Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-02-21 / 30. szám
1942, február 21. E g e a TÖRTARANY BEvklTÁS 1897 HEM.BR órásmesternél. j Kevesen tudják, . . . hogy a dum-dum golyó nevét a hasoulónevű előindiai várostól vette, mely Kalkutta mellett fekszik ? Az 1868-bsn nemzetközileg eltiltott roncsoló lövedéket egy itteni angol hadfelszerelési üzem állította elő először. A dum-dum golyó abban különbözik a rendes golyótól, hogy * célköpenyének csúcsa hiányzik, úgyhogy becsapódásakor az ólom az acélköpenyt a tehetetlenségi erőnél fogva szétroncsolja és borzalmas sebeket, legtöbbször azonban még mérgezést és fertőzéseket is okoz. . . . hogy a világ legrégibk szőlő- tője Észak-Karolinában, Tyrrel- grófság területén található ? 1587- beu az első telepesek ültették és még ma is terem. . . . hogy a világ első hegedűjét ma divatos alakjában az olasz Gáspáré da Salo (2542—1609) készítette ? . . . hogy a világ első köayve, mely „Prisse-papyrus“ néven a párizsi nemzeti könyvtár kincse, Kr. e. 3350-ből való? Felfedezője, akiről elnevezték, egy Théba melletti sírban találta Egyptomban. . . . hogy a világ legnagyobb könyve, egy anatómiai atlasz 1.90 méter hosszú és 0.90 méter széles ? Az óriási könyvet, mely a bécsi állami ipariskola birtokában van, 1823 és 1830 között nyomtatták. . . . hogy a világ legkisebb nyomtatott könyve csak 10 milliméter hosszú és 6 milliméter széles? A könyv, melyet 1897-ben Páduában nyomtattak, 208 lapos és többek között Galileinek egy 1615 ben keltezett levelét tartalmazza, mely ebben ar miniatűr könyvben került először nyilvánosság elé. . . . hogy a rongyból való papír készítést a kínaiak már Kr. u. 100 körül ismerték ? . . . hogy az első rejtvény megfejtési versenyt 1803 bán egy párizsi újság rendezte ? Az újítás oly nagy visszhangra talált, hogy a szerkesztőségnek 8773 beérkezett megfejtést kellett elbírálnia. . . . hogy az ókorban a holdat átlátszónak tartották? . . . hogy a régi rómaiak csak fiatalkorukban viseltek szakállt? A sza- kállnélküliség a kezdődő öregkor jele volt, mivel a szakállat csak az első ősz szálak jelentkezésekor kezdték borotválni. (MN) Hirdetésével célt ér, ha az«Eger» napilapban hirdet Ingatlanforgalom február 14—20-ig. Szabó János és neje Rozsnaki Teréz megvették Cseh István és neje Cseh Anna kertjét és házát az Árnyék- szala-utcában 40 Q-öl 1200 pengőért. Ilmegh Nándor és neje Dslschák Mária megvették Eger város közönsége házhelyét 236 P 40 fillérért. Vas Borbála megvette Rózsa János rs neje Molnár Mária Kiskocs dűlő- heni ingatlanát 4000 pengőért. Vas Borbála megvette Vass Béla Görög- utca 20. házjutalékát ('/n-ed rész) 100 pengőért. Delley István és neje Papp Mária megvették Radácsi Julianna ház, udvar és kert illetőségét a Maklári-úton 7500 pengőért. Kis varsányi János megvette Csomós János és Dalia László 171 Q-öl ingatlanát 3000 pengőért. Vadász Erzsébet megvette Lövey Béla és neje Lendvay Erzsébet Gárdonyi- utcai házát, pincéjét, 111 Q-öl 11.600 pengőért. Virág Ferenc és neje Gál Mária megvették Virág József és neje Juhász Terézia Her- gyimó dűlő 1527 □-öl ingatlanát 1600 pengőért. Pallagi Bernát és neje Kormos Mária megvették Petrán Károly és neje Danyó Erzsébet 570 Q-ől ingatlanát 630 pengőért. Tóth László és neje Szerencsi Mária megvették Szajlai Sándor és neje Szűcs Mária Síkhegy-dfilőben lévő 1200 Q-öl ingatlanát 2000 pengőért. Hajnal László és neje Huszár Julianna megvették Zaho- recz András és neje Juhász Anna pincéjét a Tihamér-dülőhen (12 Q- öl) 1100 pengőért. Pallagi Lajos és neje Ludvig Margit megvették ifj. Rácz József és neje Fodor Teréz 940 □ öl ingatlanát 2350 pengőért, Nagy János és neje megvették özv. Horváth Józsefné Kelemen Katalin Tóthegy-dülöben lévő ingatlanát 1452 pengőért. Singer Mihály füzesabonyi kereskedő megvette Krassy Miklósné Krisztofcsák Mária és tsai házingatlanát 460o pengőért. Tóth Nándor és neje megvette Vadász Erzsébet Kőporos-dűlőben levő pincéjét előtérrel 2000 pengőért, Iván- kovics József és neje Gömöri Mária megvették Szalontai Bernát és neje Kormos Anna pínceházát 900 pengőért. Barzsó Gábor és neje András Ilona megvették Bátori Ferenc és tsai Ráchegy-dűlőben levő 1495 Q-öl szántóját 3034 50 pengőért. Nagy Sándor és neje Bozsó Margit megvették Tóth Gáspárné Balázs Teréz Szarkás-dülóben levő 1 hold 177 Q-öl ingatlanát 3000 pengőért. Szeredi László és neje Koncz Teréz megvették Fónagy Istvánné Gyenge Mária 1613 Q-öl ingatlanát 2258 P 20 f-ért. Nagy Mihály és neje Fülöp Anna megvették Fülöp István és tsa Birka-dűlőben lévő szántóját 500 pengőért. Perfekt gyors- és gépirónő irodai gyakorlattal, helybeli vállalatnál felvétetik. Sajátkezűleg írott pályázatok «Szép fizetés» jeligére a kiadóhivatalba adandók be. ,onci.' gebhardt ak A megbízhatóság ismertetöjelei ígéretével kecsegtető falragaszok áWitották meg most 136 éve Európa*szerte a járókelőket. Földrészünket 1806-tól fogva a szá* razföldi blokád elzárta a tengerentúli terményektől. A külön« bözó tudományos társaságok tehát tekintélyes díjakat tűztek ki olyan feltalálók számára, akik magából az európai talajból tud» nának éppoly jó és lehetőleg még jobb anyagokat kitermelni, mint aminőket eddig a tengerentúl szállított. Vén földrészünk ezekben az esztendőkben újra egyszer ráeszmélt a saját erőfor« rásaira: bámulatos találmányok és felfedezések bukkantak fel akkoriban a btokád vaskényszere alatt. így pl. akkoriban talál« ták fel a répacukrot, amellyel egyszeriben pótolni-■'tudták a szinte már megfizethetetlenül magasárú tengerentúli nádcukrot, így alakult ki Európa festékipara, amelynek termékei messze meghaladták jóságban az addig tengerentúlról szállított festék« anyagokat. S akkoriban kapott lábra Európa selyemipara is. Azokban az években született meg az úgynevezett „konti* nentális kávé" is. Az a finomillatú, zamatos, barna ital, amelyet a CICHORIUM INTYBUS nevű növény illatos gyökeréből kezd« tvfc készíteni. Nem kellett hozzá falragasz és nem kellett jutalom« dijakat sem kitűzni, mert maguktól támadtak ennek a nemes italnak rajongó^ hívei. Az úri reoden lévők magából a kávé* pörkölésből tanulták meg, milyen is lehet a jő és gondosan kezelt porzsolt ital ize. Nagyraűveltségű kereskedők és technikusok, felelősségük tudatától hajtva, nekiláttak, hogy a cikória gyökéré* bői előállítható italt kifinomítsák és tökéletesítsék. / Egy szép napon azután megszűnt Európa blokádja. De amikor 1828*ban megalakulta! a vállalat, mely a&Franck *ci* kóriakávét gyártja, cSt a vállalat már jól felhasználhatta mindazo« kát a javításokat és tökéletesítéseket, amelyek a blokád évei alatt a kük és belföldön megszülettek. S ez a vállalat azóta is megszakítás nélkül, jó és rossz időkben gondos szeretettel és nagy szakértelemmel munkálkodik azon, hogy ezt a jófajta belföldi kávépótszert minél ízesebbé tegye. A Franck «cikóriakávé ma, az egész világ szakembereinek egybehangzó véleménye szerint, minden tárgyilagos és joggal támasztható igénynek tökéletesen megfelel. Örüljünk hát, hogy van ilyen kávépótszerünk. És örömünk még nagyobb lesz, ha arra gondolunk, hogy az itt termett* Hazánk földjén s hogy gyártását a magyar iparnak köszönhetjük.
