. törvénycikket, melynek alapján A közellátás terén a liszt, cukor és petróleummal való ellátás zavartalan. A petróleummal való ellátása törvényhozók folyó évi február hó 19-én, a döntés felelősségtől nehéz órájában a nemzet millióinak óhaja szerint vitéz nagybányai Horthy Istvánt egyhangú lelkesedéssel kormányzóhelyettessé választották. A kormányzóhelyettes úrhoz megválasztása alkalmával a főispán úr távirati üdvözléssel fordult. A választás a bátor katona, a meg nem rettenő hős, a hazáját önfeláldozásig szerető államfő és a Gondviselés-adta vezér fiára esett, akinek működésére esdve kérjük a Magyarok Istenének áldó kegyelmét! sál kapcsolatban a közellátási miniszter ur Hatvanban és Párádon vizsgálatot rendelt el. Hatvanban Beszámoló a vörőskeresztes gyűjtésről Az elmúlt hónap az ébredő ta* vaszszal kibontakozó nagy eseményekre való várakozás jegyében telt el. És hogy vármegyénk népe a megpróbáltatásokra lelkileg fel- készülten áll, ennek igazolásául legyen szabad a hazafias áldozatkészségnek csupán egy, de szinte megható megnyilatkozására rámutatnom : A főispánné Öméltósága, mint a vármegye önkéntes vöröskeresztes fóápolónője & vármegyében létesítendő vöröskeresztes kórház céljaira való adakozásra hívta fel a lakosságot. A felhívásra a megye területéről 67.108 pengő készpénz és 136.230 pengő értékű adomány folyt be. Ezek a számok beszédes bizonyítékai a magyar nép hazaszeretetének és élniakarásának. A belügyminiszter jóváhagyta a vármegye költségvetését A belügyminiszter úr a háztartási alap költségvetését jóváhagyta. A háztartási költségvetés hiányának fedezésére megállapított vármegyei pótadó a megyei városokban 8-9%, a nagy- és kisközségekben 124%. A nyugdíjköltségvetés hiányának fedezésére megállapított vármegyei pótadó a m. városokban 17%, a nagy- és kisközségekben 15*9°/o. Az egyéb vármegyei alapok költségvetési hiányának fedezésére megállapított vármegyei pótadó a nagy- és kisközségekben 210/«. A vármegyei pótadó együttes százaléka tehát a m. városokban 10-6%, a nagy- és kisközségekben pedig A kereskedelem- és közlekedés- ügyi miniszter úr jóváhagyásával ugyancsak megérkezett a folyó évi közúti költségelőirányzat is. A f. évben az útadó kivetési kulcsa 22%. A közmunkaváLság ára kézi napszám után 4 P, egy igavonó állat után igásnapszámonkint 13 P, egy tehén, szamár után 6 P lesz. A községi közmunka 90 %-át a törvényhatósági közúti alap rendelkezésére kell bocsájtani, kivéve Eger, Gyöngyös és Hatvant, ahol a visszamaradó rész 20 *1». Közellátási kérdések örök teremtő értéknek, mert volt ereje és áldozatkészsége ahhoz, hogy önként mondjon le előjogairól. A nagy hatású beszéd után Nagy- solymosyZoMkn joghallgató mondott a mai magyar ifjúság komoly szelLevente-iinnepség
