Eger - napilap, 1941/1
1941-02-01 / 19. szám
1 EGER 1841 február 1. Évi összefoglaló jelentést dr. Urbán Gusztáv testületi főtitkár, pénztárosi jelentést Tóth Ferenc testületi pénztárnok terjeszt eló. Ezután kerül sor az általános tisztújítás megejtésére, majd a Himnusz hangjai mellett véget ér a jubileumi díszgyűlés. Az ünnepségeken közreműködik az állami polgári fiúiskola énekkara Trillsch Péter polgári iskolai igazgató, kiérdemült negyedmester vezényletével. Az óriási hófúvásban vármegfászért© megakadt a forgalom A ma reggeli autóbuszok még céljukhoz értek, de tovább nem tanácsos indulni Eger, február 1. Február elseje meghozta a várva várt tavaszi enyhülés helyett ’ a második nagy hőhullámot. Elsejére virradóra éjfél tájban kezdődött a havazás, reggelre tíz centiméter magas volt a hó a szélvédett helyeken, ma délig újabb 5 — 7 centiméteres hóréteg sűrűsödött a vidékre. Kora hajnalban erős szél lámadt és vármegyeszerte óriási hófúvások keletkeztek. Az országutakon, különösen Gyöngyös és Pásztó között egy méternél magasabb hótorlaszok zárják el a közúti forgalmat. Munkatársunk ma déldlőtt felkereste Erdős József műszaki főtanácsost, az egri államépítészeti hivatal főnökét, aki elmondotta, hogy az eddig beérkezett jelentések szerint az utak részben igen nehezen, részben pedig egyáltalán nem járhatók. A ma reggel elindult autóbuszok még céljukhoz érkeztek igen nagy késésekkel, még a gallyatetői társaskocsi is beérkezett Gyöngyösre, de már Pásztó és Gallyatetö között járhatatlan az fit. A hótorlaszok eltakarításáról mindaddig beszélni sem lehet, még a hófúvás tart, mert a hófúvás rövid idő alatt új akadályokat teremt. Egyelőre tehát nem kívánatos országúti utazásra vállalkozni. Egerben ugyaucsak több utcában támadt hótorlasz, úgy, hogy a közlekedés itt Í3 rendkívül megnehezült. Az eger—füzesabonyi vonalon a vonatok is késéssel közlekednek a magas és szeszélyes hóréteg miatt. Tíz htízat építenek tíz nagycsaldöú Eger, február 1. Megírtuk, hogy az Országos Családvédelmi Alap segítségével Egerben is saját hajlékhoz kívánják juttatni az arra érdemes, nagy családú kisembereket. Dr. Kálnoky Istváu polgármester elgondolása szerint erre a célra elsősorban a Lajos-város területén igénybevett, de mindeddig be nem épített házhelyeket kívánják felhasználni. a Lajo5-udrosban kisember részére A Lajos-városban tíz be nem épített házhelyet már ki is választották és most külön bizottságot küldtek ki annak eldöntésére, hogy a sokgyermekes családok közül keresse ki a tíz legérdemesebbet. A kiválasztott tíz családnak ugyanis szép kis saját-házakat építtet a Családvédelmi Alap. Az építkezést a kedvező időjárás beálltával azonnal megkezdik. Készülődik a Katolikus Legény- egylet a „Gyimesi vadvirág“ előadására Este 8 órakor a Legényegylet palotájának összes ablakai világítanak. Az egész épületben mozgalmas élet zajlik. Itt billiárdoznak, sakkoznak; ott újság és könyvolvasásba merülve ülnek a tagok; egy másik teremben az egylet zenekara próbál, de talán a legzajosabb élet mégis a díszterem színpadán folyik. Próbára készülnek, nemsokára kezdik is. A szereplők napi munkájuk után sietve érkeznek. Többnyire meglett emberek, mestertagok,, de akadnak csinos Kolping - leányok, „Napsugarak“ [is. Cigánybanda helyezkedik el éppen a színpad egyik sarkán. A rendezőt keressük. Lászka László mestertag, régi, kipróbált műkedvelő a rendező. Mi készül itt? — tesszük fel a kérdést. A rendező készséggel áll rendelkezésünkre. A Legényegylet mestertagozatának régi színpadi szereplői, műkedvelői, akik igen sokszor szereztek már kellemes órákat városunk közönségének, — elhatároztak — mondja a rendező —, hogy most valami újat, rendkívülit, vonzót, szépet is fognak produkálni, hogy egy nagyon kellemes estét biztosítsanak az érdeklődő közönségnek. Elvégre itt a farsang, farsangoljunk! Újat akartunk előbb adni, és hosszú megfontolás után mégis régi darabnál kötöttünk ki, mert abban van igazi szépség, művészet és érték. — A „Gyimesi vadvirág“ című három felvonásos eredeti népszínművet választottuk. Régi, de jó; Géczy Istvánnak ezer forint díjjal kitüntetett darabja, mely ma is időszerű, sőt mindig is az lesz, míg magyar él a földön. Színes, hangulatos, változatos, magyar, művészi és eseménydús darab. Már hetek óta tartanak a próbák s ma már csak az utolsó simításokat végezzük, a darabnak a szépségeit, művészi fordulatait dolgozzuk ki, hogy munkánk minél tökéletesebb legyen. A díszletek, kosztümök is készen várnak az előadásra. És mikor kerül színre a darab ? A falragaszok, a meghívók ma hagyják el a sajtót s igyekszünk, hogy néhány napon belül minden barátunk és pártolónk asztalán találja meghívónkat. Hogy az előadás megtekintését mindenki számára lehetővé tegyük, — mert hiszen az érdeklődés máris igen nagy —, elhatároztuk, hogy két ízben mutatjuk be a darabot: február hó 8-án este 8 órakor és 9 én délután 5 órakor az egylet dísztermében. A szereplőkről nem nyilatkozom — fejezi be szavait Lászka mester —, ők majd a színpadon mutatják meg, mit tudnak, egy szereplőről mégis tessenek talán megírni az újságban, hogy ezelőtt 40 esztendővel, 1901-ben, az egri Legényegyletben, ugyanebben a darabban má. szerepelt egyszer. Bizonyíték erre az a kopott, rongyos színlap, mit azóta is ereklyeként őriz az illető szereplő. Akkor deli legény, most deresedé fejű, de fiatalos és vidám kedélyű mestertagunk, Molnár Ferenc, akinek szerepe is megváltozott, mert ezelőtt 40 évvel fiatal legényt alakított, ma pedig apaszerepet játszik. Megköszönve a kapott felvilágosítást és jó munkát kívánva búcsúzunk. Ha pedig néhány napon belül a m-ghívót valóban megtaláljuk a szerkesztőség asztalán, — mert hiszen mi is barátai vagyunk a Legényegyletnek, — úgy azt is közölni fogjuk. (—D.—) Űfabb negyvenezer pengőt utalt bi a belügyminiszter a leszerelt katonák megsegítésére A belügyminiszter az eddigi 245 ezer pengőn felül újabb 40 ezer pengőt utalt a vármegye alispánjához, az elmúlt nyáron rendkívüli fegyvergyakorlaton résztvett s azóta leszerelt katonák megsegítésére, elmaradt nyári keresetének pótlá" sára. Az alispán azonnal intézkedett is az összeg szétosztásáról. Eger város tegnap újabb 120 igényjogosultnak utalt, ki rounkadíj-elöleget. Idejében biztosítani kell a tavaszi vetőmag-szükségletet Eger, február 1. A gazdaközönség köréből számos olyan kívánság nyilvánul meg, hogy a tavaszi vetőmagakció előkészületeit sürgősen kezdjék meg, hogy esetleges korai kitavaszodás esetén már február közepére az akciót le lehessen bonyolítani és így a korai vetőmagszükségleteket biztosítsák. A miskolci gazdakamara ilyen értelemben előterjesztéssel élt a földmivelésügyi kormányhoz s rámutatott arra, hogy a vetőmagak- akció iránt fokozódó mértékben megnyilvánuló érdeklődésre tekintettel milyen elsőrendű érdek fűződik ahhoz, hogy a gazdaközönség önhibáján kívül jelentékenyen megnövekedett tavaszi vetőmagszükséglete idejében biztosíttassák. A vetőmagakció előkészítő munkálatai meg is indultak. TÖBTÄRÄNY- BEVÁLTÁS 1897 HELLER órásmesternél Március 14-én rendezi meg a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület a gyöngyösi tenyészállat díjazást és vásárt Heves vármegye szarvasmarha*, e- nyésztésének mindig nagy eseménye szokott lenni az évenként visz- szatérő gyöngyösi teDyészállatdíja- zás és vásár. Különösen számot tartanak a te- pyészállatdíjazásra a kisgazdák, akik elsősorban^ bikanevelésük eredményeit szokták itt bírálat alá bo- csájtani és miután a díjazás szabályai nemcsak a kifejlett tenyészbikák díjazását biztosítják, hanem a még növendékkorú bikaborjúk díjazása is szokásos, így a tulajdon- képeni vásár tárgyát csak elvétve képező, de utánpótlás szempontjából értékes áttekintést nyújtó növendékbikák csoportja szakkörökben mindig nagy érdeklődést kelt. A szabályok értelmében csak törzskönyvezett szülőktől származó bikák és bikaborjúk felnevelése van megengedve, így ez a vásár egyszersmind az apaállattartó közüleFERENCJÓZSEF KESERÜVIZ
