Eger - napilap, 1941/1
1941-03-08 / 38. szám
Eger, LII. évfolyam, 38. szám. t.> 12 FILLÉR ❖ Szombat *• Trianon 22. 194L március 8, ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. TÄBMESTE1 politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KI ADÓ HÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. fiz Egri Kaszinó rendezi meg az idén is Eger udros nemzeti ünnepét Milyen körülmények határozzák meg a háború tartamát? Ha visszagondolunk az elmült világháborúval kapcsolatosan felmerült számtalan jóslatra, vagy a ma folyó háború ideje alatt hallott jövendölésekre a háború tartamát, illetve befejezésének időpontját illetően, akkor joggal kérdezhetjük, hogy mily körülmények okozzák a háborúk elhúzódását, miért tartanak azok évekig, hiszen az államok már a kezdetben is csaknem minden erejüket belevetik a nagy harcba és igyekeznek mielőbb döntő eredményt elérni. Ha a régi idők nagyobb európai háborúit nézzük, megállapíthatjuk, hogy voltak háborúk, amelyek száz évig, harminc évig, hét évig tartottak. Napóleon csaknem húsz évig harcolt a világ ellen, mig megadásra tudták kényszeríteni. Szabadságharcunk is két évig tartott. Id. Moltke a franciákat két év alatt, míg a Monarchiát egyetlen nagy csatában tudta legyőzni. Mégis, mikor a világháború kitört 1914. nyarán, annak befejezését mindenki a „levelek lehullásával“ jósolta. Mi vezette, vagy téveszthette meg az általános közvéleményt, hogy ennyire hitt a háború korai befejezésének? Nehéz az okot világosan megjelölni. Nem tévedhetünk, ha azt állítjuk, hogy a nemzeti fellángolás és lelkesedés oly vakon hitt a saját erők túlsúlyában és a haderők biztos és gyors győzelmében, hogy lebecsülte az ellenfelet, annak ellenállóképességét és győzelmi lehetőségét. Azóta a fegyverek ereje megnövekedett. Óriási légihaderők fejlődtek. A földi hadsereg gyorsasága, átütőereje, technikai felszerelése hatalmasat ugrott. A katonai irodalom sokat foglalkozott Douhet olasz tábornok tanaival, aki a légierők beavatkozásától döntő eredményeket, ebből kifolyóan rövid háborúkat várt. Később ezt a tant, mint keresztülvihetetlent elvetették, de megmaradt az a leszűrt vélemény, hogy a légi haderő ereje a földi erők harcában döntő támogató tényező lesz. A másik tan Seckt, volt német vezérkari főnök által felállított tan volt, amely kis, korszerűen felszerelt, állandóan ütőkész, a technika minden eszközével ellátott, állandó hadsereg felállításában és alkalmazásában látta — a háború kitörésekor — az ellenfél kezdeti gyengeségét kihasználva, a döntő sikert elérni. Mindezek mutatják, hogy a világháború után minden törekvés arra irányult, hogy megoldást találjanak a háborúk idejének lehető lecsökkentésére. A felmerült tanokat és elméleteket a német haderő értékelte ki teljes mérvben és alkalmazta a lehetőségeket az elérhető maximális fokban. És most nézzük meg, hogy mi történt a háború kitörése után. A lengyel hadsereg 18 nap alatt elpusztult, a holland hadsereg 5 nap alatt megadta magát, a belga hadsereg 18 nap múlva letette a fegyvert és a francia hadsereg 49 nap alatt semmisült meg. Maradt még egyetlen ellenség, — az angol. És a döntő harc miért várat magára? Mi lehet az oka, hogy eddig nem kezdődött meg, vagy eddig nem fejeződött be ? És itt van az egész kérdésnek a lényege. Amíg a német hadsereg elvitat- hatatlanul hatalmasabb túlsúlyával közvetlenül tudott hatást kifejteni ellenfelei szárazföldi haderejére, addig meg volt a teljes reménye az ellenfeleinek gyors megsemmisítésére. Mert, ha az ellenség az ország területén a haderőt megsemmisíti, az országot megszállja, megszűnik az ellenfél minden háborúra alkalmas erötényezője. Amíg az ország lakossága és hadereje rendelkezésre áll, amíg az ország területe mentes az ellenfél teljes megszállásától, amíg az ország gazdasági ereje igénybe vehető, addig a háborús akarat megszűnéséről nehéz beszélni. A háború vége tehát akkor következik be, ha az ellenfél haderejét elveszti, a szembeállítható hatalmi tényezőinek zöme oly mértékben pusztul el, hogy tovább ellenállni képtelen. Hogy a háború mikor jut idáig, az függ a haderők felkészültségétől, győzelmeinek kihatásaitól, az ellenfél haderejének veszteségeitől és az ellenséges ország területi veszteségének fokától. Ha ezek az egyik fél részére — az utolsó ellenféllel szemben is — döntően tolódnak el, következik be a háború vége. Mivel pedig ezek, a hadműveletek alatt mindig kiszámíthatatlanok, ezért a háború folyamán a vég sohasem jósolható meg előre. Eger, március 8. Eger város közönsége magyar érzésekkel készül március 15-nek, a szabadság s a nemzeti kiegyenlítődés napjának megünneplésére. Eger nemzeti ünnepét az idén is az évszázados múltú Egri Kaszinó rendezi meg, amely a legnehezebb időkben is mindig bátran és határozottan vállalta ennek a napnak a megünnepeltetését. A nemzeti ünnep sorrendje a következő : Szombaton reggel 9 órakor ünnepélyes istentisztelet a főszékesegyházban a hazáért. Délután 4 órakor gyülekezés a Kossuth-téren, hol: a Himnuszt énekli az Egri és a Polgári Dalkör együttese. A Nemzeti dalt szavalja Bajnok Dezső joghallgató. Ünnepi beszédet mond Jávory Ferenc MÁV osztálymérnök. Majzik Mihály köz- igazgatási tanf. hallgató SomogyHeves vármegye vízrendezése szempontjából rendkívüli jelentősége van a földművelésügyi miniszter legújabb rendelkezésének, amellyel 100 ezer pengőt utalt ki az Alsó Tarnavölgyi Vízitársulatnak a Tárná alsó medre szabályozására és töltési munkálataira, továbbá negyvenezer pengőt a tiszaszőlősi belsőségek lecsapolá- sára. A megye legzabolátlanabb patakjai közé tartozik a Tárná, amely Az „Eger“ egyik legutóbbi számában ismertettük a lakóházak légoltalmi óvóhelyeinek létesítésével kapcsolatos kötelezettségeket. Az ismertetés olvasásakor talán felmerült egyesekben a kérdés: hogy hát érdemes-e ennyit költeni a légoltalmi szükségóvóhelyekre, — nem felesleges-e a létesítéssel járó sok fáradság és kiadás ? Erre a kérdésre óhajtunk most néhány szóban válaszolni. Az első dolog, amit fel szoktak hozni az óvóhelyépítéssel kapcsolatvári Gyula: „Panaszkodnak a magyar hegyek“ c. költeményét adja elő. A „Nem, nem, soha!“ dalt énekli az Egri Dalkör és a Polgári Dalkör együttese. Este fél 9 órakor az egri Kaszinó nagytermében társasvacsora. Itt az ünnepi beszédet Lojdl István várm. aljegyző mondja, míg az ifjúság részéről Szalay Viktor jogh. és Matisz József közig. tanf. hallgató mond beszédet. A rendezőség kéri az ünneplő közönséget, hogy a Himnuszt a dalkörökkel együtt énekelje ismétlés nélkül! A társasvacsorára szóló jegyeket — zavarok elkerülése végett — folyó hó 12-én délig kérik megvenni. Jegyek kaphatók az összes hivataloknál, az összes társadalmi egyesületeknél és az ünnepséget Eger város támogatásával rendező Egri Kaszinóban az eljárónál. az utóbbi években minden tavasszal nagy pusztításokat végez a környező falvakban. A patak szabályozása és gátjainak megépítése tekintetében már sokszor tettek lépéseket az érdekeltek, míg most a kormány jelentékeny összeggel sietett a kérdés rendezésére. Ennek az összegnek felhasználásával nagyban sikerül az árvíz veszélyét csökkenteni s tavasszal nagy közmunka indul meg a Tárná alsó folyása mentén. ban, — hogy hiszen talán nálunk nem is lesz háború, — mi békés nemzet vagyunk, mi a békét akarjuk, — és ahol béke van, ott nincs szükség légoltalmi óvóhelyekre. — A megállapítás első része igaz: mi valóban a bekét akarjuk! De nem a most elmúlt utolsó másfél év mutatta-e meg legjobban, hogy sokszor olyan nemzetek is a háborús pusztítás színhelyévé váltak, amelyek szintén békés szándékuak voltak, és ellene voltak a háborúnak ?! Itt bizony a jó gazdához kell hasonlíA földművelésügyi miniszter százezer pengőt utalt bl a Tárná alsó medrének szabályozására Negyvenezer pengővel csapolják le a tiszaszőllősi belsőséget Szükségesek-e a lakóházi óvóhelyek?
