Eger - napilap, 1941/1

1941-02-01 / 19. szám

Aba 12 FILLÉR Eger, LIL évfolyam, 19. szám. ♦ Szombat ♦ Trianon 22, 1941 február 1, ELŐFIZETÉSI DÍJ: égy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3- Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Magyar temetés A magyar szépen tud temetni. A csütörtöki ravatal körül azonban egy nemzet részvéte állt s a külső­ségek gyászpompájának szépségét messze meghaladta az érzelmek mélysége. Csáky István grófot utolsó útjára gondolatban elkísérte miuden magyar s könnyekig meghatva hall­gatták az éter hullámain át száz és százezrek azt a meghatottan szép, mélységesen baráti beszédet, amely­ben Teleki Pál búcsúzott tőle a ma­ga, kormánya és az egész nemzet nevében. Én kell álljak itt és kell búcsúztassam az egész nemzet ne­vében azt, — mondotta az Ország­ház kupolacsarnokában a ravatal előtt Teleki Pál gróf — akiben, mint sokkal fiatalabban, közös mun­kánk folytatóját, fiatalabb utódok nevelőjét láttam. És a miniszterelnök szónoki szem­pontból is jelentős beszédében sze­retettel, elismeréssel formálta meg Csáky István egyéniségét. Hangoz tatta, hogy ő, aki Csáky István munkásságának első napjától kezd­ve munkatársa volt, tanúja annak, hogy Csáky István már az első na­poktól kezdve vezető egyéniség volt. Az volt már Szegeden, az ellenfor­radalmi kormány idején, az volt Párisban, a keservesen nehéz tria­noni napokban és az volt mindvé­gig magasröptű pályájának minden fokozatában. Végigtekintett ennek a nagyszerű karriernek minden állo­másán s emlékeztetett arra, hogy akkor töltötte be a külügyminisz­tériumban a sajtófónöki tisztet, ami­kor az a legfontosabb volt, amikor a világ minden része felé meg kel­lett magunkat, ügyeinket ismertetni. Meg kellett törni az ellenszenv jegét, küzdeni kellett a rágalmak ellen s a közvélemény itélőszéke elé kellett vinni a magyarság igaz ügyét. Szólt nehéz és mindig ered­ményes kabinetfőnöki működéséről, majd miniszteri működésére vetett rövid visszapillantást. Magyar volt Csáky István — hangoztatta a mi­niszterelnök — és minél beljebb lá­tott az ember egyéniségébe, annál magyarabb. Magyar, akár barát­tal, akár ellenféllel állott szemben. A magyar diplomata nehéz, gondtel­jes sorsát a hazafi történelmi fele­lősségét hordozta ez a modern kor minden exígenciáját átérzó sarja egy Árpáddal bejött , ősi nemzet­ségnek 1 Csáky Istvánnak, a békedelegáció egykori titkárának, megadta a Gond­viselés azt a boldogságot, hogy ő hozhatta vissza az anyaországhoz az Erdős-Kárpátokat s az ő kül ügyminisztersége idején hangzott el a második bécsi döntés, amely sza­baddá tette a székelyeket, amely hazahozta Keletma gyarországot és Észak-Erdélyt. Ezért harcolt, ezért dolgozott egész életében. Dolgozott tehetséggel, tudással, kemény aka­rattal. És önfeláldozással. Mert hú­szén mindnyájan emlékezhetünk ró, hogy a nehéz napokban megszűnt magánember is lenni, az éjszakáit is dolgozószobájában töltötte, tábori Az évszázadok homályába vissza­nyúló fertálymesteri intézmény éle­téhez hasonlítva, viszonylagosan pa­rányi időnek tetszhetik a Negyed­mesteri Testület fennállásának első tíz éve. De aki tudja, hogy mit je­lentett a testületi összefogás ereje a negyedekben szétszórtan élő s több helyen már alig-élő fertálymesteri ágyon pihent egy-két órát s az író­asztalán étkezett. Nagy, kemény akarata győzedelmeskedett a szer­vezetén is s talán ez a megfeszí­tett munka, ez a nagy cél érdeké­ben való mindent feláldozás is siettette korai gyászos halálát. Nagy magyart veszítettünk, nagy magyart gyászolunk. A szereteté- ben megszomorodott nemzet kegye­lettel és tisztelettel hajol meg nagy fia előtt, emlékét megőrzi. Áldoza­tos élete nem volt hiába. A nemzet tanult, élete munkájából és nem felejti el iránymutatásait. gondolat újraélesztésében, a fertály- mesteri öntudat megerősítésében, újabb munkaterületek felkutatásá- ban, az bizonyára értékelni fogja az immár tíz évre visszatekintő testületi munka jelentőségét. A Negyedmesteri testület külön­ben nem kívánja semmiféle külső ünnepélyeskedéssel ezt a tíz éves jubileumot megülni, pusztán csak meg akar emlékezni a tíz év előtti kezdeményezők érdemeiről az Apol- lónia-napi eskütétel alkalmával ren­dezni szokott díszközgyűlésén s újra hitet akar tenni a régi egri hagyo­mányok tisztelete mellett, elindul­ván új tíz és száz esztendők felé. A jubileumi díszközgyűlésnek ta­lán egyetlen ünnepélyesebb színe, az eddigi évek folyamán egyre széle­sebb kereteket betöltő fertálymes­teri ünnepélyes eskütétel jelentősé­gét még jobban kidomborító mód az a tény lesz, hogy a Negyed­mesteri Testület vezetősége az idén meghívja az eskütételre s a testü­leti díszgyfllésre a közhivatalok ve­zetőit, a társadalmi intézmények képviselőit s így rajtuk keresztül a polgári gondolat ünnepére Eger pol­gárságának egyetemét. Szerencsére az idén Szent Apollónia napja ép­pen vasárnapra esik 8 így még többen jelenhetnek meg az ünne­pélyen, mint más alkalmakkor. A fertálymesteri eskütétel és diszgyűlés rendjét különben a leg­utóbbi központi választmányi ülés a következőképpen állapította meg: Február 9-én, vasárnap, Szent Apollónia napján, reggel 8 órakor szentmisét mond Barácziua József prépost, kanonok, a Negyedmesteri Testület főpapja. Mise alatt az egri állami polgári fiúiskola énekkara egyházi énekeket ad elő. Mise után az összes új és volt negyedmesterek ünnepi menetben vonulnak fel a városházára az ün­nepélyes eskütételre. Az idei évben a zenét a felvonuláson a Mária-utcai Olvasókör földműves-zenekara szol gáltatja. A városháza közgyűlési termében történő elhelyezkedés után az ál­lami polgári fiúiskola énekkara a földmíves-zenekar kísérete mellett elénekli a Magyar Hiszekegyet. Ezután dr. Petro Kálmán a Testü­let elnöke bemutatja az új fertály­mestereket a magisztrátusnak. Dr. Kálnoky István polgármester ki­veszi az esküt az új fertálymeste­rektől s a város nevében üdvözli őket. Az új fertály mesterek szónoka az idén Nagy Kálmán birtokos, a Mária-utcai Földműves Olvasókör elnöke lesz, ó ajánlja fel az újon­nan megválasztottak szolgálatait a város közönségének. A Negyedmesteri Testület dísz­közgyűlését a Boldogasszony Anyánk hangjai, majd dr. Petro Kálmán el­nök megnyitó beszéde vezeti be A német repülőtermelés minden képzeletet felülmúl Az olasz lapok élénken foglalkoz­nak a tavasszal várható német és olasz katonai mozdulatokkal. Meg­jegyzik, hogy a német repülőterme­lés minden képzeletet felülmúl. Ezen. kívül Németországnak egészen új tengeralattjáró flottája készül, kü Letartóztatások és utcai A lázadók lefegyverzésével kap­csolatban tovább folyik Romániában a tisztogatás. Január 31-ig Buka­restben 2667, a vidéki városokban 1680 embert tartóztattak le. A fegyverek beszolgáltatását kimondó hatósági rendelettel kapcsolatban állandóan folynak Bukarestben az utcai motozások. Megmotozzák a Halifax nem hiszi, hogy Hitler sokáig tétlen maradjon Halifax lordtól megkérdezték, hogy mi a véleménye Knox nyilatkoza­táról, amely szerint Angliát hatvan, vagy kilencven napon belül komoly válság fenyegeti. Halifax annyit vá­Tízéves fennállását ünnepli február 9-én az Egri Negyed­mesteri Testület lönleges feladatok elvégzésére al­kalmas. Ezekkel az új fegyverekkel morzsolja fel Németország az angol ellenállást s ugyanezt teszi majd Olaszország is a neki kijelölt terü­leteken. motozások Bukarestben gyalogjárókat és a járóművek uta­sait, férfiakat, nőket és gyermeke­ket egyaránt. Erre a motozásra nagy szükség is van, mert egyik nőnek a kalapja alatt találtak re­volvert, másiknak a hóna alá volt kötve pisztoly, sőt még az iskolás­gyermekek táskájában is találtak a könyvek között robbanóanyagot. laszolt, hogy a napok számáról ugyan nincs pontos értesülése, azonban nem hiszi, hogy Hitler sokáig tét­len maradjon. Donován ezredes Isztambulba érkezett Donorán ezredes, Roosevelt személyi követe Szalonikiböl vissza­térve megérkezett Isztanbnlba.

Next

/
Thumbnails
Contents