Eger - napilap, 1941/1
1941-05-03 / 69. szám
E G E H 1941. május 3. Igmándiviz sokszor életmentő nincs külön termelői, vagy külön f gyasztóiliérdek, csak egységes magyar érdek van s ezzel állunk vagy bukunk. A magyar gazdatársadalom bizonyára átérzi ezt s így minden remény meg van arra, hogy az ország közellátásának biztosítására szolgáló intézkedések — amelyeket a kormány ameddig csak lehetett, halasztott — teljes eredménnyel fognak zárulni. Meddig fizetik a felárakat A most folyó terményigéuybevé- telek során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy több helyen a gazdaközönség abban a hitben van, hogy a Futura által terményeire fizetett felárat akkor is megkapja, ha akkor adja át a terményeket, amikor azokért a beszerző osztagok a községben megjelennek. Nehogy a jóhiszemű gazdák elessenek az április 30-ig fizetett felártól, a kormány úgy intézkedett, hogy tekintet nélkül a katonai igénybevételek tartamára, a felár fizetésére április 30-ig megállapított határidőt egy héttel, május 7-ig bezárólag meghosszabbítja. A tengeri átvétel ára májukban 70 fillérrel magasabb, mint áprilisban volt. Ennek ellenére neme jak a gabonanemüeknek, hanem a tengerinek is az étvétele május 7-ig ugyanazon az áron fog történni, mint április havában történt. Május 8-tói, amikor a felár megszűnik, a tengeri is az árkormánybiztos által május hónapban megállapított áron fog átvételr e kerülni. A fentiek szerint erre a felárra mindazok jogosultak, akik május 7-ig terményeik átadására a Futu- rával kötlevelet váltanak, vagy — ha ennek akadálya volna — a községi elöljáróságnál bejelentik feleslegüket, amit felárral a Futurának át akarnak adui. májusra 691 pár cipőt kapott Eger oáros 800 piros jegget, 691 zöld jegyet edaak ki erre a hónapra Megtörtént a cipők és a talpbőrök kiosztása május hónapra. Eger város részére 691 pár cipőt utaltak ki. A talp-árúkból, megrendelt munkákra 340 kilogrammot kap Eger város lakossága erre a hónapra. A helyi szakértők véleménye alapján a kiutalt 340 kilogramm bőrtalp anyagból 80 pár új férficipőre, 70 pár férfi cipő fejelésére, 30 pár női cipő fejelésére, 450 férfi féltalpra, 150 női féltalpra jut elegendő talpbőr. Májusra 800 piros jegyet (talpra, bőrre) és 691 zöld jegyet (űj cipőre) ad ki a városi Közellátási Hivatal. A hivatalt máris megrohamozták az igénylők. A cipő- és talpigényléshez szükséges nyomtatvány, azaz igénylő lap pedig már elfogyott. „Ti olt a csonis&iiazában, sóba meg nem mnm kitartással dolgoztatok miérettfiak .. Ä visszatért Szilágg vármegge közönségének átirata Heves vármegyéhez Eger, május 3. Szilágy vármegye közönsége az alábbi átiratot intézte Heves vármegye törvényhatósági bizottságához : — Szilágy vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése dicsőséges újjáalakulásának első pillanataiban és boldogságában a visz- szatérés örömével üdvözli úgy a trianoni Magyarország, mint a velünk együtt hazatért területek ösz- szes törvényhatóságát. Mint már az édes Magyar Haza tagja öleli át a rég nem látott egykori sorstársakat és az új magyar élet meleg átölelésével válik a testvér törvényható- s ágokkal örökre egy testté. — A szenvedések 22 esztendeje mindnyájunkból új magyart formált. — A csonkaország modern köz- igazgatási élete megteremtette az új magyar hivatalnokot, aki nagy á rgy i tudásával, mélységes kötelességérzettel szolgálja népét, mély a rend és állandóság mintaállamává tette hazáját. — A csaknem negyedszázados rabság egymásra utaltsága pedig életre- hívta az erdélyi magyar szolidaritást, a pártokon és felekezeteken felülemelkedett magyarságot, a fajáért maradéktalan önfeláldozást. — Ti ott a csonkahazában soha meg nem szűnő kitartással dolgoztatok miérettünk s e gondolattól hajtva tettétek erőssé és tiszteltté a halálraítélt országot. Mi itt magunkra és a gondviselés óvó kegyelmére hagyatva tartottuk fenn magyar öntudatunkat s létünkkel átkiáltva a szuronyok és erődök övezte börtönhatárokon, adtunk győzelmes jogcímet a ti revíziós küzdelmetekhez. Isten áldása tetőzte be közös munkánkat! És ma már ismét sokan vagyunk a magyar hajlék alatt! — A haza nagy munkára hív, mi vállvetve akarunk dolgozni Veletek s állani fogunk az új Magyar- országért hozandó minden áldozatot. — Ne felejtsük el még túl a határokon rabságban pusztuló testvéreinket ! Imádkozzunk és dolgozzunk érettük és építsük meg az új magyar millennium alapjait. .» ott éh» .... .... «nt .......................... .... .»* -*■» ni....................... —* ■— ■— —— rrfr jffr JrtA ilgmándi anyagcsere|t|j|»0|{ beválnak Hirdetésével célt ér, ha az „Eger“ napilapban hirdet Két mozijog Köztudomású, hogy Eger város részére a belügyminiszter két mozijogot engedélyezett, de az egyiket a tulajdonos sohasem gyakorolta. Fél év előtt erről a jogról le is mondott, mert a várossal folytatott tárgyalások különböző okok miatt nem vezettek eredményre. Ezzel a kérdéssel a város közgyűlése két ízben is foglalkozott, a második esetben a város részéről a képviselőtestületi tagok álláspontja alapján a határozat az volt, hogy Eger város a saját részére, illetve a szegénygondozó részére fogj i a jogot megszerezni. Sajno~, azóta ebben az ügyben semmi sem történt, dacára annak, hogy a városnak fontos érdeke volna a második mozijog megszerzése. A városi szinház alig van igénybe véve, üresen áll, ott a második mozit üzembe lehetne helyezni. Érthetetlen, hogy miért vajúdik ez a mozi- ügy olyan sokáig, amikor évi 10— 15 ezer pengő jövedelemről van szó. Ebből a szegénygondozó bőségesen segélyezhetné elsősorban a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadi- árvákat. Kívánatos a közönség érdekében is, nogy egy második mozi létesüljön egy egészséges verseny szempontjából. Olcsóbb helyárakkal, változatos műsort lehetne adni és lehetőleg mindig a legújabb fi'meket, akkor nem fordulna elő az, hogy egy Hevíáfürdőn nyáron bemutatott film nyolc hónappal későbben télen — egy mozi kerüljön Egerben bemutatásra. Eger város közönsége joggal elvárhatja, hogy amikor a mozi nap- nap mellett, napi 2—3 előadást tartva, mindig zsúfolva van, a második mozijog biztosításával a jó és új filmeket első nap és nem a 4— 5-ik bemutatásnál láthassa. Sokkal kisebb városokban, mint Eger, szintén két mozi van üzemben és szintén állandóan zsúfolva van. Eger város 32 ezer főnyi lakosságúval két moziválíalat igen tekintélyes jövedelmet biztosít. Eger város részéről a második mozijog számára a legfontosabb kérdés, megfelelő épület a tulajdonát képező színházban biztosítva vau. Nem lehet semmi akadálya annak, hogy a jogot egy.nemes cél érdekében meg ne szerezhesse. Hogy miért van az ügy hónapok óta nyugvó ponton, az egyszerűen érthetetlen. Kétségtelen, hogy & város mostani anyagi viszony&i melleit a mozi felszerelési szükségleteit beszerezni képtelen. Ez nem lehet akadály, mert ha a város biztosítja a befektetés összegének megfelelő 5— 6%-os kamatait, akad Egerben 20—30 olyan anyagilag jobb helyzetben lévő polgár, akik a szükséges összegei le fogják jegyezni. Egyébként Eger város legközelebbi közgyűléséhez ebben az ügyben beadványt intézek, hogy a második mozijog megszerzése ügyében állást foglalhassunk. Radii Károlg. Május 20-án kez£i meg egri Játékát vitéz Jakabity Dezső színtársulata Hír szerint augusztus közepéig játszik Egerben a társulat — Ma Ózdon kezdik meg játékukat Jakabffgék Mintha hazamennénk, úgg készülünk oda — írja az igazgató az Egernek A hosszú, szinháztalan tél után, amit csak a Tnália egyetlen előadása enyhített, kitárulnak újra a színház kapui május 20-án. Vitéz Jakabffy Dezső igazgató társulata érkezik Egerbe, hogy a múlt év kitűnő teljesítményei után ismét megnyissa a közönség számára a kellemes szórakozás lehetőségét. A színigazgató tegnap levelet intézett szerkesztőségünkhöz s ebben a következőket írja: Hiromhónapos pécsi tartózkodásunk után, május 3-&n Óidon kéthetes vendégszereplést tartunk és onnan, május 20-án egyenesen szívünk városába, Egerbe érkezünk, ahol 21-én este diszeióadás keretében, a Délvidék visszaszerzésének örömére, kezdjük [el nyári szezonunkat. Hiszem, hogy társulatommal, amely az idén még sokkal erősebb, mint tavaly volt, valamint pompás újdonságaimmal, értékes reprizeim- mel és négy vaggonnyi új díszletemmel sikerülni fog, nemcsak a nagyközönség várakozásának, hanem a legszigorúbb kritikusi igényeknek is megfelelni, annyival is inkább, mert minden szerénytelenség nélkül is megállapítva, a társulatom útját az indulástól — Szombathely, Győr, Székesfehérvár és Pécsett — kezdve, siker koronázta.
