Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-03-14 / 42. szám

A BÄ 12 PILLÉK *Eger, Lili. évfolyam,, 42' szám. * Szombat * Trianon 23 1942. március 14 ELŐFIZETÉSI DÍJi hónapra 1 pengő fÖ f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P, Egyes szárai hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENI! HETENKÉNT NÉG7SZE3 SZEHSESZTÖSÉ6 Líceum fsz. 3. Tel.: 11 KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomdft. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Eger nemzeti ünnepe Eger, március 14. A márciusi gondolat a nemzet ötök fiatalsága, erejének a haladás irányába vetett mozdulata, az ön­tudat, az önérzet, a munka és áldozat forrása, mindazoknak az értékeknek gyűjtő fogalma, ame­lyek méltóvá tehetnek egy emberi közösséget az életre. A márciusi gondolat örök tömbjéből koronként és időnként más és más részlete­ket faragtak ki, amint azt a nem­zeti lét parancsa és törvényszeiü- sége mondotta, a lényeg azonban örökké ugyanaz: tud-e egy nemzet az új és fejlettebb élet követelésé­nek megfelelően új életformákat keresni és találni, vau-e bátorsága, hogy levesse avult páncéljait, van-e benne megértés, hogy szélesebb medreket készítsen az egyetemes nemzeti gondolat számára. A márciusi gondolat új kifeje­zései már fogalmazódnak a nemzet jobbjaiban, az új, közösebb, művel­tebb magyar életforma követelése lassan kiteljesedik, de most, minden belső megújulás előtt egy nagy fel­adatot kell vállalnia az országnak és népének: a háborús készenlét, a megfeszített munka és a fegyveres kiállás kötelességét. Ez a március ugyancsak az örök lényegnek egyik megnyilatkozása, mert nem más, mint a szabadságért való küzde­lem, harc a történelem legfenyege több veszedelme, a bolsevizmus el­len s ezt a harcot annál inkább is győzelmesen és teljes lélekkel meg kell vivni, mert eredményétől év­Eészben már befejeződött, rész­ben a határidő meghosszabbítása folytán még folyamatban van egyes adóvallomások benyújtása. Ezzel kap­csolatban tájékozódást szereztünk az adókivető hatóságoknál, s ezek nemcsak hangoztatták, hanem be is mutatták előttünk azt a törekvésü­ket, hogy teljes összhangba szeret­nének jutni az adófizető közönség­gel. A pénzügyigazgatóság s az adóhivatalok a történelmi időkhöz illő komoly szándékkal azon igye­keznek, hogy minden súrlódási fe­lületet kiküszöböljenek az adókive­tő hatóságok között. Ez a törekvés századok rendje, békéje, építő mun­kájának és boldogulásának lehető­sége függ. * Eger népe nemzeti ünnep kereté­ben merít a márciusi gondolat örök forrásából, annak a napnak a for­dulóján, amikor elemi erővel nyi­latkozott meg a megújulás a nem­zeti köziélekben és emlékezik azok­ról, akik a szókimondás bátorságá­ban, a jellem tisztaságában és a magyar közösség felemelésében min­dig példaképei lesznek a magyar­ságnak. A nemzeti ünnep részletes rendje a következő: Március 15-én, vasárnap reggel 9 órakor ünnepélyes istentisztelet a Főszékesegyházban a Hazáért. D. e. 9 órakor ünnepi istentisztelet az evan­gélikus, 10 órakor a református temp­lomban. D. u. 4 órakor gyülekezés a Kossuth-téren, hol a Himnuszt énekli az Egri Dalkor és a Polgári Dal-- kör együttese, a Nemzeti dalt sza­valja Chmely Ödön joghallgató. Ün­nepi beszédet mond vitéz dr. Somlay Mihály igazgató-tanar. Majzik Mi­hály közigazgatási tanfolyam halig. Remenyik Sándor „Ahogy lehet“ c. költeményét adja elő. Este 8 óra­kor az Egri Kaszinó nagytermében egytálételes társasvacsora. Itt az ünnepi beszédet dr. Angyal Lajos igazgató-tanár mondja, míg az ifjú­ság részéről Nagysolymosy Zoltán joghallgató és Izrael György köz- igazgatási tanfolyam hallgató mond beszédet. el is éri célját, ha az adózó polgár megérti, hogy ma az adófizetés nemcsak az állam fenntartására, ha­nem a haza védelmére, és így a magyar nemzet jövőjének megala­pozására is szolgál, s ugyanekkor az adókivető hatóságokat is az a szellem hatja át, hogy csak való­ságos vagyont, reális jövedelmet, keresetet igazságosan adóztassanak. Ma közterhet nem viselni, vagy nem az anyagi erőnknek megfelelő mér­tékben viselni, bűn a haza ellen és bűn a honvédelem ellen, viszont éppen ilyen bűn lenne jószándékú magyar adófizetőtől olyan teljesít­mények követelése, amelyek sem vagyonával, sem jövedelmével és keresetével arányban nem állanak. A közönség és az adófizető ható­ságok közötti összhangot kívánja előmozdítani az 1940. évi XXII. törvénycikk is, amelynek 40. és 41. szakasza a felfedező esküre bocsá­tást rendeli el az esetben, amikor az adózó vallomása ellentmondó, bizonytalan, vagy aggályos. A felfedező eskü letételére a bírósághoz küldi az adózót a pénz­ügyi hatóság. A felfedező eskü a bíróság előtti rendes eskü letételét jelenti azokra az adóvallomásokra, amelyeket az eskü szövegében is külön meg kell jelöni. Természete­Dr. Gidőfalvy Pál a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke pén­teken délelőtt Molnár Ignác szö­vetségi edző kíséretében érkezett Egerbe, hogy súlyával és tekinté­lyével ujsbb lendületet adjon az egri sportéletnek és megmutassa azokat az utakat, amelyeken a lab­darúgás a kor szelleméhez igazodva biztosíthatja magának az utánpót­lást és a fejlődést. Az állomáson a MESE vezetősége és Gidófalvy egri rokonai fogadták a fővárosi vendé­geket, akik először az építés alatt álló pályát tekintefték meg, majd értekezleten jelentek meg Okolicsányi Imre alispánnál, a MESE elnökénél. Itt megtárgyal­ták azokat a kérdéseket, amelyek az egri labdarúgás ügyét érintik, és Okolicsányi Imre alispán az egri vezető-egyesület elnöke ígéretet tett arra, hogy a MESE labdarúgó együt­tesét az egyesület ezután is abbac a támogatásban részesíti, amelyet a vezetőség részéről eddig is élve­zett. Az értekezleten résztvettek a MESE vezetősége részéről: dr. Özek­kel Ferenc ügyv. elnök, dr. Bese­nyők István és Mészáros János. A város biztosítja az uj pálya építését A szabadságon lévő polgármester helyettesét, Frank Tivadar főjegy­zőt látogatta meg ezután az orszá­gos elnök. Frank Tivadar kijelen­tette, hogy a város — ha máskép sen a hamis esküt itt is ugyanúgy bünteti a törvény, mint más esetben. Az egri pénzügyigazgatóság te­rületén ez eddigi eljárások során még igen kevés esetben alkalmaz­ták a felfedező esküt. A pénzügyi hatóságok a jövőben is azt szeret­nék, ha az adózók mindenütt ko­moly, a valóságnak teljesen meg­felelő vallomásokat nyújtanának be, és nem kellene älkalmazniok a fel­fedező esküre küldés szigorú rendel­kezéseit. Külön is figyelmébe ajánl­ják a közönségnek, hogy adóügyek­ben, minden vallomásban, fellebbe­zésben, vagy kérelemben benyúj­tott adatért és állításért a fél bün­tetőjogilag is felelős. nem lehet — kölcsönt vesz fel és ezzel biztosítani fogja ez uj pálya építésének folyamatosságát. A hi­vatalos látogatások során dr. Gidó­falvy ezután felkereste Eger város és az egri járás levente-parancsnokát Czoczkó Béla századost és munka­társait, Balogh István és Taray János hadnagyokat. Czoczkó Bélát arra kérte fel az országos elnök, hogy a MESE utánpótlásának biz­tosításánál a levente-ifjúságot adja ki az egyesületnek. A levente- parancsnok ezt készséggel megígér­te, majd a pályaépítés kérdésének tárgyalásánál a leventék részéről anyagi támogatást is kilátásba he­lyezett. A tervek szerint a levente-otthon és a MESE-klubház egy helyen, a sportpályán épülne. Az egri keresztény iparosság hajlandó az ETK—MESE fúziójára. Délután a Kaszinóban az ETK és MESE vezetői Gidófalvy dr. el­nökletével értekezletet tartottak. Az ETK részéről megjelentek: Bátok Zoltán elnök, Pap Béla titkár, Varga Miklós és az egri keresztény ipa­rosság képviseletében Reskovits Mik­lós. Reskovits Miklós az értekezlet végén Gidófalvy intencióinak meg­felelően kijelentette, hogy az egri keresztény iparos társadalom haj A felfedező eskü és az adóvallomások Az adókivető hatóságok harmóniában kívánnak működni az adófizető közönséggel ÚJ lendületet kapott az egri pályaépítés és az egri labdarúgás ügye dr. Gidófalvy Pál szövetségi elaök látogatása nyomán A MESE—ETK fúzió ismét előtérben A leventék is erőteljesebben bekapcsolódnak az építő munkába

Next

/
Thumbnails
Contents