Eger - napilap, 1941/2
1941-08-30 / 137. szám
2 E G B H 1941. augusztus 30. Megalakult Heves vármegye közjóléti szövetkezete Az igazgatóság elnökévé Okolicsángi Imre alispánt, a felügyelőbizottság elnökévé Hedry Lőrinc főispánt választották Az új, 1942 rádiót RUDLOFNÁIi vegye! Minden márka raktáron! Fő utca. — Telefon: 159. RÁDIÓÉ ILleílüí Kocsisnál Eger, moziépület. jogakadémiák ismét négy évfolyammal működnek. A jogászhiány jellemzéséül érdekes megemlíteni, hogy a felszabadult városok közül többen szigorló, tehát tanulmányaikat még nem teljesen befejezett joghallgatókat kérnek az ismertebb anyaországi jogászvárosoktól és minden támogatást, előmenetelt megígérnek, csakhogy megfelelő embert kapjanak közigazgatásukhoz. A helyzet tehát ismét úgy alakult, még pedig tartósan, hogy érdemes jogi pályára menni, mert a történelmi változás új és jó életlehetőségeket biztosít az új jogásznemzedékeknek. — Mennyi fémváltópénz van forgalomban? A magyar királyi legfőbb állami számvevőszék most tette közzé kimutatását június végéig vert, illetve forgalomba bocsátott fémváltópénz mennyiségéről. A kimutatás szerint a kontingens terhére vert fémváltó pénzekből 1941. június végéig a Magyar Nemzeti Banknak forgalomba bocsátás céljából átadtak ezüst 5 pengőből 4,657.800 darabot, ezüst 2 pengőből 17,895.000 darabot, ezüst 1 pengősből 53,000.000 darabot, aluminium 2 pengősből 6,750.000, aluminium 1 pengősből 80,000.000, nikkel 50 filléresből 44,000.000, nikkel 20 filléresből 50,470.000, nikkel 10 filléresből 52,120.000, bronz 2 filléresből 163,000.000, bronz 1 filléresből 96,000.000, acél 10 filléresből 45 millió 915.000 és acél 2 filléresből 82 millió 500.000 darabot. Eger, augusztus 30. Az egyre szociálisabb magyar közigazgatásnak fontos lebonyolító szerveivé váltak a közjóléti szövetkezetek. Ezeknek célja készpénz és anyag hitel nyújtása révén a megélhetésükben veszélyeztetett sok- gyermekes családok önálló gazdasági létének megalapozása, vagy kedvező gazdasági viszonyok közé telepítése és ezek részére családi házak építése, vagy a házak tatarozásának elősegítése. Célja továbbá az egy-egy köz- igazgatási területen életrehívott közjóléti szövetkezetnek az előbb említett családok részére munka- alkalmak biztosítása, közös munka megszervezése részükre, s így gazgazdasági, erkölcsi, szellemi felemelésük útján az életviszonyok javítása és a társadalmi kiegyenlítődés elősegítése. Emelett célja a szövetkezetnek termelő üzemek létesítése és a jobb értékesítés előmozdítása is. Heves vármegye Közjóléti Szövetkezete a hét végén tartotta alakuló közgyűlését a vármegyeház kis tanácskozó termében. Az alakuló közgyűlésen elnöklő Okolicsá- nyi Imre alispán megnyitó beszédében szeretettel üdvözölte a megjelenteket, ismertette a szövetkezet célját, hivatását anyagi erejét, s átalakító szociális fontosságát. A közgyűlés kimondotta a megF) bolseuizmus és IV. Térjünk át a spanyol eseményekről a békés világ eseményeire. Elvégre az ott történtekre azt mondhatják : háború volt.. . C’est la guerre! Hja, a háború ilyen. Nézzük meg tehát, hogyan fest a földi paradicsom, amit Lenin és társai ígértek. Itt sem foglalkozunk mindjárt a boldog világgal, hanem a hozzá vivő utat ismertetjük egy rövid képben. Menjünk el a Szolovecki gyűjtő- táborba, mely a Fehér-tenger és Onega-öböl területén lévő sziget. Onnét megszökni teljes lehetetlenség. Legfeljebb diplomáciai úton sikerül onnét kikényszeríteni egy- egy áldozatot, mielőtt elpusztult volna. így írja meg ezt egy vaskos könyvben Cederholm skandináviai mérnök, akit „tévedésből“ vittek oda és kínoztak hónapokon át. Valamikor boldog világ volt e helyen. Szerzetesek települtek le évszázadokkal ezelőtt és termékenyé tették a szigetet; gazdaggá és boldoggá minden embert, aki ott lakott. Építettek szép templomot, klastromot és terjesztették a kultúrát, művelődést. Saját példájukkal tanították a lakosságot a mezőalakulást és megválasztotta a szövetkezet igazgatóságát és felügyelőbizottságát. Elnökké és az igazgatóság elnökévé egyhangúlag Okoli- csányi Imre alispánt választották meg. Hz igazgatóság tagjai dr. Illinyi László h. vármegyei főjegyző, dr. Kálnoky István Eger város polgármestere, dr. Puky Árpád Gyöngyös város polgármestere, vitéz dr. Bartha István árvaszéki ülnök, közjóléti előadó, Be- niczky Aladár egercsehi földbirtokos, Györffy Kálmán atkári föld- birtokos, vitéz Gönczö János erki birtokos, Kovács István egri birtokos, dr. Hunyadi-Búzás Endre országgyűlési képviselő, dr. Kiss István hittudományi főiskolai tanár, Halmay Sándor ipartestületi titkár, dr. Özekkel Ferenc m. kir. tiszti főorvos, Frindt Jenő apát-kanonok, Balogh Balázs Antal egerbocsi birtokos. A felfigyelő bizottságot egyhangúlag a következőkben választották meg: Elnök: dr. Hedry Lőrinc főispán, alelnök: Bene Sándor a vármegyei számvevőség főnöke, tagok: dr. Friedl Károly takarékpénztári igazgató, Szalay Pál kir. pénzügyi főtanácsos, h. pénzügyigazgató. ami mögötte uan gazdaság tökéletesítésére . .. Jött azonban a világmegváltó bolsevizmus, amely elűzte onnét a szegény és áldozatos lelkű barátokat (ha ugyan elevenen meg nem nyúzta őket) és mindjárt a szovjetállam megalakulása után gyűjtő tábort létesített a szigeten. Pokol a paradicsom helyén, így ír róla Cederholm. És — ha végig olvassuk ezt a borzalmas könyvet — magunk is így vélekedünk. Tíznapos munkahéten dolgoztatják a tábor szerencsétlen lakóit. Fairtás a teendőjük, amelyet azután rendkívül olcsó áron szállítottak a Finnország felé vivő utak építéséhez. Ezeknek az utaknak stratégiai fontosságuknál fogva nagy szerepük volt a finn—orosz háborúban. A foglyok nem kapnak ruhaneműt s élelmet is csak éppen hogy... A táborozó hely rendkívül piszkos, telve férgekkel. Fűtésről szó sincs, pedig az északi szélesség 65—69 fokán vagyunk, hol a hideg — kivált éjjelenkint — nem szokott kisebb lenni tíz foknál. Ha az erdőkben távolabb dolgoztak, maguk csináltak gallyakból kis kunyhókat s ott töltötték az éjtszakát. Minden fogolynak kijelölték & munkát, amelyet még a legerősebbek és leggyakorlottab bak is csak 14—16 óra alatt tudtak elvégezni. Természetes ennélfogva, hogy a gyöngébbek és azok, akik életüket tudományos munkássággal töltötték el, sohasem voltak képesek elvégezni a kijelölt munkát. Az ilyeneket úgy kezelték, mintha szándékosan „szabotáltak“ volna és egyszerűen még azt a csekély eledelt sem kapták meg, ami éppen csak a tengődéshez volt elegendő. Ennek természetes következménye volt azután, hogy még jobbau legyengültek s még kevésbbé tudtak dolgozni. Ezért azután büntetés is járt. Rendszerint ruhátlanul kötötték ki a szabadban egy fához. Télen persze föltétlenül megfagyott, vagy ha életben maradt is, végtagjai fagytak meg és orvosi kezelés hiányában, vérmérgezésben pusztultak el szörnyű kínok között. De nyáron sem volt kedvezőbb a helyzet, mert akkor meg a rémüle- tes sokaságú mocsári szúnyogok marták őket halálra, elgondolható, hogy mily szörnyű szenvtdés között. A vadállati őrök, akik a „fegyelmet“ tartották, kegyetlenül verték a gyüjtőtábor foglyait s mikor az áldozat elalélt, bedobták a büntető cellába, hol vagy éhen haltak, vagy megfagytak. A foglyok a régi templomban fa- priccsen alszanak; takarójuk, szalmazsákjuk nincs. Csupán a vékony és elrongyolódott ruházat védi őket. A bűz irtózatos, a testi kigőzölgésben elájul a közepes kényelemhez szokott ember is. Elképzelhető, milyen a levegő olyan helyiségben, ahol még megfordulnia is alig lehet a fekvő embernek, olyan szűk helye van. Reggel is alig van szó tisztálkodásról, mert egy-két tál van szűkre szabott vízzel a mosakodásra, de sem szappan, sem törülköző. Ha még hozzávesszük, hogy a W. C. is ugyanabban a helyiségben van, elkerítve egy másfél méter magas deszkafallal: tisztában lehetünk a helyiség levegőjének minőségével. Napirend : fölkelés reggel hétkor. Utána reggeli (vízben főtt liszt) a barakok előtt, akár esik, akár fuj. Azntán kivonulás a munkára, hol délután ötig megszakítás nélkül dolgoznak. Ezután ebédelni jönnek vissza. (Ez néha olyan rossz, hogy még a legcsekélyebb igényű s legnagyobb étvágyúak sem tudják megenni. Ilyenkor nem marad más élelmük az egész napra, mint a félkiló kenyér.) Ezután ismét kimennek a munkára, hol héttől tizenegyig dolgoznak. Mikor ilyen alkalommal visszatérnek, jön a vizsgálat, melyet gyakran órákig tartó kérdez- getések, felolvasások nyújtanak any- nyira, hogy jóval éjfél után kerülnek bűzös fekvőhelyükre, amelyen nyüzsög a féreg. Megint csak természetes azután,