Eger - napilap, 1941/2

1941-08-23 / 133. szám

? E G E H 1941. augusztus 23. NEGYES SZUPER EXTRA SZUPER KONCERT SZUPER ELIT SZ.UPER ELIT SZUPER U SZUPER A2 TELEP SZUPER SZUPERT? U CSÚCS SZUPER CSUCSSZUPER SOROZAT megye tanügyi szervezetének. Az Actio Catholica irányításával sok nemes megmozdulásnak és épületes lelkesedésnek volt szerény elindító­ja. A köz javát, a lelkek hitbeli és szellemi művelődését előmozdító te­vékenységét fópásztora azzal jutal­mazta, hogy 1939-ben az egri fő­káptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki. Most pedig az érsek- főpásztor előterjesztése alapján az egri főkáptalan valóságos kanonok­jává történt kinevezése méltó elis­merését jelenti egy áldozatos papi élet és egy igaz magyar hazafi ne­gyedszázados munkásságának. Szeptember 15-ig útból biztosítva van Eger város llsztszttkséglete Az új adag a lisztből hetenként és fejenként: 50 deka — A keresztény egri pékek, akik az elmúlt évben zsemlesütők voltak, újra süthetnek zsemlét A város az utóbbi napokban, de már előbbi kiutalás alapján, na­gyobb lisztszállítmányt kapott Tö- rökszentmiklósről. Ez a meunyiség szeptember 15.-ig fedezi Eger liszt­szükségletét. Egerben most a liszt-adag sze­mélyenként heti 50 deka, a régebbi 25 deka helyett. Azok a keresztéoy pékek, akik az elmúlt évben is sütöttek zsem­lét, most újból süthetnek és kíván­ságukra zsemlelisztet kapnak a közellátási hivatalban. Jegyre adják, vagy jegy nélkül is adják a pékek a zsemlyét? Lehet-e és szabad-e a zsemlyét sütő nagypékeknek jegynélküli zsemlyeosztással elkonkurrálni a vevőket a kispékektől Eger, augusztus 23. Nemrégibeu egyik olvasónk pana­szos levelét közöltük, amelyben szóvá tette, vájjon miért nem bíz­nak meg|több péket, vagy minden pékmestert a zsemlyesütéssel, mert a közönség csak nagyon nehezen jut hozzá az orvosi rendeletre3ki­szolgáltatott áruhoz. A sürgős szük­ség annak idején indokolta, hogy a hatóságok kijelöljenek néhány péket a zsemlye felsütésére, mert a liszt­készletek rendkívül csekélyek vol­tak, most azonban a helyzet enyhült, amit az is mutat, hogy a legutóbb megjelent miniszteri rendelet ki­mondotta, hogy minden péküzemben készíthetnek zsemlyét és azt a sütő­mesterek korlátlaoul kiszolgáltat­hatják. Egerben a rendelet alapján szin­tén nem kell már orvosi bizonyít­vány a zsemlye sütéséhez, azonban a rendelkezésre álló lisztmennyiség még mindig nem elegendő ahoz, hogy minden pék süthessen zsemlyét. A pékípari szakosztály legutóbb megtartott ülésén megállapították, hogy kik azok a mesterek, akik az elmúlt évben is sütöttek zsemlyét s e^ek számára a közellátási hivatal tegnap és ma már kiosztott bizo­nyos mennyiségű lisztet. A közönség panasza most már részben orvoslásra talált, azonban most már a kispékek tettek panaszt amiatt, hogy a közönség, csakhogy zsemléhez jusson, a zsemlét sütő nagyobb pékekhez megy vásárolni, s ők pedig tönkremennek. Olyan jelenségekről is panaszkodtak, hogy a nagyobb pékek között olyan is akad, aki megkérdezi: kenyeret nem vásárol? Az illető vevő pedig, attól tartva, hogy majd zsemlét sem kap, inkább a zsemle forrásá­nál szerzi be kenyérszükségletét. Ez a gyakorlat könnyen arra ve­zethet, hogy a kispék-existenciák megrendülnek, családok válnak kö­nyörtelenekké s az állam és a város adófizetőket vészit. A miniszteri rendelet szigorúan kimondja, hogy a zsemle, vagy liszt kiszolgáltatását nem szabad más árű vásárlásától függővé tenni. Aki tehát akár közvetlenül, akár magatartásával arra birja a vevőt, hogy a zsemle mellett a kenyeret is nála szerezze be, holott eddig nem tartozott vásárlói közé, hat hónapig terjedhető szabadságvesz­téssel bűnhődik és készleteit elko­bozzák. Szükséges volna, hogy a hatósá­gok kivizsgálják a panaszokat, mert senki sem használhatja fel a nehéz idők különleges helyzetét arra, hogy ipari társait letörje és meg nem engedett versenyével tönkre­tegye. Szeptember elsejétől már csak a kijelölt cipőkereskedők hozhatnak forgalomba bőrtalpú lábbelit Kiket jelöltek ki cipőkereskedőknek A cipőkereskedelem árjásításával kapcsolatban a kormány úgy intéz­kedett, hogy ez év szeptember el­sejétől kezdődőleg csak a hatósá­gok által kijelölt kereskedők áru­síthatnak bőrtalpú lábbelit. Heves vármegye alispánja a kö­vetkezőket jelölte ki a bőrtalpú láb­belik árusítására: Gaál Lajos Szé­chenyi utca 9., Roszkos Kálmán Szent János-utca, Krecsányi Jó- zsefné Széchenyi-utca 11., Hangya­kirendeltség Verbőczy-utca, Bolya József Kaszinó-utca 1., Pál Károly Széchenyi-u. 6., Egri Hangya Szö­vetkezet Kossuth-tér, Garabás Fe­renc Kovács János-utca 12. Szeptember elsejétől kezdődőleg tehát az egri vásárlóközönség csak az említett üzletekben vásárolhat bőrtalpú lábbelit. A nem említett kereskedők csak műanyagokból ké­szített talpú cipőket hozhatnak for­galomba, bőrtalpú áruikat pedig kötelesek átadni a kijelölt keres­kedőknek. Szülők! Ezt nektek írjuk: Igazmondásra nevelés XV. közlemény. A hazugság, vagyis az igazság szándékos elferdítése a tiszta gyer­meki gondolkodástól idegen, és csak a környezetnek, vagy az élet keserű tapasztalatainak hatására válik az ember tulajdonságává. Ez tapaszta­lati igazság és egyúttal rámutat az igazmondásra nevelés alapelveire. Az igazmondásra nevelésnek há­rom alapelve van: 1. Kívánjuk meg mindenkor és minden körülmények között az őszin­te nyílt beszédet. 2. Magatartásunk és beszédünk legyen mintája az őszinte és igaz megnyilatkozásoknak. 3. Köszöböljünk ki a gyermek életéből mindent, ami a hazugságra kényszerít. Az első alapelv annyira termé­szetesnek és könnyen megvalósít­hatónak látszik, hogy sokan nem is gondolkodnak rajta. A szülők meg­követelik, hogy kérdéseikre őszintén válaszoljanak a gyermekek, azzal azonban nem törődnek, hogy a gyer­mek elbeszéléseiben a tisztán kép­zeletit megkülönböztessék a való­ságtól. Sót vannak szülők, akik igen jól mulatnak gyermekeik egy-egy kitalált történetén, amelyban ma­gukról vagy másokról érdekes ese­ményt beszélnek el. A helyett, hogy egy alkalmas megjegyzéssel, pl. „érdekes mese volt“, ráeszméltet- nék a gyermeket a képzelet és FERENCJOZSEF KESERÜVIZ S’C'-' §y&-;; ■

Next

/
Thumbnails
Contents