Eger - napilap, 1941/2

1941-08-04 / 122. szám

1941 augusztus 4 EGER 3 láttam, hogyan is nézhet ki az a föld. Minden kis faluban Sztalin- szobor, de amellett a nép a legna­gyobb nyomorban. 25 év alatt csak a zsidóknak és a bolseviki vezérek­nek építettek. Egyébként a legna­gyobb szenny és piszok. Nálunk a legutolsó paraszt is külömbül él, mint ezek. Akik még álmodoznak a A földművelésügyi miniszter a közellátási miniszterrel egyetértő- leg elrendelte, hogy a 4 évesnél fiatalabb tehenet, üszőt és üsző- borjút, valamint 4 évesnél fiatalabb bivalytehenet, bivalyüszőt és bivalv- iiszőborjút nem szabad levágni. Nem esik a levágási tilalom alá a felso­rolt állat, melyről az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőség, vagy a vármegyei állattenyésztési egyesü­let megállapítja, hogy nemkívána­tos fajta, jelleg- vagy hibás test­HÍREK — Az egri gyógyszertárak éjjeli szolgálata. Augusztus 2-án este 7 órától augusztus 9-én estig: Irgalmasrend gyógyszertára. — Nyugdíjazások az egri egyházmegyében. Darányi Fe­renc jászalsószentgyörgyi kisegítő és Losonczy Géza kálósemjéni plébánost nyugdíjazták. Vizy István jászberé­nyi káplán tényleges tábori lelkészi szolgálatra elbocsátást kapott az egyházmegyéből. — Kormányrendelet a pen­ziókról. A kereskedelmi és közle­kedési miniszter rendeletet adott ki penziókban szokásos ételkiszolgálás szabályozásáról és más szakmabeli kérdésekről. A penziókban ételt, ha annak tulajdonosa nem rendelkezik a vendéglői ipar gyakorlásához szük­séges engedéllyel, csak a kifőzések­re megállapított keretekben szabad kiszolgálni. Penzióengedély alapján csak az ottlakó vendégeknek sza­bad kosztot adni. Az ott nem lakók részére csak kifőzésre jogosító ipar- engedély alapján főzhetnek. A pen­zióipart kocsma- és kávémérő ipar­ral együtt gyakorolni nem lehet, a & kocsmáros és kávémérés nem is kaphat iparigazolványt penzió gya­korlására. Ha ilyennel rendelkezik, akkor iparjogosítványa e rendelet hatálybalépésétől számított egy év elteltével megszűnik. bolsevizmusról, azoknak ide kellene jönni és látni, hogy ha nehéz volt is otthon, nálunk az élet, de min­den esetre biztonságosabb és jobb, mint itt. Kedves Szerkesztő Úr, minden jót kívánok, maradtam híve: Mág János. 1941. júl. 28, Ha haza megyek, készséggel beszá­molok élményeimről“. alakulás, illetve más ok miatt fel­nevelésre és tenyésztésre nem al­kalmas. A miniszteri rendelet kimond­ja még, hogy az ország bár­mely területéről származó 1 éves­nél fiatalabb üszőborjút az állami borjűkiosztási akció céljaira fel le­het ajánláni. Hasonló rendeletet adott ki a földművelésügyi minisz­ter a 4 évesnél fiatalabb anyajuhok és jerkebárányok közfogyasztásra való levágásának tilalmazásáról. — Lelkészi és lelkészhelyet­tesi kinevezések. Tóth Balázs rózsaszentmártoni plébánost ecsédi, Lábas József hajdúnánási lelkészt pedig ecsédi lelkésszé nevezték ki. Scsavniczky István pócspetri plébá­nos Domoszlóra, Jakab István do- moszlói lelkészhelyettes Pócspetribe, Gályász László nyíregyházi káplán Hajdúnánásra, Simon Imre rakamazi káplán Kállósemjénbe, Galambos Bé­la perecesi hitoktatójBorsodnádasdra, Péró Sándor gyöngyösi káplán Nyír­egyházára, Nagy István parád-üveg- gyári kihelyezett káplán Nyíracsádra (új állomás), Csurilla Lajos eger- szóláti id. lelkészhelyettes Tiszabóre, Bollyky Lajos Tiszadobról Eger- szólátra, Tresó Béla pedig Abasár- ról Tiszadobra kerültek id. lelkész­helyettesi minőségben. In spirituali- bus administrátorok lettek Rajna János bolyoki kisegítő Bolyokon, Eged János mezőkövesdi káplán Nyírtasson, Nagy János mezőtárká- nyi kisegítő pedig Bátorban. — Leszállították a főiskolai hallgatók beadvány! illetékét. A Budapesti Közlöny szombaton megjelent száma közli a pénzügy- miniszternek a rendeletét az isko­lába, ideértve a főiskolát, közép, középfokú és szakiskolákat, vala­mint az egyetemre való felvétel iránt, továbbá a tanulók által ta­nulmányi ügyben az egyetemi ha­tóságokhoz, vagy kultuszminiszter­hez benyújtott beadvány, vagy beadványt helyettesitő jegyzőkönyv illetékét. Mindezek 50 filléres ille­ték alá esik. — Tizenöt unokatestvére pap, vagy apáca az egyeki új- misés jezsuitának. Egyedülállóan érdekes környezetben mutatta be Németh János újmisés jezsuita szer­zetes első szentmiséjét Egyek köz­ség templomában. A szertartáson megjelent ugyanis a fiatal pap szü­lein kívül az egész rokonság és a rokonok között volt két nagybátyja, akik közül az egyik Pátka község plébánosa, a másik pedig jézustár­saságbeli áldozópap. Jelen volt még egy káplán, egy apácafőnöknő, egy piarista és egy kapucinus szerzetes, egy karmelita novicius és nyolc apáca. Valamennyien a most fel­szentelt Németh János unokatest­vérei. — 44 méter magas pirami­son helyezik el Marconi szob­rát. Olaszország a háború ellenére is tovább dolgozik azon a hatalmas méretű művön, amelyet az olasz nép Rómában állít fel Marconi szenátor halhatatlan lángelméje emlékének. Az emlékmű tervei két évvel ez­előtt elkészültek és a monumentális művet a készülő római világkiállí­tás területén építik fel. A hatalmas építmény 44 méter magas piramis, amelynek oldalfalait művészi dom­borművek borítják. A piramison he­lyezik el Marconi óriásmóretű szob­rát. — Két érdekes szenttéavatás! «per» közeledik a befejezéshez a Vatikán szertartási kongregációja előtt. Néhány hónap múlva szentté avatják Kateri Tekawitha mohawg törzsbeli indián leányt, aki a XVII. században a Szent Lőrinc folyó men­tén törzsének töbh mint száz tag­ját térítette át a keresztény hitre, ő lesz az első indián szent. — Jővő évben Amerika felfedezésének 450 évfordulója alkalmából szentté avatják Kolumbus Kristófot. Mint­hogy a szenttéavatás előfeltétele annak megállapítása, hogy Kolum­bus két fia katolikus vallás szerint kötött házasságból származott, a sandomingói köztársaság elnökének külön engedélyével felnyitották Kolumbusnak az ottani dómban lévő sírját. Az ezüstkoporsóban sok fon­tos okmányt találtak. Fieta, sando­mingói pápai nuncius, aki a sír fel­bontásakor jelen volt, vizsgálata eredményéről terjedelmes jelentést küldött a Vatikánnak és a hírek szerint most már semmi akadálya sincs Amerika felfedezője szentté­avatásának. — Megölte a pásztort a meg­vadult bika. Halálos szerencsét­lenség történt tegnap Sírok község­ben. Purva József siroki lakos a község határában teheneket őrzött. Legeltetés közben a bika valamitől megvadult és feldöfte Purva József 41 éves pásztort. — A súlyosan megsérült munkást kórházba vitték, ahol megállapították, hogy életve­szélyes sérüléseket szenvedett. Purva József később belehalt sérüléseibe. A halálos szerencsétlenség ügyében a csendőrsög megindította a nyo­mozást. ACÉLCSŐVÁZAS KERTIBÚTOROK ÉS MODERN ACÉLCSÖBÚTOROK NAGY VÁLASZTÉKBAN JAKAB JÓZSEF vas- és mérlegárufizem, vasárukereskedésében Telefon: 339. EGER, DOBO-UTCA 5. SZÁM. Telefon: 339. Tilos a négyévesnél fiatalabb üszöborjút és anyajuhot levágni Az Eger panaszkönyve Mikor helyezik ki a dögtemetöt a Lajos-városból? Igen tisztelt Szerkesztő úr! Alulírott tisztelettel kérem a te­kintetes Szerkesztő urat, hogy szí­veskedjék becses lapjában ezen rö­vid, de fontos panaszomnak helyet szorítani. Engemet is, mint a többi szeren­csétlen szomszédaimat, ide vezényelt a sors a Lajos-város külső részébe, a dögtér közvetlen közelébe. Úgy értesültünk annak idején, hogy mi­vel a dögtemető egészségi szempont­ból a lakóházak között nagyon ve­szélyes, azt innen rövid idő alatt kitelepítik. Ezt meg is Ígérték. De sajnos, az ígéret csak ígéret maradt, dacára annak, hogy a sok kérvé- nyezés hatása alatt eljutottunk odá­ig, hogy 1939. július 29-én a városi képviselőtestület is megszavazta 2000 pengő költséggel a dögtér ki­helyezését. Amikor a városi képviselőtestület ezt az ügyet tárgyalta, elég érthe­tően előadta és felsorolta dr. Besz- nyák István képviselő úr, hogy mi­lyen veszélyes nemcsak az itteni lakosokra, hanem az egész városra is (mert mi is bejárunk a városba), a dögtemető a lakóházak kööött. Hogy miket kell nekünk itt kiál- lani, hogy milyen jeleneteket kell átélnünk, azt nem bírja el a papí­ros. Tehát még egyszer és nagyon szépen felkérem a Tek. Szerkesztő urat, szíveskedjék felhívni a város vezetőségének a figyelmét, hogy ez a helyzet, ami a városra nemcsak veszélyes, hanem még szégyen is, minél hamarabb megszűnjék. (Aláírás.) — Három barackmag érkezett szerkesztőségünkbe. Bozó József, a kápolnai érseki uradalom vincellérje küldte a következő írás kíséreté­ben : „Az egri érseki Líceum mú­zeumának ajándékozom ezt a három szem barackmagot, melyet saját­kezűig faragtam az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus és Szent István királyunk évfordulója emlékére. Nagyon szépen kérem, ha szíveskednének megőrizni. Fa­ragta Bozó József, az egri érseki uradalom kápolnai vincellérje.“ — A három barackmag Szent István első királyunk és Horthy Miklós kormányzó domborművű arcképét és az Eucharistia jelvényét ábrázolja. Bozó József késsel faragta rá a si­került domborművet. Az egyszerű vincellér bámulatos ügyes kézzel rendelkezik a képek és szobrok fa­ragásában. A negyven év körüli, sovány, jellegzetes magyar arcú vincellér született faragó tehetség. Kazetták, dobozok, kürtök díszítik szerény otthonát, s ezeket mind egyszerű zsebkéssel faragta fába. Munkája sokszor művészi színvona­lat mutat. A három barackmagot készséggel juttatjuk rendeltetési helyére.

Next

/
Thumbnails
Contents