Eger - napilap, 1941/1
1941-02-22 / 30. szám
E G E e t»41 február 22 koribb, de néha közvetítheti a fertőzést a tiidőgümőkőros beteg által használt ruházat és evőeszköz is, csókja is. Miként óvakodjunk a fertőzéstói? Vigyázzunk arra, hogy sem a tüdőgümőkórbau szenvedő beteg, sem más reánk ne köhögjön s beszéd közben he hajoljunk egymáshoz közel. Tüdőbetegek lakásába lehetőleg ne menjünk s ott ne tartózkodjunk. Gondoljunk arra, hogy a köpkö- dés — különösen nyilvános helyeken, ahol sok ember megfordul s tartózkodik — nemcsak undorító, hanem "betegségeknek a terjesztője is lehet. Ezért minősítette a 156.810/1937. számú Belügyminiszteri rendelet a nyilvános helyen történő köpködést közegészségügyi kihágásnak, melyért büntetés jár. Tehát ne köpködjünk. Használt ruha csak fertőtlenítés, használt fehérnemű csak kifőzés után vehető fel. Az üdvözlő csókot kerüljük, de ha nem térhetünk ki előle, akkor ne szájon csókoljunk s magunk is csak arcunkat engedjük megcsókolni. Hogyan kezdődik a tudőgfimőkór ? Sokszor lappangva, alig észrevehetően. Első tünetek rendszerint: borzongás, csekélyebb hőemelkedések, láz, hátfájás, tartós köhögés, a rendesnél több köpet, éjjeli izza- dás, soványodás, a testi erő gyengülése, esetleg már kezdetben is véres köpet. Ha valaki ilyen tüneteket észlel magán, vagy hozzátartozóin, ne halassza az orvosi vizsgálatot s az esetleg szükséges gyógykezelést, mert a tüdőbaj is főleg kezdetben gyógyítható jól. Mit tesz az állam a guraő- kdr ellen? A vagyontalan betegeket ingyen gyógykezelteti a hatósági orvosokkal, tüdőgondozó intézetekkel, tüdőbeteg-otthonokkal, kórházakkal. Tehát senki sem mondhatja, hogy nem részesülhet megfelelő gyógykezelésben. Az 1940. évi VI. törvénycikk pedig gondoskodik arról, hogy a gü- mőkóros betegek föltétien részesüljenek megfelelő gyógykezelésben még akkor is, ha nem akarják. Vannak ugyanis olyan beteg emberek, akik nem törődnek magukkal sem, gyógykezelésre nem járnak. Az ilyen beteg emberek azonban nemcsak maguknak, hanem másoknak is megássák nemtörődömségükkel a sírját, mert állandóan terjesztik a betegséget. Az állam tehát a közösség érdekében is gondoskodik az ilyen beteg emberek gyógyításáról. Gondoskodik továbbá az állam e törvénnyel arról is, hogy kikutassa a gümőkóros betegeket s ha azok fertőző állapotban vannak, akkor azokat az óvodákból, iskolákból s azokról a munkahelyekről, ahol sokakat fertőzhetnének, kitiltja mindaddig, amíg nem gyógyulnak, illetve amig fertőzhetnek. Az állam küzdelme e veszedelmes fertőző betegség ellen azonban csak ügy lehet eredményes, ha abban mindnyájan segítségére leszünk. Tehát óvakodjunk a betegségektől, éljünk mértékletesen, táplálkozzunk egészségesen, lakásunkat gyakran szellőztessük, tartózkodjunk sokat a jó, friss levegőn, az éltető napsütést, napfényt pedig ne zárjuk el magunktól. Ha így élünk, sokáig élhetünk egészségesen. Dr. Szilágyi József m. kir. tisztiorvos. Erkölcsi fellendülésről és az anyagi haladás jogos reménységéről számolt be az Egri Keresztény Iparoskor évi közgyűlése Az Egri Keresztény Iparoskor most tartotta évi közgyűlését. Rés■ kovics Miklós elnök megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy egy évvel ezelőtt, megválasztása alkalmával a mai vezetőség nem adhatott programmot. Akkor csak egyetlen célkitűzése volt a vezetőségnek: helyrezökkenteni az egyesület kátyúba jutott szekerét; tömői ülni, összefogni és dolgozni igazi keresztény magyar szellemben. Ennek a célnak elérése többé-kevésbbé sikerült. Az anyagi helyzet ugyan nem sokat javult, de a továbbromlás megállott, s jövőre már kimutatható lesz az anyagi gyarapodás is. Az elmúlt év az erkölcsi előhal adás jegyében zajlott le. Az anyagi fejlődés csak teljesebb összefogással és mindenki részéről áldozathozással biztosítható. Az elnök nagy tetszéssel fogadott komoly szavai után Kovács József titkár ismertette az egyesület elmúlt évi eseményeit. Rámutatott a fellendülés és a szorgalmas munka eredményére. Ismertette a tagok létszámát, amely a múlt évekkel szemben hatalmas ugrást mutat. Új tagok száma 114, az összes tagoké 304. Ismertette a dalkör, a zenekar, a műkedvelők köre évi működését. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a már 2 év óta szünetelő alakulatok újból megkezdett működését. Bejelentette a titkár, hogy az év folyamán megalakult a teke-szakosztály 40 taggal és az ifjúsági alakulat 94 taggal, amit a közgyűlés jóváhagyólag örömmel vett tudomásul. A zárószámadás bemutatása, a költségelőirányzat elfogadása után részleges tisztújítás következett. — Háznagy lett Bőgős Béla, pénztáros Csőke József, ellenőr Bárdos András, számvizsgálók Taray József, Lukács Sándor és Válent Miklós. Végül az elnök záró beszédében ismertette jövő évi programmját, amely az anyagiak kiegyensúlyozását és az erkölcsi nivó további emelését foglalta magában. HELLE It-órák 1897 » _ mutatják a pontos időt! _ ad arról, hogy a termelés milyen intézkedéseket kíván meg munkájának eredményessége szempontjából, s a gazdák felszólásai irányadók lesznek a szükséges intézkedések megtételénél. A részletes tárgysorozatot dr. Hedry Lőine főispán pontonként tárgyalta le Gyöngyössy Béla, Simonies Antal és Fenyvess Pál gyümölcstermelési intézők, mint az előadók közbenjöttével és a termelők nagy figyelmet keltő hozzászólásai alapján a következő fontosabb kérdésekben hoztak határozatokat: Kérték az óriási kiterjedésűnek ígérkező hernyóinvázió elleni hatóságilag elrendelt kényszervédekezést, a hevesmegyei termelésben nagyon fontos cseresnye kukacmentessége érdekében biztos védekezési eljárás kikísérletezését a cseresnyelégy ellen, a faiskolák szaporítása, a fajtaazonos fák faiskolai szavatosság mellett való forgalombahozatalát, a kertmuakás- képzés általánosabbá tételét, az új telepítésű gyümölcsösök 10 éves adómentességét, a hegyközségi útépítések szorgalmazását, a kiültetett facsemeték hatályos védelmét és a kártevők példás megbüntetését, a földreform juttatásoknál a gyümölcstermesztő vidékek érdekeinek figyelembevételét és a kisparcellás gyümölcsösök létesítésénél termelői célszerűségi szempontok érvényes!Fontos gyümölcstermelési kérdéseket tárgyalt a gyöngyösi gyümölcstermelői értekezlet A dr. Hedrg Lőrinc elnöklete alatt tartott gyűlésen a fenyegető hernyóinvázió elleni azonnali intézkedést sürgettek a termesztők A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület gyöngyösi székháza zsúfolásig megtelt tanácstermében tartotta meg idei első gyümölcstermelői értekezletét a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete felkérésére a Hevesmegyei Tagegyesület. A közlekedési nehézségek ellenére a megye minden részéről összesereglett termesztők bőséges hozzászólásaival kerültek megvitatásra mindazok a kérdések, amelyek a termelőket a rendkívüli viszonyok között elsősorban érdekelték. Az értekezleten dr. Hedry Lőrinc főispán, a hevesmegyei tagegyesület elnöke elnökölt és közvetlen szavakban üdvözölte a megjelenteket, akiknek sorában Borhy György m. kir. t. t. felsőházi tagot, a gazdasági egyesület díszeluökét, Okoli- csányi Imre alispánt, a hevesvármegyei hegyközségi tanács elnökét, dr. Puky Árpád gyöngyösi polgármestert, a betegsége miatt távolmaradni kényszerült Gyömörey György országos elnök képviseletében gróf Károlyi Györgyöt, a földművelésügyi minisztérium növényegészségügyi osztálya képviseletében résztvevő dr. Sárospataky Györgyöt említjük meg a megye számos más intézményének, hatóságának képviseletében megjelent kütünöségek közül. A gazdag tárgysorozatot Jeszenszky Árpád kir. kertészeti főfelügyelő, a GyOE igazgatójának előadása vezette be, aki rámutatott arra, hogy a mai sorsdöntő időkben fokozott felelősség terheli a magyar kertészkedést abban az irányban, hogy úgy a nélkülözhetetlen zöldségfélék, mint a gyümölcs termesztése terén a legjobbat és a legnagyobb meny- nyiséget produkálja. Az országban tartandó értekezletek között az első Gyöngyösön már mo3t tájékoztatást tését. A szövetkezeti értékesítés kérdéseinek fontosságára a Gyümölcs- termelők Országos Beszerző és Értékesítő Szövetkezete igazgatója: Trupp Károly mutatott rá és ismertette a GyOBÉSz célkitűzéseit és múlt, csonkaévi eredményeit. Az értekezlet Balogh István igazgató javaslatára úgy határozott, hogy e uagyfontosságú kérdés közelebbi megtárgyalására még idejében egy második értekezlet fog összeülni e hó folyamán. — A felszólalók közül fel kell említenünk dr. Végh József tiszafüredi gyümölcsgazda értékes hozzászólásait az útviszonyok, vízlevezetések, szövetkezeti termelés és pándi meggy elfajulása kérdésében, Vig Vilmost és ifj. Szalag Jánost, akik a hernyóveszedelem elleni védekezés fontosságáról, Kekéts Kálmánt, aki a munkabéruzsora és rézgálicellátásról, Monostory Adorjánt, aki az otelló szólók rézgálic- ellátásáról, Fülöp Istvánt, aki a községi nemes gyümölcsfacsemete tlfl;hnándi keserüviz • a természetes ‘gyorsh as háj t □ elég 3 ujjnyi
