Eger - napilap, 1941/1
1941-02-22 / 30. szám
1941 február 22. E G E H 3 Szölököíözö tengeri fonat a LÁNG NÁNDORNÁL, Szvorényi utca 8. Telefon: 349 kiosztási akciós helyes mederben tartásáról szóloitak. A gyöngyösi Földmíves Gazdaköri Szövetkezet igazgatója rámutatott arra, hogy csak középszerű termés esetén is már arra kerül a sor, hogy a hevesmegyei nyári gyümölcsök és a zöldségfélék közül a zöldbab és paradicsom export utján értékesüljenek. A tavalyi tapasztalatok alapján már most gondoskodni kell az export szállítmányok clearingbeli átutalásának gyorsításáról, mert a bankok hitelezése drágítja a gazda kárára az exportot, biztosítani keli a vagonkiállítást, elébevágni a ládák és egyéb csomagolóanyagokkalűzött uzsorának, a gyümölcsgyüjíés céljaira teherau.ók és azok üzemanyagának biztosításáról is gondoskodni kell a cseresznye, barack és szőlő exportja érdekében. Végül a kiváló minőségű saszla szőlők csemege- szőlő árban való értékesítésére hívta fel a figyelmet, nehogy ez az értékes csemegefajta a közönséges étkezési borszőlővel egy áron exportáltassék. Balog István igazgató rámutatott arra, hogy a vármegye gyümölcsexportjának értéke 2—3 millió pengő értéket jelent, ami teljes egészében a gyöngyösi, hatvaui, kisebb részben egri, hevesi és tiszafüredi kistermelők keresete volna. Miután a zsidó cégek kikapcsolása folytán számottevő nagykereskedő nélkül maradt a vármegye értékesítési gócpontja, Gyöngyös, feltétlenül szükséges az eddigi gyöngyösi nagy exportőr cégek pótlása akár a GyOBÉSZ, akár a Hangya utján, akár a kis cégek fuzionáltatásával, mert tarthatatlan állapot, hogy az országnak Kecskemét után második legnagyobb és csemegeszőlőben vitathatatlanul első piaca más városbeli exportőrök bevásárló ügynökök által kezelt másodrendű piaccá degradáltasséb. Mindezen kérdésekkel még egy további értekezlet fog foglalkozni afközeljövőben, a termelésre vonatkozó, teljes egyhangúsággal kialakult határozati javaslatok pedig az országos egyesület utján kerülnek illetékes tényezők elbírálása alá. Az értekezletet a Hungária szálló éttermében közös ebéd követte. A Tiszafüred és Bábolna között keletkezett légtorlasz megindult Tiszafürednél a pusztító jégzajlás leborotválta a hullámtérben a Déiborsodi Ármentesítő 200.000 fűzfdcsemetéjét Márkus János, a Délborsodi Ármentesítő Társulat igazgató főmér nöke péntek délben a tiszai vízállásról a kövétkezőket jelentette: Tiszakeszinél a jégtorlasz c-ütör- tökön déli fél egykor megindult s teljesen leszaladt és magával vitte az Ároktő—Tiszadorogma közötti torlaszt, mely azután Polgárnál akadt meg. Ennek oka a polgári hídnál megakadt jégtorlasz. A tiszafüredi híd fölött jégtorlasz volt, a jég kiszorult a hullámtérre és rongálta a védműveket. A víz a védgát előtt, a hüllámtéren höm- pölygött. A tavalyihoz képest csak 60 cm. hiányzott. Pénteken délután a tiszafüredi híd és Bábolna között képződött jégtorlasz megindult és a másfélméteres vízlépcső most van levonulóban. Tegnapelőtt jégtorlasz keletkezett azonban a tiszatüredi hídnál. A felülről lenyomuló jég ezt a jégtorlaszt is megindította, a híd nyílásán keresztültörő jeges áradat azonban a hullámtérben rohant tova és a Délborsodi Ármentesítő Társulat 200 ezer fűzfacsemetéjét, amelyet a talaj megkötése végett ültettek, teljesen leborotválta. A borgazdálkodás átmeneti idejét megkönnyíthetik az iparosok, ha elsősorban a Javítási munkákat végzik A közellátásügyi miniszter a napokban figyelmeztette a közvéleményt, hogy fel kell készülnünk a lemondás hónapjaira. Ugyanilyen nyíltsággal szólott a közönséghez az iparügyi miniszter is, aki megemlítette, hogy az anyagelosztás egyenletesebbé tételének céljából átmenetileg kellemetlen, súlyos intézkedéseket kell tenni. Ilyen intézkedés az is, amely elrendelte a bőrÜGYVÉDJELÖLTET KERESEK, azonnal alkalmazh-uotn. Dr Bar.-.y István érselti- és fő<áptalani jogtanácsos. talpú lábbelik bejelentését és zár alá vételét. Az intézkedés indokolt, hiszen Magyarország bőrszükségletét a hazai termelés csak körülbelül 35 százalékban fedezi. Amióta a háború a kontinensek közötti, sőt az európai kereskedelmet is nagymértékben lehetetlenné tette, már jóelőre gondolni kellett arra, hogy a rendelkezésre álló készletek elosztását egyenletesebbé tegyék. Ennek a szabályozásnak első része a most megjelent rendelet, második ré-ze pedig az lesz, ami következik: a fogyasztás és a forgalom új rendjének megállapítása. Addig is, amíg ez megtörténik, átmeneti intézkedések biztosítják a cipőiparban és kereskedelemben dolgozók szociális érdekeit, valamint azt, hogy a közszállítások zavartalanul folyjanak, továbbá, hogy a méretre megrendelt cipők készítése és a javítási munka fennakadást ne szenvedjen. A kiadott rendelet és a tervbe vett szabályozás is tekintettel van tehát az iparosság érdekeire, aminthogy az egész rendelkezés is a széles néprétegek érdekeit szolgálja. A tervszerűtlen anyagelosztás ugyanis a mai háborús időkben oda vezethet, hogy egyesek drága pénzért összevásárolják a lábbeliket s így nem jut azokból a kisebb vásárló- erejű néptömegeknek, amelyek eddig sem tudtak maguknak tartalék lábbelit vásárolni. Kétségtelen azonban, hogy az átmeneti időben imitt-amott lesznek bizonyos nehézségek. Ezek azonban nem lehetnek érezhetők és súlyosak, ha a közönség ezt az intézkedést is ugyanazzal a józan nyugalommal fogadja, mint az eddigi háborús intézkedéseket. Etekintetben fontos az is, hogy az iparosság nemzeti ■ hivatásának magaslatán állva, igyekezzék a nehézségeket csökkenteni. Ennek módja — mint beavatott helyen mondották — az, hogy a mostani átmeneti időben (amikor a M I N DI G J Ó. HAKÉZNÉLVAN AZ ® ASPIRIN kisiparosok tudvalévőén szabadon készíthetik tovább a megrendelésre szánt lábbelit közvetlenül a fogyasztó részére és korlátozás nélkül végezhetik a javításokat is) — elsősorban a javítási munkákat és javítási szükségleteket igyekeznek kielégíteni. Ennek legfőképpen vidéken és a szegényebb néprétegek körében van nagy jelentősége. Mielőtt csillárját tcfalrinteA PftAfl dús raktá- beszerezné, löllllliwií IUvl| rámát, ahol csillárok, állélámpák, diszernyők, vasalók, resok és minden villamossági cikkek dús választékban kaphatók. Díjtalan költségvetés, javítások, erős- és gyengeáramú szerelések. kiszolgálás I KÖBÖL Villamossági Szaküzlet I Eger, Szent János ucca 8. — Telefoni 3—83. Halálos szerencsétlenség a tiszafüred—öebreceni műút mellett A tengeridarával megrakott szekér lovastól belezuhant a mély, vizes árokba és megölte Tiszafüred község határában, a községből Debrecen felé vezető műút mentén, a 36. kilométerjelző kőnél halálos szerencsétlenség történt. Németh József tóhát-tanyai lakos kétfogat ú kocsiján kilenc zsák tengeridarát szállított Tiszafüredről hazafelé. A kocsis valószínűleg ittas volt. Állandó ittassága miatt élt külön feleségétől is. Talán el is aludhatott a szekéren, és szabadjára engedhette a lovakat, mert a kocsi az utolsó százméteres távolságon mindjobban balra tartott, s végül elhagyva az úttestet, befordult az út mellett lévő 2 és fél méter mély, 2 és fél méter széles árokba. A mély vizes árok tulajdonképpen régi agyagbánya volt, s ezt a a kocsist szomszédos téglagyár céljaira használták. A víz 25 centiméter mélységű volt benne. Egy zsák dara a lábára, a két ló pedig a felső testére zuhant Németh Józsefnek, s fejét a vízbe nyomta. A később arra haladó emberek a lovakat kiszabadították, s a zsákot is leemelték a kocsisról, de már hasztalan volt minden élesz- tési kísérlet, mert Németh József már halott volt. Halálát fulladás okozta. _ * FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ
