Eger - napilap, 1941/1

1941-03-08 / 38. szám

7 HŐBB’ 5 «41 március 8. tani magunkat, aki nem tartja fe­leslegesnek a — jégkárbiztosítást, hanem ha csak a lehetősége is fennáll a veszedelemnek, aránylag kis befektetéssel igyekszik elejét venni vagyona, léte teljes pusztulá­sának. Igen, a légoltalmat ilyen hasznos jégkárbiztosításnak kell fel­fogni : mert lehet, hogy csak a lég­oltalomba fektetett munka és áldozat lesz az, amely értékeinket megmenti egy esetleges vihar alkalmával. A másik kérdés, amelyet sokan felvetnek: érdemes-e hát lakóházi szükségóvóhelyet építeni, vagy más lehetőség is van a védekezésre? Hallottunk már olyan szóbeszédet is: én nem csinálnék óvóhelyet, in­kább kimenekülnék a szabadba, a határba egy esetleges légitámadás elől! Az ilyen „szakértők“ persze nem gondolják meg, amit állítanak. Tud­juk nagyon jól, hogy a légitámadá­sok, ahol bekövetkeznek, nem szór­ványos jelenségek, — ott a gépek éjjel-nappal, nap-nap után hullatják bombáikat, és ez a helyzet hóna­pokig, sőt évekig is eltarthat. Már­pedig ki állítja azt, hogy például télen, sárban-fagyban, éjszaka, be­tegekkel, gyerekekkel a határban tartózkodhat hónapokon keresztül? A szükségóvóhelyekaek a lakás, a munkahely közelében kell lenni: különben megáll a munka, a ter­melés, — megáll az élet: és az már az ellenség győzelmét jelentené! Végül pedig, ha csakugyan kell a fentiek szerint a házakban szük­ségóvóhelyet létesíteni, itt az utolsó kérdés: védenek-e ezek a repülő­bombák hatásával szemben ? Mi erre csak azt válaszolhatjuk: Nincs nap, hogy a most folyó há borúk hirei meg ne erősítenék az óvóhelyek használhatóságát. Aki az óvóhely építés ellen foglal állást: az ezt részint tudatlanságból és rossz tájékozottság alapján, — részint az óvóhelylétesítés kapcsán felmerülő költségek alól való kibújás remé­nyében teszi! A tény az, hogy mind a közelmúltban lefolyt háborúk (spanyol polgárháború, német-len­gyel, finn-orosz háborúk, a német nyugati hadjárat) Kiértékelt és tel­jesen megbízható statisztikai adatai azt bizonyítják, hogy az óvóhelyek = a szükségóvóhelyek is — teljes mértékben beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, sőt sok tekintet­ben a várt eredményt felül is múl­ták. A finn-orosz háborúban például a legnagyobb véres veszteségek a finnek részéről a háború kitörésé­nek első napjaira estek, amikor a lakosság még szükségóvóhelyekkel sem rendelkezett. Később, amikor a lakóházak pincéit szükségszerűen óvóhelyekké alakították át és a ha­tóságok nagyszámú árokóvóhelyet is létesítettek: a veszteségek lényeges csökkenést mutattak, pedig a tá­madások ereje fokozódott. Varsó nagy bombázásakor rengetegen pusz­tultak el, de mind olyanok, akiknek nem volt módjuk óvóhelyekre me­nekülni. Számtalan példát lehetne felhozni a német nyugati hadjárat­ból és az Anglia ellen most folyó példátlan arányú légitámadások ta­pasztalataiból is! Vagy talán feles­legesen áll sorba minden este ezer és ezerszámra a londoni nép az óvó­helyek előtt, ha azok nem nyújta­nak védelmet? Mindezek azt mutatják, hogy az óvóhelyek igenis a leghasznosabb eszközei a légoltalmi életvédelem­nek : és mi különösen biztosak lehe­tünk a dolgunkban, mert ha a ma­gyar utasításoknak megfelelően já­runk el, — jó munkát végzünk: a magyar szabályzat az összes eddigi háborús tapasztalatok figyelembe­vételével készült legmode-inebb, — A konzervgyárosok megtesznek minden előkészületet az idei kon- zerv-idény zavartalan lebonyolítása érdekében. A legnagyobb gondot a konzervek dobozolása okozza. A kon­zervgyárak tárgyalásokba bocsát­koztak a hazai öblösüveggyárak­kal, hogy a konzervek részére al­kalmas üvegeket szállítsanak. Az üveg használata a konzerveknél bi­zonyos mértékben ideális, mert a vásárlók a konzervet könnyen meg­vizsgálhatják minőség, szépség, szín és nagyság szempontjából. Hátrá­nya az üvegnek a súlytöbblet, s így közel kétszer akkora fuvardíj­jal kell számolni. Ugyancsak nehéz­kes a gyártási eljárás is, mert az üvegáru sterilizálása kényes, mert töréssel és üzemi vesztéssel kell Eger, március 8. Több mint egy éve, Egerben a Széchenyi-szálloda, kávéház és ét­terem iparengedélyét a hatóság be­vonta. Két jogerős kihágási bünte­tésből kifolyólag. Az iparengedély elvonását az összes felsőbb hatósá­gok jóváhagyták. Ezzel a „Széche­nyi“ megszűnt mint szálloda, meg­szűnt mint étterem, megszüut mint kávéház. Kimúlt szép csendesen, mint a letűnt és már soha többé vissza nem térhető liberális viiág több más emléke. Azaz csak a városházi, vármegye­házi és minisztériumi akták szerint szűnt meg tulajdonképpen az egri Széchenyi-szálloda, kávéház és ét­terem. A valóságban — az összes említett és nem említett városházi akták, végzések és határozatok elle­nére — a Széchenyi ma is fennáll és virágzik. A régi díszes feliratok eltűntek a bejáratról. Az új felirat szürke papíron így szól: »Az Egri Torna Egyesület helyisége. — Csak tagok látogathatják.« Nem tudjuk, és mégis a legolcsóbb kivitelezést kívánó — utasítás. Célszerű tehát még ott is, — a házcsoportokban — ahol óvóhelyek létesítése ezidőszerint nem kötele­ző, — ilyen menedékek együttes, önkéntes módon való kialakítását megtárgyalni a házcsoport légol­talmi parancsnokával, — a légoltal­mukat önállóan ellátó nagyobb épü­letben pedigig arról, hogy kell-e óvóhely, vagy nem: vitatkozni sem lehet. Itt az óvóhelyek létesítését honvédelmi miniszteri rendelet írja elő, — s aki a rendeletben előírta­kat nem hajtja végre, a törvény- szerű büntetéseknek teszi ki magát. számítani. Értesülésünk szerint gyümölcs- és drágább konzerveket csakis üveg­ben fognak a gyárak forgalomba hozni, míg a többi konzervek közül a paradicsomot és a hüvelyeseket ugyancsak üvegben fogják tárolni. Itt említjük meg, hogy a kon­zervgyárosok az idén 40 százalék­kal nagyobb szerződéses paradi­csommennyiséget akarnak átvenni, ami azt jelenti, hogy a tavalyi 5000 vagónnal szemben az idei kampány­ban 7000 vágón paradicsomot fog­nak átvenni. A paradicsom átvételi árára vonatkozó tárgyalások most folynak a földművelésügyi miniszté­riumban és értesülésünk szerint az új átvételi ár 80 pengő lesz mé­termázsánként. kik &z Egri Torna Egyesület tagjai. Azt azonban könnyű megállapítani, hogy a kávéház-helyiséget ma is pontosan ugyanazok látogatják, akik még az iparigazolváuy megvonása előtt látogatták. Soha ennyi torná­sza nem volt Egernek,miut amennyi naponta itt tornászik — a kártyá­val, a sakktáblával, a billiárddal, a feketekávéval, a kapucinerrel, s egyéb üdítő italokkal, ételekkel, vagy szórakoztató játékokkal és liberális újságokkal. Pontos megállapítás szerint a kár­tyát, italt, ételt ma is ugyanazok a személyek adják, készítik, szolgál­ják, akik azelőtt. A szállodai szobák „bútorozott szobák“ néven állnak az egyre fej­lődő egri idegenforgalom rendelke­zésére. Egyszóval minden maradt a régi­ben, csak az új felirat, az E. T. E. felirata került a bejáratra. Megkérdeztük dr. Kálnoky István polgármestert, hogy milyen címen mű­ködik tovább a „Széchenyi Szálló, Kávéház és Étterem“ ? Azt a vá­laszt kaptuk, hogy az Egri Torna Egyesület bérelte ki klubhelyiség­nek és az E. T. E. tagjai látogat­ják. A tornaegyesületet azonban fe­lül fogják vizsgálni, hogy alapsza­bályszerűen működik-e. Megkérdeztük dr. Simonyi Nán­dor városi tanácsnokot, hogy milyen iparengedély alapján folyik a volt Széchenyiben kávéházi, esetleg ét­termi és szállodai ipar. Megtudtuk, hogy semmilyen iparengedély nincs kiadva erre a célra, s az egri ven­déglátóipar és ipartestület feljelen­tést is tettek a rendőrségnél emiatt, s a feljelentés már régen a városi kihágási bíróságon fekszik, s a kö­zeli jövőben már ki is tűzik a tár­gyalást. Egy másik feljelentést pe­dig, amely a mai jogszerűtlen és meg nem engedhető állapot gyors megszüntetését kérte, a miniszté­riumhoz terjesztett fel a város pol­gármestere. Megkérdeztük dr. Pál Endre h. városi tanácsnokot, a városi adóhi­vatal főnökét is, hogy fizet-e valaki adót kávéházi, éttermi, vagy szál­lodai ipar után a Széchenyiből. Meg­tudtuk, hogy mivel az iparengedély megszűnt, a volt engedélyes nem szerepel volt ipara után mint adó­alany. Álmélkoduuk és közben a Széchenyi minden délben, minden délután és minden este tömve. Különösen délután és esténként tódulnak az „ETE“ tagok a Szé- chenyi-be, amelynek fennállása alatt soha ekkora látogatottsága nem volt még akkor sem, amikor sört, bort és pálinkát is mérhettek benne. Ha ez a sok férfi és nő mind tagja az ETE-nek, akkor az ETE a legné­pesebb sportegyesület nemcsak Eger­ben, hanem messze vidéken is. S azt már nem is kérdezzük, mennyi tagja volt az ETE-nek a Széchenyi iparengedélyének megvonása előtti napokban és mennyi tagja van ma. Senkinek sem volna semmi kifo­gása az ETE alapszabályszerű mű­ködése ellen, s hogy az egyesület­nek klubhelyisége legyen valahol. Csupán azt nem tartja megenged- netónek a keresztény vendéglátó ipar és a keresztény magyar köz­vélemény, hogy egy megszűnt ipar engedély helyén, ETE helyisége cí­men iparengedély nélkül, sokkal nagyobb forgalommal, gyakorolható legyen a jogerősen megszüntetett ipar. Az illetékes városi hatóság egyéb­ként az Egri Torna Egyesület mű­ködési engedélyének megvonása iránt már az elmúlt hónapban felterjesz­tést tett a miniszterhez. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Hirdetésével célt ér, ha az „Eger“ napilapban hirdet Hevessg Sándor. Lemezhiány miatt üvegben hozzák forgalomba az idei konzerveket Ualami, ami megszűnt — és mégis uan Elmélkedés afelett, hogy milyen törvényes jogcímen folyhat kávéházi és szállodai élet a volt egri «Széchenyi» szálloda és kávéház épületében

Next

/
Thumbnails
Contents