Eger - napilap, 1940/2

1940-12-07 / 193. szám

Eger, Ll. évfolyam, 19 & szám. Ara 12 FILLÉR • Szombat # Trianon 21, 1940. december 7. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egg hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 1 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vArmeoyei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3 Tel.: 11. KIADÓ HIVATAL: Szent János-Nyomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát I Adakozz az „Erdélyért“ akcióra! Kdlnoky Istudn ör. polgármester 15 uagón lisztet szerzett az egri lisztpiac átmeneti nehézségeinek megszüntetésére Két napig nem lehetett egy gramm lisztet sem kapni Egerben Eger, december 7. Az elmúlt napokban a li^zt eliűnt az egri üzletekből. Az eltűnés köz­vetlenül az után történt, hogy a miniszterelnök bejelentette a kor­mány tervét, amely szerint el fogják rendelni a kenyérlisztnek kukorica- liszttel való 15 százalékos keveré­sét. Gondolni lehetett, hogy a még rendelkezésre álló készleteket a kö zönség hirtelen felvásárolta, hogy tartalékot gyűjtsön s a nagykeres­kedelem nem tudott idejeben meg­felelő mennyiségű árú gyors szállí­tásáról gondoskodni. A nagykeres­kedelem egyébként arra hivatkozik, hogy a termelők kevés gabonát hoznak piacra, várják a tavaszra megállapított magasabb árakat s így a malmok nem tudnak eleget tenni a rendelésnek. A helyzet mindenesetre nem volt kívánatos és dr. Kálnoky István pol­gármester azonnal érintkezésbe lé­pett a Futurával, hogy az átme­neti nehézségeket áthidalja. A tár­gyalások eredményeként Eger ti­zenöt v^gon lisztet kap, úgy, hogy a liszt-pánik teljesen fölösleges, a lisztellátás zavartalan lesz. Ugyancsak sikerült a polgármes­ternek Debrecen városából sertése­ket is szerezni a készletek növelé­sére. Nem lesz zavar a cukorellátásban Albotmányreform | A miniszterelnök záróbeszéde az appropriációs vitában Magyarorszá­got a szentistváni állameszmének megfelelően olyan nemzetállamként jellemezte, amelynek helyét az eu­rópai élettérben nemzeti sajátossá­gainak és jellemének szigorú meg­őrzésével kell elfoglalnia és bizto­sítania. Amikor ezt állapította meg Teleki Pál gróf, eddigi és ismé­telten hangsúlyozott felfogásában kitért a ma napirenden lévő alkot­mányreform problémájára. Az, amit erről a kérdésről elmondott, bizo­nyára alkalmas lesz arra, hogy mint alapvető tájékoztatást kezeljék mind- azoK, akik az alkotmányreform kér­désével akár szóban, akár írásban foglalkoznak. Azt mondotta a miniszterelnök, hogy az alkotmány élő valami, te­hát fejlődnie kell. Az alkotmány sohasem lehet holt betűk megmere­vített tömege és ezeknek a holt be­tűknek erdeje nem lehet áthatolha­tatlan terület a nemzet számára, amelynek a korral haladnia kell. A miniszterelnök szerint az a fon­tos, hogy a lényegnek meg kell maradnia, ő — mondotta — ami­kor alkotmányreformra gondol, óva­kodik attól, hogy az alkotmány fon­tos pilléreit labdajátéknak használ­ják fel. Felfogása szerint a reform lényege minél tökéletesebbé tenni a nemzeti akarat kialakulását, mert, „ahogyan ez ma van, azt nem lehet tökéletesnek minősíteni.“ Nem foglalt a miniszterelnök ha­tározott álláspontot a részletek te­kintetében. Kijelentette, hogyő már több tervezetet készített, de egyik­hez sem ragaszkodik mereven és szívesen bocsátja elgondolásait vita alá. Annyit közölt, hogy elgondo­lása „figyelemmel van a fasciók és korporációk munkájában érvénye­sülő elvekre és rendszerekre.“ Tö­rekvése odairáDyul, hogy a területi, a hivatásrendi és a nemzetiségi elv érvényesüljön. Hangsúlyozta, hogy az egységes akarat kialakulásánál a legfontosabbak egyike az, hogy a szavazatoknál és véleményeknél ne a számszerűség, hanem a véle­ményeknek és felfogásoknak súlya és értéke érvényesüljön. A minisz­terelnöknek ez a gondolata, amely alkotmányjogilag a minőségi töbh­ség elvének érvényesítése, egyál­talában nem ismeretlen a magyar nemzet életében és történetében. Amikor a miniszterelnök azt mondja, hogy Magyarországon érvényesülnie kell a tekintély elvének és hozzá­teszi, hogy „a magyar nép azonban nem hajlandó elfogadni mesterkélt tekintélyt“, akkor történelmi igaz­ságokra támaszkodik. Hogy egye­bet ne mondjak, talán sehol a vilá­gon nincs alkotmányos államban olyan abszolút tekintély, mint ná­lunk a Szent Korona. Ezek az alapvető elgondolások, ezeken épül fel a miniszterelnök tervezete az alkotmány reformjáról, illetőleg annak, mint élő valaminek tovább fejlesztéséről, izmositásáról. Azt is megmondja, hogy milyen irányban kívánja a fejlesztést foly­tatni. Hangsúlyozza, hogy a nép- képviseleti elv megváltoztatásáról szó nem lehet, ellenben igenis szó van arról, hogy a nemzetet az eléje tornyosuló új és újszerű feladatok megoldására rugalmassá kell tenni és át kell térnünk a közösségi elvre. Figyelemreméltó, amit a miniszter- elnök mai keresztmetszetben lát és állapít meg az ország helyzetéről. Figyelmeztet arra, hogy az állam­nak és az állampolgároknak egy­mással való viszonya gyökeresen megváltozott. Ez a magyarázata annak, hogy át kell állítani a köz- igazgatást és a minisztériumok szer­vezetét, mert figyelembe kell venni, hogy a magyar történelemben egy korszak zárult le, amely körülbelül a mohácsi vésztől a trianoni bilin­csek alól való szabadulásig tartott. Ezek a szempontok és célkitűzések szabják meg annak a nagy munká­nak irányát, amelynek célja Magyar- országot az európai élettérben öt megillető erős pozícióhoz juttatni. A miniszterelnök nagyon alapos munkát akar végezni, semmit sem rögtönöz. Minden elgondolást az előzetes vita tüzében kiván meg- edzeni és kialakítani. És pedig egy újabb és általa most kifejezetten hangsúlyozott alapgondolatnak meg­felelően, amely úgy szól, hogy a végrehajtó hatalom stabilitását is szilárdítani kell, nem szabad vélet­lennek kitenni a kormányzást, mert a kormányzat nem lehet a pártélet játéka. Jövő héten zárul az egész ország ban a cukorkampány, amikor majd végleges adatok állnak rendelke­zésre a termelésről. Hozzávetőleges becslés szerint — miután kiesések is voltak — a multévi 13.000 va- gónnal szemben — az anyaország gyárainak 16.000 vágón lesz a ter­melése. Importcukorból még 1500 vágón áll rendelkezésre, tehát a fe­lesleg, amely tartalékul szolgál, 4500 vagónra tehető. Eger, december 7. Pénteken délután óriási sikerrel befejeződött a szegénygondozó bi­zottság karácsonyi vásárja. A vá­sáron minden délután ifjúsági zene­karok működtek közre a teánál, s a jogakadémia, tanítóképző, ciszterci gimnázium, kereskedelmi iskola ifjú muzsikusai sok tapsot kaptak áldo­zatkészségükért és szép játékukért az ötórai teán megjelent közönség­től. A vásárt pénteken délután öt óra­kor tombola fejezte be. A Kaszinó Az erdélyi cukorgyárak eredmé­nye a hozzávetőleges becslés sze­rint kereken 1000 vágón lesz. Ez a mennyiség nagyjából fedezi a visz- szakerült erdélyi részek cukorigé­nyét. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a cukorellátásban a megszer­vezett jegyrendszer folytán nem lesz fennakadás és mindenki a meg­felelő mennyiségű cukorhoz jut. nagyterme zsúfolásig megtelt. 1200 jegyet adtak el, és háromszáz nye­reménytárgy került kisorsolásra. A rendezőség simán és az óriási anyag­hoz képest gyorsan és zökkenés­mentesen bonyolította le a sors­húzást, és a közönség mindvégig kitartott a jóhangulatú tombolán. A vásár részletes elszámolását vasárnap végzik el, és az Eger hétfői számában közli a hatalmas erkölcsi sikerű társadalmi esemény anyagi eredményét. Óriási sikerrel fejeződött be a szegény gondozó karácsonyi vásárja

Next

/
Thumbnails
Contents