Eger - napilap, 1941/2

1941-08-30 / 137. szám

2 E G B H 1941. augusztus 30. Megalakult Heves vármegye közjóléti szövetkezete Az igazgatóság elnökévé Okolicsángi Imre alispánt, a felügyelőbizottság elnökévé Hedry Lőrinc főispánt választották Az új, 1942 rádiót RUDLOFNÁIi vegye! Minden márka raktáron! Fő utca. — Telefon: 159. RÁDIÓÉ ILleílüí Kocsisnál Eger, moziépület. jogakadémiák ismét négy évfolyam­mal működnek. A jogászhiány jellemzéséül érde­kes megemlíteni, hogy a felszaba­dult városok közül többen szigorló, tehát tanulmányaikat még nem tel­jesen befejezett joghallgatókat kér­nek az ismertebb anyaországi jo­gászvárosoktól és minden támoga­tást, előmenetelt megígérnek, csak­hogy megfelelő embert kapjanak közigazgatásukhoz. A helyzet tehát ismét úgy ala­kult, még pedig tartósan, hogy ér­demes jogi pályára menni, mert a történelmi változás új és jó életle­hetőségeket biztosít az új jogász­nemzedékeknek. — Mennyi fémváltópénz van forgalomban? A magyar királyi legfőbb állami számvevőszék most tette közzé kimutatását június vé­géig vert, illetve forgalomba bocsá­tott fémváltópénz mennyiségéről. A kimutatás szerint a kontingens ter­hére vert fémváltó pénzekből 1941. június végéig a Magyar Nemzeti Banknak forgalomba bocsátás céljá­ból átadtak ezüst 5 pengőből 4,657.800 darabot, ezüst 2 pengőből 17,895.000 darabot, ezüst 1 pengős­ből 53,000.000 darabot, aluminium 2 pengősből 6,750.000, aluminium 1 pengősből 80,000.000, nikkel 50 fil­léresből 44,000.000, nikkel 20 fillé­resből 50,470.000, nikkel 10 fillé­resből 52,120.000, bronz 2 filléres­ből 163,000.000, bronz 1 filléresből 96,000.000, acél 10 filléresből 45 millió 915.000 és acél 2 filléresből 82 millió 500.000 darabot. Eger, augusztus 30. Az egyre szociálisabb magyar közigazgatásnak fontos lebonyolító szerveivé váltak a közjóléti szövet­kezetek. Ezeknek célja készpénz és anyag hitel nyújtása révén a meg­élhetésükben veszélyeztetett sok- gyermekes családok önálló gazda­sági létének megalapozása, vagy kedvező gazdasági viszonyok közé telepítése és ezek részére családi házak építése, vagy a házak tata­rozásának elősegítése. Célja továbbá az egy-egy köz- igazgatási területen életrehívott közjóléti szövetkezetnek az előbb említett családok részére munka- alkalmak biztosítása, közös munka megszervezése részükre, s így gaz­gazdasági, erkölcsi, szellemi feleme­lésük útján az életviszonyok javítása és a társadalmi kiegyenlítődés elő­segítése. Emelett célja a szövetke­zetnek termelő üzemek létesítése és a jobb értékesítés előmozdítása is. Heves vármegye Közjóléti Szö­vetkezete a hét végén tartotta ala­kuló közgyűlését a vármegyeház kis tanácskozó termében. Az ala­kuló közgyűlésen elnöklő Okolicsá- nyi Imre alispán megnyitó beszédé­ben szeretettel üdvözölte a meg­jelenteket, ismertette a szövetkezet célját, hivatását anyagi erejét, s átalakító szociális fontosságát. A közgyűlés kimondotta a meg­F) bolseuizmus és IV. Térjünk át a spanyol események­ről a békés világ eseményeire. El­végre az ott történtekre azt mond­hatják : háború volt.. . C’est la guerre! Hja, a háború ilyen. Néz­zük meg tehát, hogyan fest a földi paradicsom, amit Lenin és társai ígértek. Itt sem foglalkozunk mindjárt a boldog világgal, hanem a hozzá vivő utat ismertetjük egy rövid képben. Menjünk el a Szolovecki gyűjtő- táborba, mely a Fehér-tenger és Onega-öböl területén lévő sziget. Onnét megszökni teljes lehetetlen­ség. Legfeljebb diplomáciai úton si­kerül onnét kikényszeríteni egy- egy áldozatot, mielőtt elpusztult volna. így írja meg ezt egy vaskos könyvben Cederholm skandináviai mérnök, akit „tévedésből“ vittek oda és kínoztak hónapokon át. Valamikor boldog világ volt e helyen. Szerzetesek települtek le évszázadokkal ezelőtt és termékenyé tették a szigetet; gazdaggá és bol­doggá minden embert, aki ott la­kott. Építettek szép templomot, klastromot és terjesztették a kul­túrát, művelődést. Saját példájuk­kal tanították a lakosságot a mező­alakulást és megválasztotta a szö­vetkezet igazgatóságát és felügyelő­bizottságát. Elnökké és az igazga­tóság elnökévé egyhangúlag Okoli- csányi Imre alispánt választották meg. Hz igazgatóság tagjai dr. Illinyi László h. vármegyei fő­jegyző, dr. Kálnoky István Eger város polgármestere, dr. Puky Árpád Gyöngyös város polgármes­tere, vitéz dr. Bartha István árva­széki ülnök, közjóléti előadó, Be- niczky Aladár egercsehi földbirto­kos, Györffy Kálmán atkári föld- birtokos, vitéz Gönczö János erki birtokos, Kovács István egri birto­kos, dr. Hunyadi-Búzás Endre or­szággyűlési képviselő, dr. Kiss Ist­ván hittudományi főiskolai tanár, Halmay Sándor ipartestületi titkár, dr. Özekkel Ferenc m. kir. tiszti főorvos, Frindt Jenő apát-kanonok, Balogh Balázs Antal egerbocsi bir­tokos. A felfigyelő bizottságot egyhangúlag a következőkben vá­lasztották meg: Elnök: dr. Hedry Lőrinc főispán, alelnök: Bene Sándor a vármegyei számvevőség főnöke, tagok: dr. Friedl Károly takarékpénztári igaz­gató, Szalay Pál kir. pénzügyi fő­tanácsos, h. pénzügyigazgató. ami mögötte uan gazdaság tökéletesítésére . .. Jött azonban a világmegváltó bolsevizmus, amely elűzte onnét a szegény és áldozatos lelkű baráto­kat (ha ugyan elevenen meg nem nyúzta őket) és mindjárt a szovjet­állam megalakulása után gyűjtő tá­bort létesített a szigeten. Pokol a paradicsom helyén, így ír róla Cederholm. És — ha végig olvassuk ezt a borzalmas könyvet — magunk is így véleke­dünk. Tíznapos munkahéten dolgoztat­ják a tábor szerencsétlen lakóit. Fairtás a teendőjük, amelyet az­után rendkívül olcsó áron szállítot­tak a Finnország felé vivő utak építéséhez. Ezeknek az utaknak stratégiai fontosságuknál fogva nagy szerepük volt a finn—orosz hábo­rúban. A foglyok nem kapnak ruhane­műt s élelmet is csak éppen hogy... A táborozó hely rendkívül piszkos, telve férgekkel. Fűtésről szó sincs, pedig az északi szélesség 65—69 fokán vagyunk, hol a hideg — ki­vált éjjelenkint — nem szokott ki­sebb lenni tíz foknál. Ha az er­dőkben távolabb dolgoztak, maguk csináltak gallyakból kis kunyhókat s ott töltötték az éjtszakát. Minden fogolynak kijelölték & munkát, amelyet még a legerőseb­bek és leggyakorlottab bak is csak 14—16 óra alatt tudtak elvégezni. Természetes ennélfogva, hogy a gyöngébbek és azok, akik életüket tudományos munkássággal töltötték el, sohasem voltak képesek elvé­gezni a kijelölt munkát. Az ilyeneket úgy kezelték, mint­ha szándékosan „szabotáltak“ volna és egyszerűen még azt a csekély eledelt sem kapták meg, ami ép­pen csak a tengődéshez volt ele­gendő. Ennek természetes követ­kezménye volt azután, hogy még jobbau legyengültek s még kevésbbé tudtak dolgozni. Ezért azután bün­tetés is járt. Rendszerint ruhátla­nul kötötték ki a szabadban egy fához. Télen persze föltétlenül meg­fagyott, vagy ha életben maradt is, végtagjai fagytak meg és orvosi kezelés hiányában, vérmérgezésben pusztultak el szörnyű kínok között. De nyáron sem volt kedvezőbb a helyzet, mert akkor meg a rémüle- tes sokaságú mocsári szúnyogok marták őket halálra, elgondolható, hogy mily szörnyű szenvtdés között. A vadállati őrök, akik a „fegyel­met“ tartották, kegyetlenül verték a gyüjtőtábor foglyait s mikor az áldozat elalélt, bedobták a büntető cellába, hol vagy éhen haltak, vagy megfagytak. A foglyok a régi templomban fa- priccsen alszanak; takarójuk, szal­mazsákjuk nincs. Csupán a vékony és elrongyolódott ruházat védi őket. A bűz irtózatos, a testi kigőzölgés­ben elájul a közepes kényelemhez szokott ember is. Elképzelhető, mi­lyen a levegő olyan helyiségben, ahol még megfordulnia is alig lehet a fekvő embernek, olyan szűk helye van. Reggel is alig van szó tisztál­kodásról, mert egy-két tál van szűkre szabott vízzel a mosakodás­ra, de sem szappan, sem törülköző. Ha még hozzávesszük, hogy a W. C. is ugyanabban a helyiségben van, elkerítve egy másfél méter magas deszkafallal: tisztában lehetünk a helyiség levegőjének minőségével. Napirend : fölkelés reggel hétkor. Utána reggeli (vízben főtt liszt) a barakok előtt, akár esik, akár fuj. Azntán kivonulás a munkára, hol délután ötig megszakítás nélkül dolgoznak. Ezután ebédelni jönnek vissza. (Ez néha olyan rossz, hogy még a legcsekélyebb igényű s leg­nagyobb étvágyúak sem tudják meg­enni. Ilyenkor nem marad más élel­mük az egész napra, mint a félkiló kenyér.) Ezután ismét kimennek a munkára, hol héttől tizenegyig dol­goznak. Mikor ilyen alkalommal visszatérnek, jön a vizsgálat, me­lyet gyakran órákig tartó kérdez- getések, felolvasások nyújtanak any- nyira, hogy jóval éjfél után kerül­nek bűzös fekvőhelyükre, amelyen nyüzsög a féreg. Megint csak természetes azután,

Next

/
Thumbnails
Contents