Eger - napilap, 1940/2
1940-07-20 / 114. szám
ÄBH 8 FILLÉR Eger, LI. évfolyam, 114. szám, ♦ Szombat + Trianon 21, 1940. július 20. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő SO fillér, negyedévre 4 pengő, Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁBME6YEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓ HIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hitler a birodalmi gyűlésen beszédet mondott és utolsó békefelhívást intézett Angliához Az aratás áldott munkája megkezdődött. Megkésett az idén a nyár, de ez a lassan jött nyár két vetést is érlel a magyar földön. Amíg az emberi verejtékkel vetett, megmunkált és aratásra váró kalászok édes barna szemeit érleli, hogy kenyér legyen belőlük, másutt sehol se található ízű drága magyar kenyér, a nap, ahogy jár az égen, mint óriási pávamadár, egy másik magyar vetés érését is sietteti. A földeken tág léptekkel arató magyarok, míg kezükben lendül a kasza és zizzenve dől le a sárga búzaszár, tudják, érzik, minden izmukban, hogy az idén már nemcsak maguknak aratnak, a búzaszemek, amelyek kiperegnek, Isten segitségével már több magyar szájban lesznek jó íz, új milliókban lesz lisztjükből magyar vér, majd azután a nagy aratás után, amely húsz év vérrel, kínnal, türelemmel, szenvedéssel, de meg nem alkuvó igazság- várással várt lelki vetéséből megérik a magyarság számára. A magyar külügyminiszter szavai szerint már eljutottunk arra a magaslatra, ahonnan már derengeni latszik a jobb jövő. Ezt a jobb jövőt munkálja ma minden magyar mezőkön, éppúgy, mint a műhelyekben vagy az irodákban. A magyar határban mindig ünnep volt az aratás, de idén még szebb, még magyarabb aktusnak ígérkezik. A nóta, amely már reggel felcsendül az aratók ajkán, amikor a nap először szúrja át vörös arany sugaraival az ég kárpitját, hogy meghordozza tekintetét az álomból ébredő földön és este, a vacsoraesillag feljöttén, bódult, de édes fáradtsággal a tagokban is kinyílik a szájakon, mint szép virág, most úgy száll végig a magyar mezők felett, mint a nagy várakozás hozsánnája. Boldog bizakodás szakad ki a leltekből, mert ott reszket a legegyszerűbb ember szive alján is a bizonyosság, hogy új, boldogabb szebb napok elé viszi ezt a népet a különös magyar sors, amely sok fekete éjszaka után is megvirrasztja a hajnalt. Gazdag magyar nyár érleli a magyar búzát, a magyar jövőt. Ehhez a jövőhöz a másik aratáshoz is verejtékes munka kell. Lelkes áldozattal, kötelességteljesítéssel kell felkészülnünk erre a békés aratásra, amely munkánknak lesz az eredménye. És a magyar nép, amely tempós nyugalommal, évszázados edzettséggel áll a nap hevében, hogy arassa a magyar kenyeret adó búzát, erre a békés másik aratásra is nyugodtan készül. Ahogy az eget nézi és kaszáját suhintja. Ahogy rendíthetetlen hittel várta eddig is az igazság eljövetelét. Se félelem, se riadtság, se türelmetlenség nem bántja a lelkét, tudja, hogy a búza is lassan érik be. De beérik! Úgy ez a második aratás is! Higyjünk, bizzunk ebben és dolgozzunk érte! Berlin, július 20. Göring vezértábornagy, a birodalmi gyűlés elnöke tegnap este 19 órára (magyar időszámítás szerint délután 6 órára) egybehívta a birodalmi gyűlést, amelynek egyetlen programpontja a birodalmi kormány nyilatkozatának felolvasása. A birodalmi gyűlést az összes német rádióadó állomások közvetítették és a magyar rádió is. Hitler vezér és kancellár a birodalmi gyűlésen beszédet mondott. Beszéde elején abból indult ki, hogy a német nemzetiszocialista párt alapgondolata a versaillesi békediktátum elleni küzdelem volt. A revíziót békés úton akarta elérni. A német külpolitika programjának kezdettől fogva két célja volt. Először igazi megértés és barátság Olaszországgal, másodszor ugyanilyen viszony megteremtése Angliával. Hitler sajnálattal állapítja meg, hogy őszinte törekvése Angliával szemben mindig kudarcot vallott, pedig a két nép közeledése mindkét ország számára áldást jelentett volna. Annál nagyobb öröm tölti el az Olaszországgal való legszorosabb jóviszony megteremtése. Ennek a jó viszonynak a megteremtésében a legnagyobb érdem az olasz nép géniuszáé, Mussolinié. A nép szoros viszonyát örökre megpecsételte a közösen kiontott vér, mely alkalmas arra, hogy Európának új életet adjon. Hangoztatta, hogy a múlt év októberében még el „lehetett volna kerülni a háborút. 0 békét akart, de a szövetségesek a háborút választották. A londoni politikusok most is a háborút akarják, vájjon tudják-e, hogy a háború folytatásaként mi vár rájuk. Ok Kanadába akarnak menni, de az angol nép Angliában marad és az a nép lesz kénytelen elviselni a háború szörnyűségeit, amikor a Vezetők már Kanadában lesznek. Hangoztatta, hogy neki célja az, hogy új Európát teremtsen. Churchill háborút akar. — Hat hét óta légiháborút indított Németország polgári lakossága ellen. Németország erre eddig nem válaszolt, de ez nem jelenti azt, hogy a válasz továbbra is elmarad. Ez a válasz rettenetes !e-z, sok millió ember fog szenvedni, de akkor Churchill már Kanadában lesz. Az angol politikusok nem akarnak neki hinni, Churchill most az egyszer higyjen, amikor prófétaként akar jósolni. Ez a háború egy világ- birodalmat fog szétrombolni. Németország sohasem akarta ennek a világbirodalomnak a pu-ztulását, — most azonban a világbirodalom szét fog hullani. Churchill abban reménykedik, hogy Németország pusztul el, pedig angol vért fog jelenteni ez a háború. Hitler beszéde végén kijelentette, hogy emberi érzéssel mégegyszer megkísérli a józan észhez és a belátáshoz fordulni, utolsó felhívást intéz, ezt megteheti, nem mint legyőzött szól, hanem mint győztes. A jőzau észhez intézi ezt a felhívást, nem lát semmiféle alapot ennek a háborúnak a további folytatásához, ez szörnyű pusztulást fog hozni. Meg akarja kímélni saját népét is, azonban tudja, hogy sokmillió férfi és ifjú és a vágytól, hogy leszámoljon Angliával, az örök ellenséggel. Már kétszer üzenték meg Németországnak a háborút minden alap nélkül. Tudja — folytatta —, hogy sok feleség és anya meghoz minden áldozatot ennek az örökös ellenségnek az elpusztítására. Én mégis a józin észhez és a belátáshoz fordulok. Ha Churchill ismét azzal fog válaszolni, hogy ezt a felhívást csak a felelem szülte, minden esetre azonban megnyugtatta lelkiismeretét. Beszéde végén Hitler köszönetét mondott a Gondviselésnek, hogy eddig a német fegyvereket segítette. Ugyanez a Gondviselés fogja a végső győzelemre segíteni Németországot. A helyzetet csak egy gyalog- felüljáró oldhatná meg, amiből a közeli Füzesabonyban is látható egy sikerült példány. Készítése nem is kerül súlyos összegbe és megnyugvást hozna sok várakozás és bosz- szankodás ellen. A két városrész lakossága kérvényt terjesztett a kereskedelmi miniszterhez a vasúti felüljáró ügyében s a kérvényt most a város pár- tolólag terjesztette fel az illetékes tényezőkhöz. Nem kétséges, hogy a minisztérium sürgősen elrendeli a felüljáró megépítését, annál is inkább, mert költsége aránytalanul kisebb, mint amennyit gyakorlati haszna jelent két városrész forgalma szempontjából. Emlékezz a honvédelmi miniszter szavaira: Legutóbb 6000 magyar nő ajánlotta fel vérét a gyógyítás céljaira. Most nem vért, hanem ennél sokkal kevesebbet: pénzt kérek tőletek! Adakozz a Vöröskereszt javára! — A hőmérséklet emelkedik. A Meteorológiai Intézet jóslása a következő 24 órára: Nyugati, délnyugati szél. Kisebb felhő-átvonulások. A felvidéken néhány helyen záporesó. A hőmérséklet emelkedik. A többgyermekes mezőgazdasági foglalkozású szabadságos katonák vasárnap délelőtt 9 érakor jelentkezzenek a városháza nivarán Eger, július 20. A honvédelmi miniszter a mező- gazdasági foglalkozású, többgyermekes, szabadságon lévő katonák húsz százalékának szabadságidejét két héttel meghosszabbítja. A szabadság feltételeit a polgármesternek kell igazolaia július 22-én. Ezért Eger város polgármestere felhívja az Egerben lakó, mezőgazdasági foglalkozású szabadságos katonákat, hogy vasárnap délelőtt 9 órakor a városháza udvarán jelentkezzenek. Hozzák magukkal csa ládi lapjukat és esetleg más, a foglalkozásukat bizonyító okmányukat, hogy igényjogosultságuk igazolható legyen. Kap-e vasúti átjárót a Lajos város és a Szent lstván-város lakossága Ä lakosság kérelmét a város pártolólag terjesztette fel a kereskedelmi miniszterhez Még a múlt hónapban Császty Gyula, Lajos-város lelkésze kérelmet terjesztett a városhoz, hogy a Sas úti vasúti síneken felüljárót létesítsenek. A kerecsendi vámházon túl épült Lajos-város és az Érsekkert mögötti Szent István város legközelebbi ösz- szekötő útja a Sas út. A legközelebbi út azonban sokszor a legtávolabbivá válik a vasúti sorompók miatt, amelyek gyakran hosszú időre elzárják a közlekedést. A Sas útig nyúlik ki ugyanis az egri állomás rendező területe s nagy forgalom idején rengeteg tolatás zajlik le az úttestet keresztező síneken. A vasút gondolt a közúti forgalomra is és az út menti sorompó házból, amikor lehet, felhúzzák a sorompórudakat, de mégis komoly akadályokba ütközik a két városrész egymás közötti forgalma.
