Eger - napilap, 1941/2
1941-08-04 / 122. szám
2 EGER 1941. au 4. Dr. Angyal Lajost választották az Egri Kereskedők Egyesületének ügyvezető társelnökévé Az egyesület helyiségében kifüggesztik a keresztet — Táviratban köszöntötték dr. Petro Kálmán képviselőt Eger, augusztus 4. Az Egri Kereskedők Egyesülete vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta tisztújító közgyűlését az egyesület Dobó-utca 9. sz. alatti helyiségében. A Magyar Hiszekegy elmondása után Gröber Ferenc elnök üdvözölte a nagy számban megjelent tagokat. Azt azonban,—mondotta az elnök — hogy ma itt ilyen szép számban megjelentünk és egyesületünk így átalakulhatott a kornak megfelelően, azt egyedül egy nagy jó- barátunknak : dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselőnek köszönhetjük. Dr. Petro Kálmán betegsége miatt most nem lehet itt közöttünk, indítványozom tehát, hogy táviratilag üdvözöljük, fejezzük ki hálás kö- szönetünket sikeres fáradozásaiért és biztosítsuk öt ragaszkodásunkról, szeretetünkről. A közgyűlés kitörő lelkesedéssel fogadta el az elnöki indítványt. Ezek után megkezdődött a tisztújí- tás, amelynek során a kijelölő bizottságjelölése alapján egyhangúlag a következő tisztikart választották meg: Elnök: Gröber Ferenc. Ügyvezető társelnök: dr. Angyal Lajos. Társelnökök: Frindt Jenő, Kiss Endre. Alelnökök: Gönczy Árpád, Schulcz Ferenc, Urbán Mihály, Antoni Jenő. Igazgató: Bóta Sándor. Főtitkár : Stokker Kálmán. Titkárok: Bakó Jenő, Gönczy Miklós. Háznagy: Jakab József. Pénztárnok : ifj. Mibalcsik Ferenc. Ellenőrök: Faragó Károly, Pál Károly. Jegyzők: Hortobágyi István, Hám János. Számvizsgálók: Tassy József, Mile Kálmán, Baráz András, Tomidálszky Sándor. Könyvtáros: Tolvay Gábor. Ügyész: dr. vitéz Mossóczy István. Választmány: Balogh Dezső, dr. Besznyák István, Bodnár Flórián, Csapó Károly, Csépányi Bálint, Erdei Miklós, ifj. Fügedy József, Gallai János, Gaál Lajos, Horánszky László, Horváth János, Juhász Sándor, Kaiser György, dr. Kapor Elemér, Kiss Sán dór, Korény József, Kaviáa Miklós, Krecsányi József, Losonczy János, Lőkös Béla, Nagy László, Négyessy Márton, Ódry József, dr. Petro Káli- mán, Racskó László, dr. Ratkóczy János, Reskovits Miklós, Rudlof Gusztáv, Seres Gy. Lajos, Szigeti József, Szakácsy János, Tarródy Géza, vitéz Tancsa István, Vámossy István, Vieszt János. Választmányi póttagok: Boronyai Zoltán, Busák Imre, Delley István, Horváth Jenő, Kádas Géza, Lasko- vics László. A választás eredményének kihirdetése után Gröber Ferenc elnök üdvözölte a megválasztott tisztikart, új munkatársait, akik között oly kipróbált és kiváló új erők vannak, hogy az egyesület további fejlődésében bízvást bízhatunk. Az Egyesület helyiségében kifüggesztik a keresztet Az elnök felolvastatta Antoni Jenő indítványát, amely többek között így hangzik: — Bátorkodom indítványozni, hogy abban a pillanatban, amikor az Egri Kereskedők Egyesülete eddigi irányvonalától eltérve, a keresztény magyar kereskedelem és ipar szolgálatába áll, célkitűzésének nyilvános kidomborítására helyiségeiben a keresztet kifüggeszteni méltóztas- sanak. Méltóztassanak megengedni, hogy indítványomat az alábbiakkal indokolhassam, — A kereszt szimbóluma annak a mérhetetlen szenvedésnek, melyet a Megváltó az egész emberiségért elviselt. — A kereskedőnek minden bizalma a kereszten kínhalált szenvedett Krisztusban van és abban az igazságban, melyet a Megváltó hirdetett. Minden bizalma ebben az eljövendő igazságban van, mely győzedelmeskedni fog és ki fogja harcolni azt a szebb jövőt, melyért mindannyian küzdünk. — Álljon minden keresztény, magyar kereskedő a kereszt alá erős hittel, küzdeni akarással, a szenvedések vállalásával, bizakodva a krisztusi igazságban és erős, soha nem gyengülő kézfogással tartson össze mindaddig, amíg a kitűzött célt elérte, az igazság győzött. Az indítványt nagy lelkesedéssel fogadták el. Gröber Ferenc elnök ezután bejelentette, hogy Schultz Ferenc alelnök szép keresztet ajándékozott az egyesületnek. A fáradhatatlan alelnök ajándékáért hálás köszönetét szavazott a közgyűlés. A feszületet csütörtökön este ünnepélyesen függesztik ki az egyesület helyiségében. Ezután Angyal Lajos dr. kereskedelmi középiskolai igazgató a megválasztott tisztikar nevében köszönetét mondott a megnyilvánult bizalomért és ügyvezető társelnöki székfoglaló előadásában nagy örömmel fogadott, értékes előadást adott a magyar kereskedelemről. A székfoglaló előadás tartalmát lapunk legközelebbi számában közöljük. Ki a felelős a Pázsit-utcai partomlásért Bírói szemlén állapították meg, hogy a háztulajdonos aláfaragta a támfalat udvarnagyobbítás közben Július 10-én nagy zivatar vonult el a város fölött. A lezúdúló víztömegek munkája folytán meglazult a Czifra-tér 20. sz. ház udvari támfala és az udvar fölött húzódó Pázsitutca egyik részlete megindult, óriási dörejjel zúzva össze az alatta lévő ház udvari épületét és raktárait, ahol Ferrari Géza fűszerkereskedó ötezer pengő értékű árukészlete is fel volt halmozva. Szerencse, hogy az udvaron játszadozó gyermekek közül senkit sem ért a nyolc méter magas támfal leomlása, pedig percekkel előbb egyik gyermek a később összezúzott házban tartózkodott. A város mérnöki hivatala azonnal megtette a szükséges intézkedéseket, elkeríttette a Pázsit-utca veszélyeztetett részét és néhány házból ki is lakoltatta a lakókat. Megindult a vizsgálat is, annak kiderítésére, kit terhel a felelősség a Czifra-tér 20. sz. ház udvarában lévő támfal leomlásáért, amely a Pázsitutcát tartja. Megállapítást nyert, hogy a ház tulajdonosa, Bóta Sándor időnként udvart bővített és az udvar végében lévő földtömegekből le-le faragott egy keveset. Ennek az udvarbővítésnek a következményeként meggyengült a nyolc méter magas támfalnak az alapja és bekövetkezett az omlás. A város most háromezer pengős költséggel elkészítteti a támfalat s az anyagi felelősség tisztázására a városi hatóság előzetes bírói szemlét kért. A szemle megállapította a tulajdonos felelősségét. A város ezek után behajtja a költségeket a ház tulajdonosán. A földmívelésügyi miniszter állásfoglalása községi legelők szerzése és kiegészítése ügyében A miskolci Mezőgazdasági Kamara múlt év decemberi közgyűlésén a Kamara igazgatója számszerű adatokkal alátámasztott beszédében rámutatott arra a tarthatatlan állapotra, hogy a Tiszajobbpartja közel 200 községében úgyszólván egyáltalán nincs, vagy nincs számottévő legelóterület s annak megszerzésére a jelenlegi földbirtokpolitikai törvény gyakorlati értelemben jóformán semmi lehetőséget nem ad. Rámutatott a Kamara igazgatója arra is, hogy a megfelelő kiterjedésű és minőségű községi legelőterületek egyik legfontosabb alapfeltételei a népies állattenyésztés fejlesztésének, jövedelmezőbbé tételének, az egészségügyi követelményeknek és az agrártársadalom boldogulásának. A Kamara közgyűlése által egyhangúlag elfogadott előterjesztésre a földművelésügyi minisztérium válaszleirata most érkezett meg. A miniszter a népies állattenyésztés fejlesztése szempontjából, de szociális szempontból is, a kamarai előterjesztéssel teljesen egyetértve, kívánatosnak tartja, hogy azokban a községekben, ahol legelő egyáltalán nincs, a község legelőigénylése az 1940. évi IV. te. alapján a lehetőséghez képest kielégíttessék, ahol pedig a legelő kis terjedelménél fogva nem elegendő a meglévő jószágállomány legeltetésére, ott megfelelő kiterjedésű és minőségű területtel kiegészíttessék. Nagy örömére szolgálhat Tisza- jobbparti vidékünk földművelő közönségének, hogy a földművelésügyi miniszter a miskolci Kamarának a legelőkérdés megoldása érdekében előterjesztett országos jelentőségű megállapítását és kezdeményező javaslatát magáévá tette. „A vörös menyországbau minden kis faluban Sztalln-szobor, de mellette nyomorban, szennyben élt 25 éve a nép“ írja egy egri katona az orosz harctérről Zöldszínű tábori lapok érkeznek az „Eger“ szerkesztőségébe. Egri fiúk írják, a diadalmas honvéd- csapatok dicsőséggel övezett, hős katonái, valahonnan Szovjetorosz- országból. Örömmel és büszkeséggel fogadjuk a fiúk üdvözlését, további győzelmet és szerencsét kívánunk nekik. Egyik tábori lap szövegét, amely élesen rávilágít a szovjetparadicsom eddig titkolt árnyoldalaira, itt közöljük. Mag János szakaszvezető írja levelezőlapján a következőket: „Kedves Főszerkesztő Úri Engedje meg, hagy üdvözöljem, mint kedves ismerősömet a távolból. Mint gépkocsizók eljutottunk az úgynevezett vörös mennyországba. Soha sem hittem volna, ha nem FERENC JÓZSEF KESERŰVIZ
