Eger - napilap, 1941/2

1941-08-13 / 127. szám

Ma: lieflirezményes színházjegy-utalvány á 3 H 8 FILLÉR Eger, LIL évfolyam, 127, szám. # Szerda ♦ Trianon 22, 194L augusztus 13, ELŐFIZETÉSI DÍJ} *gg hónapra 1 pengő K) fillér, negyedévre 1 pengő. Egyes szám; Hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3 Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomds. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. A magyar nép büszke örömmel tekint katonáira Werth Henrik vezérezredes, a honvéd vezérkar főnöke nyilatkozott a honvédség húszéves történetének hősi korszakáról Berlin, augusztus 13. (MTI) A magyar véderő felépítése és helyt­állása címmel a Deutsche Allgemeine Zeitung beszélgetést közöl Werth Henrik vezérezredessel, a honvéd­vezérkar főnökével, aki többek kö­zött a következőket mondotta: — Még az érdeklődő külföldi meg­figyelők sincsenek egészen tisztában minden kérdéssel, amely a magyar véderőre, a honvédségre vonatkozik. — 1921-ig nem volt külön ma­gyar hadsereg. A Magyarországról bevonult csapategységek az egész császári és királyi osztrák-magyar fegyveres haderő alkotórésze voltak, épúgy, mint az osztrák tartomá­nyokból kiegészített ezredek. Volt ugyan a cs. és kir. hadsereg mel­lett magyar királyi honvédség is, de ennek hadosztályai belekapcso­lódtak a cs. és kir. hadseregbe és nem volt önálló hadseregtest. Csak a kettős monarchia összeomlása után foghatott hozzá a független Magyar- ország a békediktátumban megsza­bott szűk határok keretében az ön­álló magyar nemzeti véderőszerve­zet felépítéséhez. Ebben értékesí­tette mind az akkori cs. és kir. fegyveres erő, mind az akkori ma­gyar királyi hadsereg kiváló kato­nai hagyományait. Ebben az érte­lemben a mai honvédség utódja a világháborúban nagy hírre szert tett régi honvédségnek és az akkori egész cs. és kir. hadseregnek s a maga kebelében őrzi mind a két ka­tonai szervezet nagy múltjának ér­tékes hagyományait. Az önálló magyar hadsereg megteremtése. — Hosszú és keserves volt az út, amelyet Magyarországnak a ket­tős monarchia összeomlása és a kommunista forradalom pusztítása után az új, nagyerejű és életerős honvédség megalakításában meg kel­lett tennie. A trianoni parancs a magyar nemzetre — amelynek élet­jogait kíméletlenül és rövidlátón figyelmen kívül hagyta — olyan kö­telezettségeket hárított, amelyek területi tekintetben még a hírhedt versaillesi diktátumot is felülmúlták: Magyarországtól elszakították ezer­éves területének mintegy kétharma­dát. Trianonban természetesen ka­tonailag is megcsonkították az or­szágot. Csak 35.000 főnyi zsoldos sereget engedélyeztek neki, nehéz tüzérség, páncélos alakulatok és légi haderő nélkül. Az akkori úgyneve­zett győzők azt hitték, hogy ezzel Magyarországot örökre védtelenné teszik szomszédaival szemben és ha a létszám és fegyverkezés külső jeleit, valamint az új, teljesen nyi­tott országhatárokat nézik, ez mint­ha sikerült volna is. Egyre azon­ban sohasem gondoltak: a nemzet védelmi akaratát nem lehetett meg­törni. — Amikor az évek során lazítani lehetett a külső korlátokat, hozzá­fogtunk, hogy a honvédséget lépésről- lépésre fejlesszük és kiépítsük. Ele­jétől fogva azon fáradoztunk, hogy sportegyesületek keretén belül nagy tömegeket előkészítő és félkatonai kiképzésben részesítsünk, amihez később a leventeszervezet megte­remtésével az ifjúság bizonyos faj­tájú katonai kiképzése járult. A döntő pillanatok. — Az erős akarat azonban nem ismer határokat, s a magyar nemzet dacolva Trianonnal lehetővé tette a lehetetlent és szívós következe­tességgel fel tudta építeni az új, fiatal honvédséget, amely a döntő pillanatokban készen állott. Elsó- ízben erre 1938 szeptemberében ke­rült sor, amikor az akkori Cseh­szlovákia a német katonai fölény óriási nyomása alatt elhatározta a szudéta-vidék átengedését. — AmikorCsehszlovákia 1939 már­ciusában a német fegyverek nyomása alatt ismét feloszlóban volt, az erős fegyveres hatalomnak ismét szava volt abban, hogy hatalmas német és olasz barátaink döntésével lehetővé tegye Kárpátalja visszacsatolásának politikai előfeltételeit. Ennek a dön­tésnek a magyar honvédség a maga erejével hadműveletek során érvényt szerzett. Ez volt a tűzkeresztsége, amelyet barát és ellenség a katonai szakirodalomban és a napisajtóban kifejtett nézete szerint fényesen megállott. — A tengely barátságának kö­szöni Magyarország az 1940. őszén bekövetkezett harmadik terület­gyarapodást, amely Erdély északi részének hazatérését jelentette. Ez a visszacsatolás, bár véráldozat nélkül ment végbe, a honvédségnek mégis alkalmat nyújtott, hogy a nehéz terepen történő gyors előre­haladás és a legrosszabb állapotban lévő utakon való előnyomulás során kiképzésének jóságát és kiválóságát alapvetően bebizonyítsa. — A honvédség előbb említett három latbavetését a honvédség együttesének további kiépítése a kiképzett tartalék, valamint külön­böző egységek szaporítása közben kellett végrehajtani. — Amikor a belgrádi bűnös puccsisták elutasították a tengely- hatalmak részéről nyújtott baráti jobbot, Magyarország számára is döntő óra ütött. A Bácskát gyorsan elfoglatuk és a szerbek által szított és álnok módon viselt bandaháborút elfojtottuk. — A légierők a földi csapatokkal együttműköve — élükön az ejtő­ernyősökkel — elsőízben bizonyít­hatták be, hogy a helyzet magas­latán állanak. Az ellenfél fontos összekötő útvonalait rombolták szét, a saját felvonulási útvonalakat, fő­leg hidakat, megvédték a szétrom- bolástól. — Mindezek a hadműveletek igen sok tapasztalattal gazdagították a honvédséget. A kötelékek harcba- vetésük során feladatuk nagyságá­ból tanultak, az egyes főparancs­nokságok pedig megtanulták az egymás közötti együttmunkálkodást, komoly esetben. A bolsevizmus ellen. — A német birodalom vezére 1941 július 22-én csak néhány héttel a déli szomszéd összeomlása után, parancsot adott véderejének, hogy Európa számára egyszersminden- korra küszöbölje ki a bolsevizmus végveszedelmét. A honvédség lelke­sedéssel tett eleget kormányzója Eger, augusztus 13. Nagyboldogasszony pénteki ünnep­napja miatt e hónapban nem 15-én, ha­nem 14-én tartja ülését Heves vár­megye közigazgatási bizottsága és felhívásának és ma világháborús szövetségesével, a dicsőséges német véderővel, karöltve harcol az Európa újjáépítését célzó arcvonalon. — A honvédség átlépte a Kár­pátok szorosait és a régi határokat, amelyeket a német véderő döntő támogatásával békés úton ért el és behatolt a már a világháborúban is vérrel öntözött galiciai földekre és erdőkbe, mélyen az ellenséges or­szágrészekbe. A honvédséget a világ­háború dicsőséges harcainak hagyo­mányai mellett az 1919-iki felsza­badulásra való megemlékezés is át­hatja, amikor akkori főparancsnoká­nak, a jelenlegi kormányzónak pa­rancsnoksága alatt lépett fel a világ legfőbb ellensége ellen. A honvédség harcait a ggorscsapatok vívják Az élen a német páncélos had­osztályokkal lépést tartva, a hon­védség harcikocsijai törnek előre, amelyeket gépesített, lovas és ke­rékpáros egységek követnek, ame­lyek mind magukon viselik a régi magyar katonanép előretörő lovas­szellemét. A Kárpátok úttalan lej­tőin hegyi csapatok és határvadá­szok szálltak le Galíciába és el­űzték az ellenséget az ország ha­tárairól. Kelet Galicia egyes részei­ben magyar katonai közigazgatás fáradozik a bolsevizmus által az országon ütött sebek gyógításán és viszi a kultúrát és az emberi mű­velődés határait keletebbre. Fiatal légierőnk a felderítés, a bombázás és a légiharc terén hasonlóan meg­állta helyét. Utászaink és utánpót­lási osztagaink áthidalták a terep minden nehézségét. — A magyar nép büszke öröm­mel tekint katonáira, akik a nagy német birodalom győzelemhez szo­kott véderejével karöltve folytatják a bolsevista világellenség elleni harcot a győzedelmes befejezésig. (MTI.) kisgyűlése. A közigazgatási bizott­ság délelőtt 10 órakor, a kisgyűlés 11 órakor kezdi ülését dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklésével. Holnap délelőtt közigazgatási bizottsági ülést és kisgyűlést tart a vármegye

Next

/
Thumbnails
Contents