Eger - napilap, 1941/2

1941-09-06 / 141. szám

Eger, LI1. évfolyam, 141. szám. tEI 12 FILLÉR ♦ Szombat $ Trianon 22, 194L szeptember 6, ELŐFIZETÉSI DÍJ : igg hónapra 1 pengő SO fillér, negyedévre $ pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Szorul a gyűrű Leningrad körül A német haderő gyűrűje egyre jobban szorul Leningrád körül. A város bekerítése terv szerint folyik, a német nehéz tüzérség már meg­kezdte a város bombázását. Újabb szovjethadosztálgt semmisítettek meg A Német Távirati Iroda jelenti: Egy német hadosztály háromnapos harcban teljesen megsemmisített egy szovjet lövész hadosztályt. Négy­ezer hadifogoly, 46 löveg, 60 pán­célkocsi és rengeteg más hadianyag került a németek kezére. Dolgoznak az olasz bukók a keleti fronton A Giornale d’Italia értesülése sze­rint az olasz légi haderő zuhanó bombázói eredményes tevékenységbe kezdtek a keleti fronton. Legutóbb a bukőrepülők megtámadtak két nagy gépesített szovjet hadoszlopot, az oszlopban igen sok gépkocsi kigyul­ladt s az olasz repülők gépfegyve­rei a szovjetkatonák között is nagy veszteségeket okoztak. M6g ebben az évben megkapják az igénylők a zsldé-szőlőblrtokokat A budapesti ítélőtábla szeptember 27-én hoz végső ítéletet az egri zsidó birtokok átadása ügyében Eger, szeptember 6. Ismeretes, hogy a legújabb tör­vényes rendelkezések alapján a zsidó birtokokat keresztény igénylők között osztják ki. A háromszáz holdat kitevő és zsidó tulajdonban lévő szólók kiosztására is megtör­tént minden intézkedés. Az igény­lőket jelentkezésre szólították fel és a háromszáz hold szőlőre ezer­nyolcszáz gazda jelentkezett. Május közepén érkezett meg Egerbe a földművelésügyi miniszter véghatározata, amely intézkedett a zsidóbirtokok igénybevételéről. A véghatározat elrendelte, hogy a zsidó szőlőtulajdonosok kötelesek a meghatározott összegért szőlőik tulajdonjogát az államra ruházni, hogy az állam szétoszthassa a bir­tokokat az igénylők között. A vég­határozat pontosan, név szerint fel­tüntette a zsidó tulajdonosok nevét, birtokuk nagyságát és a megváltási összeget. A névsort az EGER május 17-i, 77. száma közölte. A zsidó szőlőtulajdonosok az át­adási kötelezettséget kimondó föld­művelésügyi miniszteri határozatot valamennyien megfellebbezték a budapesti kir. Ítélőtáblához. A buda­pesti tábla ezekben az ügyekben a tárgyalást szeptember 27-re tűzte ki, ezen a napon hoz végítéletet s az már nem fellebbezhető meg. Az igénylők tehát még ebben az évben birtokba lesznek helyezhe­tők. Lisztre és kenyérre bevezessék~e a jegyrendszert Egerben? Dr. Pál Endre érdekes előadásban bizonyította a Baross Szövetség választmányi ülésén, hogy a jegyrendszer nem oldaná meg a kérdést Eger, szeptember 6. A Baross Szövetség egri csoport­jának legutóbbi választmányi ülé­sén a keresztény egri kereskedelem kérdéseinek megbeszélése során Hám János a lisztkiutalásokat tette szó­vá és több lisztet kért azoknak a kereskedőknek, akik a múltban — egyes malmok nagyobb arányú liszt- árusítása miatt — kevés lisztet ad­hattak el, ma azonban a megálla­pított fejadagok mellett is igen je­lentősen növekedett náluk a liszt­vásárlók száma. Mint a keresztény kereskedelem sérelmét említette meg, hogy egyik nap 140 kilogramm lisztet utaltak ki az egyik nem ke­resztény piaci kereskedőnek, ami­kor régi keresztény kereskedők csak 10—20 kilogramm lisztet kap­tak Indítványozta végül, hogy mind a kereskedőnek, mind a vevőnek érdekében, vezessék be a jegyrend­szert lisztre íb, kenyérre is. Kérte, hogy azoknak a nem keresztény kereskedőknek, akik cukrot sem árulhatnak, ne adjanak lisztet. Dr. Besznyák István hozzászólása után dr. Petro Kálmán elnök hálás szavakkal üdvözölte dr. Pál Endre h. városi tanácsnokot a választmá­nyi ülésen való megjelenéséért és felkérte ót, mint a közellátási ügyek polgármesteri előadóját, hogy ismer­tesse Eger város polgármestere előtt az itt elhangzottakat és a városi hatóság tegye meggondolás tárgyává a kenyér- és lisztjegy be­vezetésének kérdését. Dr. Pál Eodre h. városi tanács­nok a közellátási kérdésekben el­hangzott felszólalásokra a követke­zőkben válaszolt: — A polgármester úr sokoldalú elfoglaltsága mellett is a legnagyobb gonddal végzi a közellátási ügyek irányítását, készséggel referálom neki az itt elhangzottakat, s mint a köz­ellátási ügyek közvetlen intézője a magam részéről a következő felvi­lágosításokat nyújthatom már most is: — Arra a panaszra, hogy egyes kereskedők kevés lisztet kapnak, kijelentem, hogy nem kívánom me­revvé tenni az e tárgyban felállí­tott szabályokat, a panaszos keres­kedők jöjjenek fel hozzám és tár­ják fel esetleges sérelmeiket, mert eddig a panaszról nem volt tudo­másom. — Másik panaszként az hang­zott el, hogy sokat kell várakoz- niok a kereskedőknek a lisztkiuta­lásoknál. Elasztikussá, hajlékonnyá akarom tenni a közellátási hiva­talt, amelynek vezetőjéről elisme­réssel emlékezett meg a felszólaló választmányi tag úr is. Bobok Zol­tánról, a hivatal vezetőjéről én is megjegyzem, hogy emberfeletti munkát végez, s hozzá hasonló, ve­zetésre, intézkedésre alkalmag em­ber kevés áll rendelkezésünkre. — A liszt- és kenyér-jegyekre meg kell mondanom, hogy Egerben a jegyrendszerrel nem lehetne megol­dani a kérdést. Jegyrendszerrel ma nem tudnánk adni kenyeret és lisz­tet 32 ezer főre. Nehéz testi mun­kát végző férfi vagy nő, 12 éven aluli gyermek és a kettő között lé­vők mind más és más adagot kap­nak. Jegyrendszerrel ma csak 19 ezer ember kapná meg kenyér és liszt adagját a rendelkezésre álló készletből. — A jegyrendszer azokban a vi­déki városokban sem vált be, ahol bevezették. Már szeretnék is több helyen megszüntetni a jegyrend­szert. Egy bizonyos: akik meg van­nak vele bízva, lelkiismeretesen fog­lalkoznak ezzel a kérdéssel és min­den igyekezetük az, hogy a közön­séget minél jobban és minél keve­sebb várakozás által elégítsék ki. Dr. Pál Endre városi tanácsnok a továbbiakban érdekes és bizonyító erejű előadásban fejtette ki nézetét a felvetett kérdésekről. Dr. Petro Kálmán elnök a hall­gatóság lelkes tapsának kíséretében hálás köszönetét fejezte ki a ta­nácsnoknak, hogy az ülésen megje­lent és értékes előadásában minden irányba kiterjedő tájékoztatást nyúj­tott. Mit mond a polgármester a sertéshús és zsír problémájáról Néhány napja átmeneti nehézsé­gek merültek fel a város sertéshús- és zsirellátása körül. Ma reggel — a kettős ünnepre tekintettel is — igen nagy számban sorakoztak a háziasszonyok a hentesüzletekben, sót tömegesen álltak Sorban az üz­letek előtt is. A pillanatnyilag beállott sertés- hiánynak az az oka, hogy tegnap 80 sertés helyett csak 24 darabot vágtak a vágóhídon. A polgármes­ter mindent elkövet a sertéshiány leküzdésére, de nagy akadálya van a sertések beszerzésének. Vidékről ugyanis nem engedik át a sertése­ket Egernek. Tegnap Sarud község­ben 16 sertést vásároltak egri hús- iparosok részére, de a tiszafüredi járás fószolgabírája nem engedte ki­hozni, s intézkedését azzal indo­kolta, hogy a járás közönségének ellátása nem engedi meg a sertések elszállítását. Nemcsak a magánosoknak, hanem a vendéglátó iparnak és az intéze­teknek is nagy gondot okoz a ser­téshiány. Ma reggel a vendéglősök sem tudták beszerezni sertéshús- és zsirszükségletüket s csak egész csekély mennyiséget tudtak vásá­rolni. Kérdést intéztünk a sertéshús és zsír fellépett hiányának ügyében dr. Kálnoky István polgármesterhez, aki a következőkben nyilatkozott: — Legelsősorban hangsúlyozni kívánom, hogy csak átmeneti ne­hézségekről van szó. Tudnunk kell, hogy sertéshús és zsír szempontjából ez a hónap a legnehezebb. Most a fókáptalan csak kevés ser­tést tud juttatni a városnak, mert | nincs kész hízó. A jövő hónapban akonban már a szükségletnek meg­feleli mennyiségben bocsájt rendel-

Next

/
Thumbnails
Contents