Eger - napilap, 1941/1

1941-02-12 / 24. szám

Aha 8 FILLÉR Eger, LIL évfolyam, 24, szám. ♦ Szerda ♦ Trianon 22, 1941. február 12. ELŐFIZETÉSI DÍJ: «gg hónapra 1 pengő 50 fillér, neggedévre 1 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vArmestei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. A nemzeti munka A magyar gazdasági élet nagy kérdései kaptak megvilágítást ab­ban a nagyszabású beszédben, amit a képviselőházban Reményi-Schnel- ler Lajos pénzügyminiszter tartott. A pénzügyminiszter karácsony előtt a gazdasági élet és termelés egységes megszervezésére, valamint az egyes gazdasági tárcák működése össz­hangjának biztosítására kapott leg­felsőbb megbízást. Gazdasági csúcs- miniszteri megbízatásnak nevezte el ezt a feladatot a magyar közvéle­mény, amely elvi szempontból meg­nyugvással és helyesléssel fogadta a kinevezést, személyi szempontból pedig a legmesszebbmenő bizalmat előlegezte Reményi-Schneller Lajos­nak, aki pénzügyminiszteri munkál­kodásával már bebizonyította, bogy a legmegfelelőbb ember a legmeg­felelőbb helyen. A miniszter szorgos előkészítő munka, a gazdasági élet egész te rületének és minden részletének át­tekintése uián most lépett a nyil­vánosság elé, hogy elgondolásait és terveit ismertesse. Ennek az elgon­dolásnak lényege az, hogy a ter­melési és nemzeti munkát, a gaz­dasági élet egész területén össz­hangba hozva, a közjó előmozdítá­sára kell beállítani az önző egyéni érdekekkel szemben. A munka a magyar nemzettől kapott megbíza­tás, a legegyszerűbbtől a legmaga- sabbrendű tevékenységig. Nem lehet és nem szabad tehát azt egyszerű megélhetési forrásnak tekinteni, mert csak az a munka szolgálja a köz javát, amelyet végzője hivatás­ként fog fel és teljesít. Egy ország közgazdasági életét két tényező alakítja ki döntően. Egyik természeti tényező : a föld, annak termőereje és kincsei, az ég­hajlat, a földrajzi helyzet, — a má­sik az emberi tevékenység, a munka. A nemzeti munkát tehát úgy keli megszervezni, hogy az adott termé­szeti tényezőket a köz érdekében legteljesebben kiaknázza, előnyeit fokozza, hátrányos következményeit mérsékelje. A természeti tényezők és a nemzeti munka szerencsés össz- működésével érhető el a legfőbb cél: az ország megerősítése és az általános jólét emelése. Ennek a célnak szolgálatában kell gondoskodni a gazdasági élet helyes szervezéséről, irányításáról s egyes ágazatainak egybehangzó működésé­ről. A szervező és irányitó tevékeny­ségnél aztán természetszerűleg figye­lembe kell venni a világgazdasági viszonyokat s általában azokat a nemzetközi tényezőket, amelyek a gazdasági élet alakulását és lehető­ségeit befolyásolják. Ezidőszerint a háború érezteti messzemenő hatását minden állam és természetesen Ma­gyarország gazdasági viszonyaira is. Alkalmazkodást követel tőlünk is nyersanyagpótlás, készletelosztás, termelés és fogyasztás-szabályozás tekintetében. A magyar gazdasági élet legsürgősebb feladata tehát ennek az alkalmazkodásnak végre­hajtása. Amikor azonban ezt tesz- szűk, máris előre kell néznünk a háború befejezésére, ami ismét új helyzetet teremt. Ez az ideális program s végső állomása a nemzet gazdasági erejének maximumra való fokozása. Az alkalmazkodó és az át­Eger, február 12. ki új fertálymesterek ünnepélyes eskütétele után az Egri Negyed­mesteri Testület tartotta tizedik évi jubileumi közgyűlését, amelyet a kö­vetkező szavakkal nyitott meg dr. Petro Kálmán elnök : — Most, amikor a Negyedmesteri Testület évi rendes, s ezúttal tize­dik évi jubileumi közgyűlését tartja és beszámolni kíván az 1940. esz­tendő eseményeiről, első sorban meg kell emlékeznünk, a jó Istenben bízó törhetetlen hittel, hazánk te­rületének újabb gyarapodásáról, Er­dély egy részének visszatéréséről. A trianoni országrablással megcson­kított Magyarország már harmad­ízben szerzi vissza — hála nagy barátaink jóindulatának — az el­rabolt területek egy részét. A kormányzó ünneplése. — A következetes nagy magyar munka, amelyben kiváló magyar el­mék tudásuknak és erejüknek leg­javát áldozták és áldozzák, meg­hozta gyümölcsét. — Eálaimát kell küldenünk a ma­gyarok Istenéhez, és magyar éle­tünk tökéletesebb kiépítésével kell bizonyítanunk, hogy hazánkhoz hűek maradtunk. Hűek maradtunk Iste­nünkhöz, de hűek maradtunk Ma­gyarország kormányzójához, vitéz nagybányai Horthy Miklóshoz, az országgyarapítóhoz, (kitörő lelkes meneti program végrehajtása is csak azért történik, hogy a rendkívüli viszonyok elmúltával közelebb vi­gyen bennünket az ideális program megvalósításához. Az ideális program természetesen a legfőbb gazdasági ágak: a mező- gazdaság, az ipar, a kereskedelem termelőerejének, tevékenységének felfokozása, összhangbahozása és olyan irányú tevékenységének biz­tosítása, ami mindenekfölött az állam érdekeit szolgálja. A harmónikus gazdasági életben az egyes ember is biztosan és tar­tósan megtalálja a maga boldogu­lását s ez a gazdasági élet fogja lehetővé tenni, hogy Magyarország elfoglalja azt a méltó helyet, amely Európa közgazdasági életében meg. illeti. éljenzés, a díszközgyűlés közönsége felállva ünnepli a kormányzót), aki csodálatos isteni küldetéssel, böl- cseséggel és előrelátással kormá­nyozza immár húsz éve országunkat. Az Egri Negyedmesteri Testület, ez a többszázéves intézmény, amelynek főfeladata a hagyományok ápolásá­val kapcsolatban az időszerű szociá­lis munkában való részvétel, haza­fias alázattal fejezi ki hódolatát ez­úttal is Magyarország kormányzó­jának fenkölt személye iránt. — A Negyedmesteri Testület, a- mely önmagát folytatólagosan ki­egészíti, évenként új hajtásokat hajt, s éppen ezért rugékonyságát meg­tartja, új feladatok vállalására ké­pes és hajlandó. — Ez előtt tíz évvel a negyed­mesteri testületben új és fiatalos lendület lett úrrá. A már széteső és eredményes munkát alig végző negyedmesteri karba új és fiatal erők kezdtek működni hosszú elő­készítő munka után. S a negyed- mesterek negyedenként elhatároz­ták, hogy Központi szervezetet léte­sítenek, amely a város akkor még tizenkét negyedében külön-külön mű­ködő negyedmestereket összevonja egységes képviseletbe. Az új gon­dolat valóra vált és már tíz éve így működik a testület. Az elnök ezután szeretettel kö­szöntötte az egyházi és polgári ha­tóságok megjelent képviselőit, a meg­jelent vendégeket, az állami polgári fiúiskola énekkarát és a Mária-utcai Földmíves Olvasókör zenekarát, majd megnyitotta a jubileumi díszköz­gyűlést. Az elnöki megnyitó után dr. Ur- bán Gusztáv főtitkár olvasta fel évi jelentését a Negyedmesteri Testület munkásságáról. A magyar szív örö­mével emlékezett meg Erdély egy részének visszatéréséről és méltatta azt a példaadó tevékenységet és ál­dozatkészséget, amivel a testület tagjai részt vettek az elszakított országrész visszatérésével felmerült szociális kérdések megoldásában. A Testület dr. Lipcsey Péter kormány­főtanácsos indítványára szorosabb munkaközösséget vállalt az egri szegénygondozással és támogatja a Szegénygondoző Bizottság munká­ját, különösen a társadalmi ada­kozókészség növelése tekintetében. A főtitkár felvetette a gondolatot a fertálymesterné asszonyok táborá­nak testületi megszervezésére. A Testület el is határozta az &sz- szonytábor megalakítását Ringel• hann Béláné vezetésével, azonban a múlt év körülményei miatt a szer­vezés munkája megakadt s a közel­jövő megoldandó kérdései közé ke­rült. Megemlékezett a főtitkár a ravatalozók régóta szükséges tervé­ről, amelyet a negyedmesteri testü- lat kebeléből vetettek fel és való­sítanak meg. Megemlítette továbbá a Testület tagjait ért kitüntetése­ket s kegyelettel búcsúztatta el az elhunyt tagokat. Végezetül a meg­hatottság hangján jelentette be az előadó, hogy a megváltozott idők rövidesen elszólitják Egerből, ahol társadalmi munkásságának jelenté­keny részét töltötte. Különös öröm volt számára a negyedmesteri in­tézmény átmentése, uj tartalommal való megtöltése, mert nem lehetett engedni, hogy a polgári erények tündöklő iskolája a hanyatlás és fe­ledés homályába merüljön. Mindig pirosbetűs ünnep lesz számára Apol­lónia napja s mindig legmelegebb emlékei között .fog élni az egri ne­gyedmesteri intézmény. A főtitkári jelentés után hosszan ünnepelte a díszközgyűlés dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanárt és ebben az ünneplésben fonódtak búcsúra a szivek attól a férfitól, akinek a munkája korszakot alkotott a ma­gyar fertálymesterség történetében. Az ünneplés elülte után Petro Kálmán dr. elnök a következőket mondotta: — A főtitkár úrnak kilencedszer Az Egri Negyedmesteri Testület jubileumi közgyűlése Urbán Gusztávot, szervezetének megalapítóját tiszteleti elnökévé választotta a Testület

Next

/
Thumbnails
Contents