Eger - napilap, 1941/2
1941-07-30 / 119. szám
Mas kedvezményes színházjegy-utalvány ás A 8 FILLÉR Eger, LIL évfolyam, 119. szám. # Szerda ♦ Trianon 22, 194L július 30. ELŐFIZETÉSI Dili «gg hőnapra 1 pengő fO fillér, negyedévre i pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.ő.Tel.: 11. KIADÓ HIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefont 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Egyre hatalmasabb csapásokat mér a német légierő az oroszokra Az Isten áldása legyen a földmíveló nép munkáján! — mondotta Horthy Miklós Magyar- ország kormányzója, amikor az űjra magyarrá lett Délvidéken megszegte az első idei kenyeret. Hálát mondott az ország minden lakosa nevében az Egek Urának azért, mert megengedte, hogy a dolgos kéz és a termékeny föld meghozza gyümölcsét. És mint minden alkalommal, úgy a „Szabadkai Magyar Kenyér“ ünnepén is nagy és örökérvényű erkölcsi tanítást szőtt a főméltóságű úr rövid, de szívbemarkoló szózatához: „Örömmel szegem meg ezt a kenyeret, jelképét a magyar kenyérnek, amelyből kicsinynek-nagy- nak, szegénynek-tehetősnek mindig egyformán jusson bőségesen.“ A kenyér — élet, a kenyér — jóság, a kenyér a magyar ember és a magyar élet szgnt és örök jelképe. Jelenti azt, hogy soha el nem szakadtak a* acélos búzát termő magyar földtől és az év minden napján hálával gondolunk az Úristenre, akinek kegyelméből megint friss kenyér, új élet került asztalunkra. A magyar ember a kereszt jegyével jelöli a kenyeret, amikor megszegi és nem tűri, hogy kenyérmaradékot szétszórjanak, vagy hogy a morzsára bárki is rálépjen. Egyes vidékeken — bizonyára évezredes szokás szerint — az első perctől kezdve ott van a kenyérjaz asztalon, ha vendéget fogadnak, mert a kenyér a magyar ember szemében békességet és a munkát, vagyis az emberi lét legnagyobb értékeit is megtestesíti. Ez a mélyebb értelme annak az ünnepségnek, amelyet az európai történelemnek ebben a legsúlyosabb esztendejében vasárnap Szabadkán rendeztek. Az, hogy megértjük és átérezzük a sors nagy ajándékát és mélységes alázattal fogadjuk az új élet kegyelmét. Mint ahogy Bárdossy László miniszterelnök gyönyörű szabadkai beszédében mondotta: „Legyünk mint a búzakalász, amely alázattal hajtja fejét az édes anyaföld felé! Legyen nemzetünk, mint a búzatábla, amelyben millió és millió acélos szál áll szorosan egymás mellett, egymást védve, egymást támogatva a vihar pusztításai ellen!“ És ezért volt magyar ünnep a szabadkai hódoló felvonulás is, amelyen úgyszólván az ország minden nemzetisége részt vett, hogy hűségét tolmácsolja Szent István országának és a legelső magyar emberpárnak. Mert nem tudja a kenyér ünnepét másképen értelmezni, mint a jóság, az erkölcs és az emberszeretet ünnepét. Ma, amikor pusztító viharok száguldauak végig Európán, országok tűnnek el, és egy jobb világ vajúdik, kétszeresen érezzük ennek fontosságát. Amíg a magyar honvéd hávoli harctéren küzd, hogy megszabadítsa Európát az önzés, az erkölcstelenség szörnyű csapásától, s ezzel megteremti hazánk biztonságát, addig itthon a legtisztább erkölcsnek, a legtisztább szándéknak, a legteljesebb jóságnak és a szentistváni hagyományokhoz méltó békességnek kell diadalmaskodnia. De mást is mond a magyar kenyér, amely immár több mint ezer esztendő óta táplál magyar és ide- genajkut egyaránt. Arra emlékeztet, hogy a magyarságnak hivatása van. Nem akarja a másét, nem fut álmok után, de nem retten vissza a legnagyobb áldozattól sem, ha az őseinek vérével megszerzett földet kell védelmezni. Ez volt a hivatásunk ezer esztendőn át és — mint a miniszterelnök mondotta — ennek a hivatásnak a teljesítése jelöli ki helyünket az új igazságos európai rendet megteremtő hatalmas és baráti német és olasz nemzetek oldalán. Mert mi magyarok a háborúban is az életet az élet védelmét akarjuk, s akarni fogjuk mindig. A kenyér ünnepe végül a harcokkal és fáradságos munkával elért eredmények áttekintésének ideje is. Amint a gazda megszámolja a kévéket, számvetést készít a csép- lés eredményéről, úgy kell számot adnunk önmagunknak és a világnak a magyar aratás eredményéről. Az eredmények szintén az Úristen áldását bizonyítják. Huszonhárom esztendő alatt szinte a teljes megsemmisülésből emelkedtünk fel az európai középhatalom színvonalára és lettünk megalázott és tönkretett országból bizakodó, feltörő és egyre erősbödó nemzetté. Ezért pedig az égi hatalmak után a magyar nemzet vezérének Horthy Miklósnak tartozunk köszönettel, aki megín- gadhatatlan hitével és magával ragadó példájával elindította és irányítja hazánk újjáépítését. Ennek az újjáépítésnek alapja és legfontosabb eszköze a kenyér, amely felsugárzott a kormányzó kezében s mögötte a magyar föld fia, aki verejtékével öntözi a röget, hogy nyugalom és jólét legyen minden magyar házban. Mint a Német Távirati Irodával közük, a német légierő tegnap ismét kitűnő eredményekkel támadta a szovjet vasútvonalait, vasúti csomópontjait és repülőtereit és Eger, július 30. Heves vármegye alispáni hivatalához beérkezett jelentések arról számolnak be, hogy a megye területén mindenütt teljes ütemben és A közélelmezési hivatal ügyköre jelentősen megnövekedett a gabona és lisztellátás megszervezésével. A feladatkörnek ez a jelentékeny megnövekedése arra indította dr. Kálnoky István polgármestert, hogy a hivatal személyzetét kibővítse és új helyiségekről gondoskodjék. A polgármester előterjesztésére a képviselőtestület úgy intézkedett, azokban igen nagy pusztítást vitt végbe. Csupán egyetlen repülőtéren 20 földön veszteglő repülőgépet pusztítottak el és néhányat megrongáltak. rendben folyik az aratás. A munka a mezőgazdaságokban mindenütt zavartalanúl halad. A legtöbb helyen megkezdődött és folyamatban van a termés cséplése is. hogy a közélelmezési hivatal gabona és liszt osztályát a városházán a volt Hevesmegyei Népbank helyiségében nyitja meg a közeljövőben, egyben felhatalmazást adott a képviselőtestület a polgár- mesternek arra, hogy a hivatal létszámát a szükségnek megfelelően emelje fel ideiglenes munkaerők alkalmazásával. Nem szabad azt hinni, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk -- mondotta tegnap Churcill Churchill tegnap beszédet mondott az alsóház előtt. Beszédében utalt arra, hogy a leginkább hússal táplálkozó angol nép növényevő lesz, mert a húsra a bányászoknak és ipari munkásoknak van szükségük. Szólt arról a halálos veszedelemről, amelybe az angol hadiipar került a német légitámadások folytán és azokról a hiányokról, amelyeket ugyancsak a német légitámadások idéztek elő a mezőgazdasági termékekkel való ellátásban. Ha végignéz az angol nép a háború mindR japán partraszállás kiküszöbölte az angol befolyást Indokínából A japán sajtó eredeti tudósításokat közöl azokról a csatahajókról, amelyek csapatokat szállítottak Indokinába, vagy csapatszállító hajókat kisértek. „Semmisítsetek meg minden rendbontót“ — ezzel a jelszóval indították útnak Japánból a Megyeszerte teljes rendben folyik az aratás Megkezdődött a cséplés is A városházán, a volt Hevesmegyei Népbank helyiségében lndnl meg a közélelmezési hivatal gabona és llsztosztályának működése jobban terjeszkedő szinterén, tartózkodnia kell a derű és borúlátástól egyformán. Nem szabad azt hinni, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk. Szólt végül Churchill a németek óriási erejéről és beszédét így fejezte be: Tévedés azt gondolni, hogy a háborút az oroszok, vagy az amerikaiak nyerik meg Angliának. Csak akkor leszünk urai a helyzetnek, ha minden erőnket és szívünk utolsó csepp vérét is hajlandók vagyunk feláldozni a jövőért. csapatokat. A partraszállás kitünően sikerült és megállapítható, hogy a japán csapatok jelenléte kiküszöbölte az angol befolyást és a De Gaulle pártiak mesterkedéseit Indo- kinából.
