Eger - napilap, 1941/2

1941-12-10 / 194. szám

2 EGER 1941. december 10. A közellátási hivatal mától kezdve a vágóhídon leméreti a sertések fehérárujának tiszta súlyát Gyilkosság vagy halálos baleset? Titokzatos női holttestekre bukkantak a hatvani tóban Ennek alapján számítják ki, hogy mennyi zsírnak- valót köteles kiadni a hentes — Szigorúan ellen­őrzik, hogy a hentesek csak tiszta zsírnakvalót adjanak a közönségnek Eger, december 10. A közellátási hivatal rendeletére mától kezdve a vágóhídon a levá­gás után lefejtik a sertés fehéráru­ját, azt szigorú ellenőrzés mellett lemérik és megállapítják tisztasú­lyát. E mérés alapján kötelesek a hentesek elszámolui a fehérárú el­adásáról. A hentesek kötelesek tiszta zsir- nakvalót kiszolgáltatni a feleknek. Nem adhatnak zsirnakvalóban hasa- alja, vagy torkaalja vékony sza­lonnát. Az a hentes, aki ellen ilyeu panasz merül fel, nem vásárolhat többé sertést. Időszerű légoltalmi tudniualok A magyar királyi honvédelmi minisztérium közlése Eger, december 10. A szövetséges haderők győzelmes és gyors előnyomulása Szovjet-Orosz- országban mind távolabbra szorította az ország határától az ellenséges repülőalakulatokat és a repülőtáma- dások veszedelme így fokozatosan csökkent.Ennek következtében a hon­védelmi miniszter ismételten enyhí­tette a légvédelmi rendelkezéseket. Helytelen volna azonban, ha ezt a lakosság úgy magyarázná, hogy újból a béke zavartalan és feltétlen biztonságát élvezi. Valóban az ellenséges berepülések valószínűsége kicsiny, de azért mégis lehetséges. — A bombázógépek nagy hatósugara folytán hazánk területét bármelyik irányból elérheti az ellen­ség. — A jól megszervezett, állandó éberséggel figyelő honi légvédelmi szolgálat azonban az esetleges be­repüléseket idejében észlelni fogja és azokról a veszélyeztetett városok lakossága is értesül. A szirénák meg­szólalása esetén minden a közterüle­ten haladó személynek és járműnek épp úgy, mint a házak lakásaiban tartózkodóknak úgy kell viselked­niük, ahogyan ezt az erre vonatko­zó rendelkezések előírják. Azokban a helyiségekben, ame­lyek ablakai nincsenek teljesen le­függönyözve, a belső világiiást meg kell azonnal szüntetni. A szirénák jelzése idején éjszaka ne gyújtsunk világosságot. Villa­mos zseblámpát célszerű mindig kéznél tartani. A rendelkezések be­tartására annál inkább kell ügyel­ni, mert ha a lakosság fegyelme­zettsége nem bizonyulna elegendő­nek, sor kerülne az elsötétítés ál­landó végrehajtására. Ahol a szük­ségóvóhelyek nem készültek el, ott a légoltalmi őrségparancsnokok szorgalmazzák az elkészítést az in­gatlantulajdonosnál. nagy érdeklődés előzi meg a Thalia szombati és uasdmapi előadását Eger, december 10. A Thália Egri Színjátszó Társa­ság, mint jeleztük, december 13-án este 8 órakor és december 14-én, vasárnap délután 4 órakor előadja Fekete István Hajnalodik című da­rabját. Fekete István a legújabb írói nemzedék egyik legérdekesebb alakja, aki gazdatiszti szobájából írja díjnyertes regényeit és színda­rabjait. A Hajnalodik a magyarság és a kisebbségi probléma körében mozog s nemes és magasabbrendű felfogását erről a kérdésről drámai átfűtősű jelenetekben mondja el. A román megszállástól a felszabadulá­sig tart a darab cselekménye s benne érdekfeszítően váltakozik há­*>) . .... ___ ___ Ä b orú, szerelem, hit, küzdelem a lé­tért, a hatalomért. A rendkívül értékes darab .elő­adását nagy érdeklődés előzi meg. Az egri színházkedvelők rokonszenv- vel várják a Thália új megmozdu­lását, amely minden tekintetben méltó lesz a társaság magas szín­vonalú hagyományaihoz. A szereposztás kitűnő erőket vo­nultat fel, akik között számos új szereplő vonzza majd méltán magára a közérdeklődést. A darab szerepeit Kiss Györgyné, Iftene Gabriella, dr. Kapor Elemér, Bajnok Dezső, Merő László, Temes- falvi Antal, dr. Körfy Loránd, Joó Lászlóné, Meszlényi Kató, P. Szent- léleki Ilona , Keskovits Nelli, dr. Gyárfás János (Jávory Ferenc he­lyett), Menyhért Vilmos és Újházy Ferenc játszák. A jegyek elővételben Diviaczky Gyula drogériájában válthatók. Hirdetésével célt ér, ha ez«Eger» napilapban hirdet. December 6-án, Hatvan község határában, a Görbeér tanyákhoz tar­tozó nádas tóban egy 40—42 év körüli asszony és egy 15—17 év körüli lány oszlóban levő, fagyos holttestére bukkantak. A két holt­test teljesen ismeretlen s az eddigi nyomozások során nem sikerült meg­állapítani kilétüket. A zsebükben lévő néhány filléren kívül nyomra­vezető írás nem volt náluk. Előbb az asszonyt találták meg félig a jég alá merülve, félig pedig a tó jegére fagyva, öt méterrel távolabb, telje­sen a jégtakaró alatt a leányt. Valószínű, hogy bűncselekmény áldozatai, bár szúrás, lövés, ütés, fojtogatás, vagy dulakodás nyomai egyiken sem találhatók. Bűncselek­ményre enged következtetni az a körülmény is, hogy orvosi vélemény szerint kb. 16 — 18 nap ótalehetfek a tóban ezek az ismeretlen holttes­tek, eltűnést pedig ez idő alatt nem jelentett be senki. A december 8-án megejtett tör­vényszéki orvosi boncolás külsé- relmi és belső sérülési elváltozások hiányában a halál okát szívbénu­lásban állapítja meg, de hogy a szívbénulást mi idézte elő, az még tisztázásra szoruló kérdés. A személyazonosság megállapí­tása és annak kiderítése érdekében, hogy mikent került a két nő a ná­das vizébe, a nyomozás továbbra is erélyesen folyik. TÖRTARANY BEVÁLTÁS 1897 HELLER órásmesternél. Az adók, az drak, az árubeszerzés, továbbá az erdélyi nyereménykölcsön jegyzése foglalkoztatta a vendéglátóipar egri járási értekezletét Az Eger és Vidéke Ipartestület területén élő vendéglősök és korcs- másosok tegnap Juhász Ferenc el­nökletével szakosztályi értekezletet tartottak. Az értekezleten megbe­szélték a forgalmi adóátalányok jövő évi kivetése körül észlelt sé­relmeket. Általában túlmagasnak találják az átalányösszegeket és orvoslást kérnek a pénzügyigazga­tóságtól. Az árubeszerzési nehézségek és ezeknek orvoslására vonatkozó meg­beszélés után Halmay Sándor, az Eger és Vidéke Ipartestület jegy­zője ismertette az egyes üzemekre engedélyezett haszonkulcs-százaíé- kokat és az idevonatkozó rendelet alapján osztályokba sorozták a ven­déglőket. Ismertették a továbbiakban ' az egyes vendéglőkben és korcsmákban alkalmazható ital- és ételárakat. Külön pontja volt az értekezletnek az erdélyi nyereménykölcsön jegy­zése, amelyet kötelességévé tettek minden egyes kartársuknak, aki e csekély anyagi áldozat vállalására k<=pes. Megállapították, hogy az egri iparosság anyagi erejéhez képest, dicséretet érdemlő módou veszi ki részét a jegyzésből. Mi lesz a zsiradék-jeggyel, hogyan ebédel Budapesten az utas, ez a kérdés A közellátási miniszter december 10• tői kezdődőleg bevezette a zsír­váltójegyet mindazokban a városok­ban, ahol a zsírjegy már eddig is be volt vezetve. A váltójegy olyan, mint a váltópénz, azaz a zsírjegyet lehet vele kisebb részekre osztani. Az intézkedés célja az volt, hogy aki zsírjegyre zsiradékot kap, ne tudja azt összegyűjteni a többi ká­rára olymódon, hogy vendéglőben étkezik s ezalatt otthon készletét felhalmozza. Ha tehát vendéglőbe megy, ételt csak apróbb részre fel­osztott zsírjegyének egyes darab­jaiért kap. A rendelet a vidékieket is ér­dekli, mert a vidékiek is csak zsi­radékjegy ellenében kaphatnak bi­zonyos ételeket, még ha olyan hely­ről is utaznak fel, mint pl. Egerből, ahol a zsirjegy nincs bevezetve. Nézzük tehát a rendeletet és pró­báljunk eligazodni rendelkezései kö­zött, bár nem olyan egyszerű, mint az első pillanatra látszik. Budapesten szerda reggeltől kez­dődően a vendéglátó üzemekben, tehát vendéglőkben, kávéházakban, kávémérésekben, kifózésekben, pan­ziókban, korcsmákban és egyéb vendéglátóipari üzemekben, cukrász­dákban, valamint az egyes vállala­tok, üzemek, gyárak, intézetek és intézmények által fenntartott ét­kezőkben, továbbá a nevelőintéze­tekben, á tiszti és altiszti étkezők­ben fogyasztók részére olyan éte­leket, amelyek jeggyel beszerezhető zsiradékkal készültek, csak zsira­dékváltójegy ellenében szabad ki­szolgálni. Jegy nélkül szolgáltathatók ki azok az ételek, amelyeknek elké-

Next

/
Thumbnails
Contents