Eger - napilap, 1941/1
1941-02-12 / 24. szám
V EGER ‘.041 február 12 hangzott el évi jelentése előttünk. És ezúttal azt is bejelentette, hogy távozik körünkből. A közgyűlés nevében hálás köszönetemet fejezem ki eddigi munkásságáéit. El kell ismernünk, hogy ha nincs nekünk Urbán Gusztávunk, akkor nem tudtuk volna összehozni a negyedmesterek testületét, mert Urbán Gusztáv volt a megteremtője és összetartója a negyedmesteri testületnek, s az ő lelkes és önfeláldozó munkája virá- goztatta fel egyesületünket és emelte hivatásának a mai időkben megkövetelt magaslatára. Megköszönöm ezt a tiz esztendőt dr. Urbán Gusztávnak Eger város nevében is, s a negyedmesteri testületben végzett eredményes muukájának és kimagasló érdemeinek elismeréséül, indítványozom a közgyűlésnek, hogy dr. Urbán Gusztávot az egri negyedmesteri testület tiszteleti elnöké válassza meg. {Lelkes éljenzés és taps. Dr. Petro elnök az indít vány egyhangú elfogadása után dr. Urbán Gusztávhoz fordul és a következőket mondja:) — Igen tisztelt tiszteleti elnök űr,, most, amikor eltávozol körünkből, arra kérünk, tarts meg minket továbbra is szeretetedben. Ezt a barátságot, amelyet eddig irántunk éreztél, tartsd meg irányunkban új állomáshelyeden is. Gondolj ránk mindig ezu'án is február 9.-én. A közgyűlés dr. Petro Kálmán elnök indítványára elhatározta azt is, hogy jegyzőkönyvében örökíti meg dr. Urbán Gusztáv tízéves főtitkári érdemeit és erről őt átiratban értesíti. Dr. Tóth Ferenc a pénztárnok jelentését ismertette és ennek elfogadása után mivel a tisztikar mandátuma lejárt, az új tisztikart választotta meg a közgyűlés: A megválasztott uj tisztikar élén dr. Petro Kálmán elnök köszönte meg a bizalmat, amely a választással megnyilvánult és üdvözölte dr. Angyal Lajost az új főtitkárt. Keller Aladár indítványozta végül, hogy a jubiláns díszközgyűlésen elhangzott beszédeket és jelentéseket teljes egészében nyomtassák ki. A közgyűlés úgy határozott, hogy a költségek fedezetére igyekezni fog módot találni. A Negyedmesteri Testület új vezetőségét a következőkben választotta meg a díszközgyűlés: Elnök: dr. Petro Kálmán. Társeluök: dr. Barsy István. Tiszteleti alelnökök: dr. Kürti Menyhért, Breznay Imre. Alelnökök: Tass István, Ágoston János. Főtitkár: dr. Angyal Lajos. Titkár: Császti Gyula. Pénztáros: Tóth Ferenc. Zászlógondnok: Mei- linger Ödön. Zászlótartó: Kovács István. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ ^ ____• E gri harangszó a délkeleti uégeken Pár nap a minorita kultúra középpontjában 25 fokos hideg. Derült, tiszta égbolt. Az erőlködő napsugarak megaranyozzák a háromszéki határ- bérceket, ősfenyveseket. Apró székely faluk a látókörben, mint szigetek a hatalmas hótengerben. S a lábam alatt a délkeleti határváros: Kézdivásárhely. Igen, a lábam alatt, mert fenn kuporgok az évszázados, gyönyörű minorita templom hatalmas tornyának harangfülkéjében. Régész, kutató szenvedélyem hozott ide a jégcsapos bagolyotthonba is, hátha agriensét találok. Ét találtam: magát a nagy harangot. Ikafálvi Domby Ferenc rendelte meg Egerben, 1771 ben, mit a rajta lévő latin felírás tanúsít. Mellette a lélekharang, melyet ugyancsak egri munkának tartok — bár nincs rajta felirat — mivel stylusa szolgailag megegyezik hatalmas testvérével. És bizonyára egri volt még a két másik leszerelt harang is, melyeknek faszerkezetei még ma is be vannak építve. Ezeket Gábor Áron és Thuróczy Mózes öntötték át 1848/49-ben ágyúkká a kézdivásár- helyi magukrögtönözte ágyúöntödében. Pillanatra megfeledkezem a hely rám gyakorolt mérhetetlen hatásáról és gondolataim elkalandoznak az egri Harangöntő-utca apró házaihoz, ahol ezek a gyönyörű műemlékek születtek s katolikus és magyar hivatásukra elindultak. Mekkora kultúrája, híre volt Egernek, hogy még Kézdivásárhely is innen rendelte harangjait s nem a közbeeső Brassóban vagy Nagyszebenben. De le kell sietnem, mert már dél van. Megkondul a nagy harang. Boldogan hívja imára a székelyeket: ismét nagyhangon imádkozhatják az „ Úr ángy alát. “ A minorita rendházban otthon vagyok. Kétszeresen otthon. Mint Erdély fia és a rend örökös con- frátere. Itt is minden emlék Egerrel vau összefüggésben. Ez az egykor oly hatalmas szerzetesrend valamikor annyi rendtagot számlált, hogy egyetlen dispozitióval gyakran tíz személyt cserélt ki Eger és Kézdivásárhely között. Nem volt a régmúltban olyan kézdivásárhelyi minorita, aki Egerben nem lett volna: így számos tárgynak, különösen könyvnek, egri provinenciája van. A minorita rendház tulajdonképpen Kantán van, a volt Felső- Fehér vármagye székhelyén. Kanta azonban egybeépült Kézdivásár- hellyel, mikor a felsőfehérmegyei »foltok« beolvadtak Háromszékbe. Kanta mondhatni színkatolikus, mióta a [halhatatlan emlékű Nagy Mózes atya 1680-ban behozta Esz- telnekről a minoritákat s megszerezte számukra a plébániát, majd a gimnáziumot. Az utóbbi a közelmúltban a katolikus Státus kezébe ment át, de ma is a nagy alapitó nevét viseli, a jelenlegi régens, Sylvester alatt is. A házföaök: P. Pál Cupett, valamint az atyák : P. Bánffy Miklós és P. Faragó Ferenc páratlan testvéri szeretettel fogadtak. Kutatásaimban és tanulmányaimban előzékenyen segítettek. Általuk számos oly adat birtokába jutottam melyekkel nélkülük nem találkozhattam volna. Mindnyájan csillogó szemmel hallgatják előadásomat Egerről, hiszen hála Istennek ismét lehetséges, hogy a nagytekintélyű rendfóuök: dr. P. Péchy Alán bölcs intézkedése mindnyájukat bármikor Egerbe deponálhatja, a buzgó P. Ladányi László házfónök vezetése alatt álló Szent Antal-konventbe. Az erdélyi visszacsatolt minorita provincia egyetlen élő confratere, dr. Varga Béla ügyvéd, a Magyar Párt elnöke is ünnepi vacsorát rendezett tiszteletemre s ugyancsak értékes útbaigazításokat adott. ő vezetett el az elnöksége alatt álló árvaházba is, melynek igazgatónője néhai dr. Balogh Vendel minorita confrater Katalin leánya. Itt van elhelyezve a kaszinó tulajdonát képező múzeum is, mely a két dr. Dienes-testvér apostoli munkálkodásának eredménye s melyben igen sok érdekes és tanulságos tárgyat találtam. Sok becses levéltári adatot láthattam a városházán, melyben a polgármester és a főjegyző urak szíves engedelmével kézdiszeutléleki Barcsa Gergely, az egyik erdélyi fejedelmi család mellékágának le- származója kalauzolt. Még Jámbor százados, volt iskolatársam hívta fel figyelmemet, hogy egy üzlet felett a bsvanulás- kor egy 48.-as zászló lengett, amelyet azóta minden ünnepélyes alkalomkor elkértek. Ezt a zászlót sikerült a tulajdonostól, Apró festékkereskedőtől megszerezni, aki 22 éven keresztül életveszéllyel rejtegette. Most egri gyűjteményem egyik becses darabja lett. Gábor Áron és Thuróczy Mózes — az utóbbi unokájának, mint nyomdász és könyvkereskedőnek kezében van a város kultúrája letéve — a hires székely ágyúöntók emléke ma is a város büszkesége. Mindenki tudni vél még elásott ágyúikról. E sorok írójának birtokába is került egy tervrajz arról a helyről, hol egy ágyúmodell vau elrejtve. Mivel e sorok írója nagyobb ásatási problémák előtt is állt már, minden remény meg van arra, hogy ezen nemzeti ereklyét a nyáron felszínre hozza s az egri Vármúzeumban kiállíthatja. A közeli Báksafálván született a Minoriták szentéletű provinciálisa, Kelemen Didák, ki Egerben is volt házfőnök s szenttéavatása folyamatban van. Didák atya lelke él a mai kézdivásárhelyi minoritákban is, kik valódi öntudatos hitéletet tartanak fen a protestáns többségű városban és környékén. Nem csak magukat HELL ER-órák 1897 ... _ mutatják a pontos Időt! katolikusoknak valló, de katolikusán cselekvő emberekké is nevelik híveiket. Érdekes példáját láttam ennek. Egy egyszerű, Pászka nevezetű lófő bácsi, az oroszfalvi fiijából, amint meghallotta, hogy mi után érdeklődöm, felkérésem nélkül egy héten át kutatott önzetlenül s mikor hálámat akartam kifejezni, katolikus mivoltára hivatkozva, hárította el azt. A katolikus hitélet nem zárja ki azt, hogy a többi felekezetekkel békében ne éljenek. A Katolikus Bálon a reformátusok mind megjelentek, viszont a református Góbé- esten a katolikusság volt szépen képviselve. Megjegyzem, ezen az estén egy műkedvelő művésznő, Nagy Irén, olyan nívót produkált, hogy mindenki azt hitte, hogy ő a műsoron hirdetett egyik budapesti sztár. A bécsi döntés nyomán egri honvédek vonultak be Kézdivásár- helybe. Ez Kézdivásárhely legutolsó egri emléke, de a legmaradandóbb is, mert ez adta vissza az oszthatatlan Magyarországnak. És ugyanúgy ez a bevonulás teszi mindennél jobban emlékezetessé Kézdivásár- helyt Eger számára. — Adja Isten, hogy mindkét város időtlen időkig a magyarság és katolicizmus erős vára maradjon! B. A. Z. — Kulturdélután a Lajos-vá- rosban. Az elmúlt vasárnap délután hatalmas közönség volt látható a Lajos-város legutóbbi kul- túrdélutánján. A „Hiszekegy“ elhangzása után Horánszky Róza pompás szavalata következett. — Mindvégig nagy érdeklődés kisérte Bacskay István tanító nívós, meleghangú előadását, aki arról az el nem vesző örökségről szólt, melyet az Úr Jézus drága ajándékként hagyott ránk. Prokai Irén szintén vallásos tárgyú költeményt szavalt, mely után Blaskó Mária: „Adjatok kenyeret“ című, Szent Erzsébet kultuszát elmélyítő kis jelenetét Bőgős Verőn, Fischer Erzsébet, Molnári! Ilona, Zogolyák Teréz és Bóta Katalin adták elő, kik egymással vetélkedve vitték sikerre az előadást, és jutottak megérdemelt tapsokhoz. A „Szentföld“ című keskeny film került ezután levetítésre. A műsort a Himnusz hangjai zárták le. A TALMUD " ismertetése magyarul írta: Rohling Ágoston dr. Darabja 1 P. Felelős kiadó: túrkevei Bukrg Szabó István. Kapható az Egri Kér. Sajtó- szövetkezet könyvkereskedésében.
