Eger - napilap, 1941/2
1941-07-30 / 119. szám
E 6 E B 1941. július 30. Internálják a vállalt munka szándékosan hanyag teljesítőit, megtagadóit, a dolgos élettől vonakodókat, a munkakerülőket stb. Eger, július 30. A m. kir. rendőrség egri kapitánysága a következő hirdetményt tette közzé: A m. kir. minisztériumnak a munkafegyelem biztosítása tárgyában 4860/1941. M. E. szám alatt kiadott rendeletével kapcsolatban figyelmeztetem a lakosságot a következőkre : A mai idők minden állampolgártól fegyelmezett magatartást követelnek és megkövetelik, hogy mindenki teljesítse a^közös nemzeti erőfeszítésből és munkából reá eső részt. Az elvállalt munka elvégzésének megtagadása, szándékosan hanyag teljesítése, a muakakerülés és általában a munkavállalástól, a dolgos élettől való vonakodás felmérhetetlen veszedelmeket jelenthet és káros kihatással lehet a mezőgazda- sági és ipari termelés és a közellátás biztosítása szempontjából. Épen ezért az olyan személyekkel szemben, akik az elvállalt munka elvégzését indokolatlanul megtagadják, az elvállalt munkát szándékosan hanyagul teljesítik, a honvédelmi munkakö- telezettségen alapuló felhívással, vagy kirendeléssel szemben engedetlenséget tanúsítanak, közérdekű és halaszthatatlan munka elvállalását alapos ok nélkül megtagadják, megrögzött munkakerülők, vagy általában vonakodnak a dolgos élettől, azonnal el fogom, rendelni a rendőrhatósági őrizet alá helyezést (internálást) és a m. kir. minisztérium idézett rendelete értelmében munkatáborokban, katonai vezetés alatt fogják az ilyen személyeket — a legszigorúbb fegyelmi eszközökkel — munkára szorítani. Eger, 1941. július hó 28-án. ZSÄKAY s. k. a rendőrkapitányság vezetője, m. kir. rendőrtanáesos, Eger városa gyümölcspiac! rendtartást alkotott gyöngyösi mintára Eger, július 30. Eger város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésében gyümölcspiaci rendtartást alkotott a gyöngyösi rendtartás mintájára. Eddig Békéscsaba és Gyöngyös szervezték meg a gyümölcspiac közigazgatási rendjét és Eger a jól bevált gyöngyösi mintát vette alapul. A rendtartás intézkedik a piac rendjéről, tisztaságáról, a csomagolásról, stb. H „megsemmisítő“ és a „döntő“ csata fogalma A „döntő“ és „megsemmisítő“ csata kifejezéseket fogalmilag szigorúan meg kell különböztetnünk egymástól, mert jelentésük teljesen különböző. A döntő harc nem következésképen megsemmisítő csata, viszont a megsemmisítő győzelem magasabb értelemben nem mindig döntő ütközet. A döntő csata magát a háborút, vagy legalább is egy hadjáratot határoz meg, egy háborús szakaszt zár le, új fejezetet nyit, sőt talán békét hoz. A megsemmisítő csata több ellenséges hadosztályt morzsolt fel, semmisít meg, amely az ellenségnek nagy, sokszor pótolhatatlan ember- és ha- díanyagveszteséget jelent és ha nem is hoz békét, legalább is új haditerv készítésére és seregének újjászervezésére kényszeríti az ellenfelet. A történelem első nagy, kihatásaiban óriási megsemmisítő győzelmét a karthágói Hannibal a második pún háborúban Cannae mellett, Er. e. 216-ban aratta a rómaiakon. Ez a harc azonban megsemmisítő jellege ellenére egyáltalában nem hatott ki a háború további folyására; a küzdelem még további 15 évig tartott. A Marn-menti Cualon melletti catalaunumi síkon Aetius római hadvezér a germán szövetségesekkel súlyos áron kicsikarták a győzelmet Attila hun király felett, aki az ütközet után vissza is vonult. A hunok megsemmisítéséről azonban nem beszélhetünk: csupán Nyugatot mentette meg a hunok további terjeszkedésétől. Nagyszabású „mentőcsatáról“ beszélhetünk, de helyi és taktikai szempontból inkább eldöntetlen ütközetnek kell tekintenünk. Az 1886. julius 3-i königrätzi csatát egyáltalán nem nevezhetjük megsemmisítő harcnak; a súlyosan talált osztrákok Olmützön keresztül vissza tudtak vonulni Becs felé. Königgrätz azonban mégis eldöntötte — az utolsó — német polgárháborút. Az 1870. szeptember 1-i sedani nagyszabású megsemmisítő csata, amely a francia császárság bukását előidézte, azonban az operációk új szakaszát nyitotta csak meg, döntést nem hozott. 1914. augusztusában a tannen- bergi csata kimondottan megsemmisítő jellegű, döntő következményekkel azonban nem járt. Az első marnei ütközetet, 1914. szeptember elején, a német hadvezetőség döntés nélkül megszakította. A csatának azonban messzemenő következményei lettek: a németek győzelmes mozgóháborújából sok áldozatot követelő állásharc fejlődött ki; ez erősítette a francia ellenállást és az ellenség morális erejét. 1939-ben a Visztula melletti megsemmisítő győzelem egyszersmind eldöntötte a háború kimenetelét is. A belgiumi és a francia-flandriai megsemmisítő csaták előkészítették a franciaországi végső győzelmet. A Bialystok—Minsk melletti megsemmisítő csat& operativ kihatásaiban egyelőre még áttekinthetetlen. Az ellenségnek pótolhatatlan ember és hadianyagveszteséget okozott és haditervének teljes átdolgozására kényszeritette. Német részen azt a biztos tudatot váltotta ki, hogy a német haderő a szovjet ellenfél fölött áll, a cselekvés törvényét ő diktálja és látható időn beiül le fogja gyűrni. Ezek után a Szovjetoroszország belsejében lejátszódó kilencmiiliós csata emberi számítások szerint minden idők legnagyobbszabásu döntő harca lesz. Ötszáz pengő rendkívüli segélyt adott a város a nyári ínségkonyha számára A nyári inségkonyhák az élelmiszerárak növekedésével igen súlyos helyzetbe kerültek, mert a megállapított anyagi kereteken belül nem tudták ellátni a nagyszámú rászorult család élelmezését. Az előirányzott összegek elfogytak s igy a szegénygondozóhivatal kérelmet intézett a városhoz, adjon rendkívüli segélyt a nyári inségkonyhák számára. A városi képviselőtestület a szegénygondozó hivatal kérelmére 500 pengő rendkívüli segélyt szavazott meg a szegények népkonyhái élelmezésére. lankó Istutínt az egri szőlészeti és borászati kerület éléről 5opronba helyezték Utóda: Várkongi Antal szőlészeti és borászati felfigyelő Eger, július 30. A hivatalos lap mai száma közli a szőllészeti borászati felügyelői karban végrehajtott új személyi beosztásokat. E szerint Jankó István m. kir. szőllészeti és borászati felügyelőt az egri kerület és az egri szakiskola éléről Sopronba helyezte át a miniszter és az ottani kerület vezetésével bízta meg. n Őszinte sajnálattal olvastuk az új beosztás hírét, mert Jankó István rövid egri tartózkodása alatt is egybeforrt Eger társadalmával, lelkes barátja és jó tanácsadója lett az egri szőllősgazdáknak, önzetlen és fáradhatatlan munkáságot fejtett ki hivatalos teendőin túl is a köz érdekében. Közvetlen, előzékeny egyéniségét pedig mindenki megkedvelte. Utódjaként Várkonyi Antal m. kir. szőllészeti és borászati felügyelőt helyezte az egri kerület élére Magyarország földművelésügyi minisztere. Százezer mázsa nemesített vetőmagot osztanak szét a gazdák között A földművelésügyi kormány a búza, rozs és őszi árpa termesztését egységesíteni és a minőséget javítani akarja. Ezért az őszi vetőmagkiosztáskor mintegy 13 ezer mázsa eredeti nemesített és 88 ezer mázsa utántermesztett őszi búza, rozs, illetve árpa vetőmagot juttat a gazdák részére. Eredeti nemesített vetőmagot továbbszaporításra igénylő gazdák az illető terményre kormány- hatóságilag megállapított áron felül métermázsánként 4 pengő nemesitői felárat tartoznak űzetni. A métermázsánként 8 pengőben megállapított nemesítői felárnak másik felét a vasúti szállítási költséggel együtt az államkincstár viseli. Az utántermesztett vetőmagot igénylő gazdák csak a kormány- hatóságilag megállapított árat űzetik, a 4 pengős métermázsánkénti szaporítói felárat, valamint a vasúti szállítás költségeit teljes egészében a mozgalom viseli. Azoknál a kisgazdáknál, akik 15 métermázsát meg nem haladó meny- nyiséget igényelnek, akár helyben történik az átvétel, akár pedig vasúton történik a szállítás, a földművelésügyi kormány a hatóságilag megállapított árból 1 pengőt átvállal. A 100 kát. holdon aluli gazdák vetőmagigénylésükkel forduljanak az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőséghez, mig a 100 kát. holdon felüli gazdák közvetlenül a Növénytermelési Hivatalnál (Bpest, IV., Vámház-krt 2.) igényelhetnek vetőmagot. A földművelésügyi miniszter felhívja az érdekelt gazdák figyelmét, hogy vetőmagigénylésüket minél előbb jelentsék be a vármegyei gazd. felügyelőséghez, illetve a Növénytermelési Hivatalhoz, mert az elkésetten benyújtott igénylések nem vehetők figyelembe.
