Eger - napilap, 1940/2
1940-07-20 / 114. szám
2 EGER 1940. július 20. Az állam Ingyenes, vagy olcsó csemetékkel segíti a károsult gyümölcstermelőket A városok és községek adatai alapján intézkedik a földmívelésügyi minisztérium Eger, július 20. Az elmúlt rendkívül szigorú és havas télen az újabb telepítésű (nyolc-tízéves és fiatalabb) gyümölcsösökben érzékeny nyúl- és fagykár állott elő, atniuek következteben az ország egyes részein nagyszámú gyümölcsfa teljesen elpusztult. A súlyos kár enyhítése céljából a földmivelésügyi miniszter az ősz folyamán gyümölcsfaoltványokat fog kiosztani. A károsult gyümölcs- termesztők a nyúl- és fagykár miatt kipusztult gyümölcsfáik oltására Eger, július 20. Az egri hegyközség megalakulása után az az eljáx-ás alakult ki, hogy a hegyőrbért nem a városi közpénztárba, hanem a hegyközség halpiactéri irodájába kellett befizetni. Ez ellen a gyakorlat ellen a legutóbbi hegyközségi közgyűlésen oly értelmű megjegyzés hangzott el, hogy a hegyőrbér nagyobbmérvű hátralékának talán részben az is oka lehet, hogy a gazdatársadalom, a köztartozásainak rendezésével egyidejűleg nem róhat ja le a hegyőrbér befizetést is a városi köz pénztárnál, hanem a hegyközség halpiactéri irodájába külön el kell mennie és ez a gazdatársadalomra, különösen nagyobb munka idején, nagy időveszteséget jelent. Az elhangzott kívánságokra Oko- licsányi Imre, Heves vármegye alispánja, mint hegyközségi tag felEgercsehiben a Minap adott hirt a magyar sajtó arról, hogy az Egercsehí Kőszénbánya Rt. komolyabb szociális intézkedésekre szánta magát 1940. július elsejei hatállyal. Sok szó esett az utóbbi időben a vállalatról, főképpen azzal a zavaró incidenssel kapcsolatban, amelyet Boksa József vájár nak, a hivatásszervezeti hatalmas munkástábor helybeli vezetőjének indokolatlan felmondása váltott ki. Azóta bizonyos intézkedések történtek a vállalat igazgatósága részéről, amelyek bebizonyították, hogy az elbocsájtott hivatásszervezeti vezető olyan munkásérdekű kívánságokat képviselt, amelyek jogosultságát az élet hamarosan igazolta! A napi faszükséglet beszállításáért pótdíjat sikerült kivívni még májusban, ugyanígy rendeződtek a bánya ivóvíz, a baleseti iskola, a a bírságok, a havi elszámolások és a térzene elintézetlen problémái, valamint a vasárnapi műszakokért is 50%-os pótdíjat szerzett járandóságképpen a szervezett munkásság. A kisebb jelentőségű ügyek megoldása után továbbra is a régi türelemmel és fegyelmezettséggel küzdött a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete, amely természetesen a helyi exponensein kívül budapesti központi titkársága révén is mindent elkövetett a munkásság szociális helyzetjavulásáért. így került sor a legutóbbi napokban mintegy 30.000 pengő értékű általános szükséges olványoknak legalább egy részét ezen az úton biztosíthatják. Különösen nagy károsodás esetében teljesen ingyen, különben pedig 10 — 30 filléres térítés ellenében fogják az oltványokat kapni. A szükséges oltványokat a minisztérium a szükségletnek, másrészt a rendelkezésre álló készleteknek megfelelő arányban magánfaiskoláknál köti le és közvetlenül fogja a városok, községek által beszolgáltatandó adatok alapján őszszel kiutalni. ajánlotta közbenjárását dr.Kálnoky István polgármesternél, hogy a hegyőrbért a gazdatársadalom érdekében, a városi közpénztárnál lehessen fizetni egy külön, hegyközségi-napló felfektetésével. A felhívás Eger város polgármesterénél is megértésre talált és Kálnoky István dr. utasította a közpénztárt a jelzett napló felfekteté- sére s egyben értesítette a hegyközség vezetőségét, hogy a hegyközségi közgyűlés határozatának megfelelően, ezentúl a hegyközségi hegyőrbért a városi közpéuztárnál lehet a hegyközség javára befizetni. Ezúton is felhivja a vezetőség a hegyközség tagjait, hogy a hegyőrbér fizetések ezentúl, a hegyközség által kiállított hegyörbér-ívek alapján a városi közpénztárnál eszkö- zölhetők. hivatásszervezet keresetjavításra, ami a több, mint 600 főnyi bányászságnak bizonyos életszínvonalemelkedést hoz. Megszűnt a lakás és világítás díja, a falvakban lakók részére lakbérpótlékot szereztek, a legénylakók lakbérét és a „szerszámkopás“ címén volt eddigi levonásokat jelentős mértékben csökkentették, inig a most épülő munkásfürdő és öltöző szintén jobb munkaviszonyokat fog teremteni ennek a nehéz sorban élő munkástársadalomnak a részére. A csillések és csatlósok, valamint az osztályozón dolgozó munkások problémája szorulna még sürgősebb megoldásra, a többi intézkedések megtörténtét pedig fokról fokra türelemmel várják a bányászok. Kétségtelenül nagy eredménye ez a Hivatásszervezetnek, amelyben rövid működése után több mint 500 munkás áll példás szervezettségben az egeresein bánya vidékén. A vállalat engedékenységével azonban súlyos ellentétben áll az a tény, hogy a most már gyakorlatilag igazolt Baksa József, ötgyermekes munkást még mindig nem volt hajlandó visszavenni az igazgatóság. A Hivatásszervezet központjától nyert értesülés arról szól, hogy Baksa József családjának bá- Dyatelepi lakásáról minden előzetes értesítés nélkül leszerelték az ablakokat, ajtókat vállalati emberek. Amikor a szervezet helyi vezetői röviddel utána felkeresték a bánya- igazgatót, azt mondták nekik, hogy ez az igazgatóság tudta nélkül történt önkényes intézkedés s az elhordott holmikat visszahelyezték helyükre. Valóban jobb volna — hangsúMost érkezett haza nyolc évi távoliét után Martus Malvin egri le ány. A német-francia fegyverszünet megkötése utáu indult el Osteudé- ből, a belga tengerparti városból, ahol átélte a nagy náború mindeu borzalmát, a véres flandriai csaták minden megdöbbentő pusztítását. Egerben a Malom-utca 21. szám alatt, szüleinél lakik Martus Malvin. Sok más magyar leánnyal ment ki Belgiumba nyolc évvel ezelőtt. Ne- velónői állást vállalt Oätende városában Monsieur Bourgain családjánál. Megszerették, jól bántak vele, soha el sem akarták engedni többé, családjuk egyik legkedvesebb tagjának tekintették a csinos, karcsú, kékszemű magyar leányt. Egyszerre váratlanul kitört ott is a háború. Fürge német gépek jelentek meg a szép tengerparti város felett és Martus Malvin ma érdekes előadást tarthatna a légoltalmi liga gyűlésén az átélt bomba- támadásokról. fiz első légi bombák Ostendében Élményeiről munkatársunk kérdéseire a következőket mondotta el Martus Malvin: — Pénteki napon, este féltízkor éltem át az első bombatámadást. Egyik ismerős magyar asszonytól sétáltam hazafelé, a szomszédból. A nyílt utcán haladtam. Semmi zúgást nem hallottunk, de egyszerre nagy magasságban megjelent három német repülőgép, majd hirtelen lebukott a város fölé és ledobta bombáit. Mindegyik gépből öt bomba hullott egymásután. Láttam mind az öt bombát a levegőben. Világított a hold, ragyogtak a csillagok és a hulló bombák is megcsillantak a levegőben Mintha egy-egy csillár zuhanna lefelé, olyanon voltak. A szép látvány azonban csak pillanatokik tartott, mert a bombák lehullottak célpontjaikra és borzalmas robbanás zaját hallottuk, s ugyanakkor tűz, láng, füst és épülettörmelék vastag szökőkútja tört a magasba a robbanások helyén. Az első légi bombát a gare de maritime, azaz a tengerészeti pályaudvar kapta. A többi bomba is mind katonai célpontokra esett és mindenki csodálta, hogy mind pontosan célba talált. Két hétig minden nap a légitámadások egész sorát éltük át — Az első légitámadásnál az ijedtségre sem jutott időnk. Ezután két héten át minden nap többször is megismétlődött, a légi bombázás. Féltünk mindig jobban, de a légitámadást az óvóhelyeken töltöttük és nem ért bennünket semmi baj. Ostendében minden háznál van óvóhely, még abban a villában is volt, ahol én laktam. fi belgiumi nagy csata — A nagy flandriai' csaták zaja mindjobban közeledett felénk. Minlyozza a Hivatásszervezet nyilatkozata —, ha a békét helyreállítanák és a munkaadó és munkás közötti becsületes jóviszonyt Baksa József visszavételével bizonyítanák. Ezt várja ma már az egész keresztény magyar közvélemény. den nap rémesebb volt a távoli ágyúdörgés. A bombázók támadása is folyton hevesebb lett. Közvetlen közelünkben folyt le azután a belgiumi háborúnak talán legvéresebb csatája, az Albert csatornánál. Belga katonák beszélték nekem az egyik itteni ütközetről, a németek mindent elsöprő támadásáról és a belgák hősi ellenállásáról, hogy három óráig tartó harc után harmincezer belga katonából 56 maradt meg. A többi elesett, vagy megsebesült. Szájról szájra szállott ennek az öldöklő csatának a híre. Nemsokkal ezután következett, hogy a belga király és csapatai letették a fegyvert. A németek bevonulása — Gazdám elmenekült családjával együtt Franciaországba. Magam maradtam a nagy lakásban. Már nem kellett az óvóhelyre menekülnünk naponta többször is, mert megszűntek a légitámadások. Azután csendben és rendben, bámulatos fegyelmezettséggel bevonultak a német csapatok Ostendébe. „Heil Hitler! “ kiáltásokkal üdvözölték őket a belgák is. — Annyi izgalom és borzalom után azonnal haza szerettem volna utazni, de az utazás egyelőre lehetetlen volt. Ostende—Brüssel—Düsseldorf — A franciaországi nagy csaták hírét izgalommal leste Ostende lakossága. Én egyre csak azt vártam, mikor indulhatok már haza. A francia—német fegyverszünet után elutaztam Brüsselbe. Vasút nem közlekedett, azért egy belga autó- taxit fogadtam 200 frankért. Az út két oldalán a végtelen háború legvéresebb csatáinak irtózatos képét láttam. Lezuhant repülőgépeket, szétlőtt autók, páncélosok, tankok romhalmazait, mellettük holttesteket, félig elégett, vagy félig szétroncsolt embertesteket, nyitott üveges szemekkel. A német—magyar barátság — Brüsselben három hétig maradtam. Annak köszönhetem hazautazásomat, hogy magyar vagyok. A németek, a hatóságok és a katonák nagyon figyelmesek voltak hozzám, különösen amikor megtudták, hogy magyar vagyok. Ha nem állna fenn a német—magyar barátság, nem tudtam volna hazajönni, így azonban német katonák autón vittek Brüsselből Düsseldorfba. Ekkor már útitársam volt egy magyar leány is, Papp Erzsébet, aki Brüsseltől együtt utazott velem Hatvanig. Hatvanban laknak szülei és hozzájuk ment haza Belgiumból. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Ezentúl a városi közpénztdrnál kell fizetni a hegyörbért Békét akar végre Egy egri leány Ostendében élte át a háború borzalmait Most érkezett haza Martus Malvin és elmondta belgiumi élményeit az Eger munkatársának
