Eger - napilap, 1940/2

1940-12-07 / 193. szám

EGER 1940 december 7. A Kolping Leángegylet karácsonyi vásárján mindent megvettek December 1-én nyílt meg és pár napig tartott a Kolping Leányegylet karácsonyi vásárja a Katolikus Le­gényegyletben. A kiállított tárgyak a leányok által készített gyönyörű darabok, babák, állatok, különféle szebbnél szebb kézimunkák és játék­tárgyak egytől egyig valóságos ipar- művészeti munkák voltak. Itt láttuk, mire képes a szeretet, amikor a Kolping-leányok egész napi fárad­ságos munkájuk után három hónapig naponta 6—9 óráig, sokszor éjfélig is dolgoztak a kiállítás sikere ér­dekében, az általuk annyira sze­retett és fáradhatatlan elnökük, Grónay Margit felügyelete mellett. Az eredmény meg is mutatko zott. A közönség gyönyörködve néz­te végig a kiállítást és minden darabját megvette. A bámulatos ügyességgel, ízléssel és hozzáértés­sel készített összes tárgyak meg­lepően olcsó árakon keltek el. Fel­buzdulva a nemes célt megértő kö­zönség támogatásán, a Kolping leányok a jövő évben egy még na­gyobb szabású kiállítást készülnek rendezni a Katolikus Legényegylet dísztermében, hogy mégtöbbet jut­tathassanak a szegény iparostanon- cok felruházására. Több mint tizenhétezer pengőt gyűjtöttek Eger városban az „Erdélyért“ akcióra A gyűjtés országosan kiemelkedő sikere a lelkes gyűjtőknek, az áldozatkész adakozóknak és dr. Kálnoky István polgármester, valamint dr. Pál Endre adóhivatali főnök hathatós szervező és irányító tevékenységének köszönhető Elhangzott a szó az országban, igy Egerben is, és minden magyar ököl összeszorult, de ugyanakkor minden magyar szív ki is tárult Erdély és erdélyi véreink megse­gítésére. Már aggódni kezdtünk, hogy az árvízkárosultak megsegíté­sére és az egyéb szociális áldoza­tokra nagy mértékben igénybevett közönség kimerült és nem lesz ké­pes jelentősebb áldozatokra az „Er­délyért“ akcióban. A hazafias ma­gyar testvéri érzés uj csodát mű­velt. A magyar szívek feldobogtak Erdélyért és szinte példátlan lelke­sedéssel megindult az adakozás. Eger város a városi közigazgatás közreműködésével 14.609 pengő 08 fillért gyűjtött. Az „Eger“ napilap gyűjtése 754-50 pengő volt. Voltak azután olyanok, akik részben az egri városi közigazgatási hatóság közre­működésével, vagy közvetlenül küld­ték adományaikat Budapestre az „Erdélyért“ akció központi gyűjtő- bizottságához (pl. hivatalok, intéz­mények, bankok, MÁV, pénzügy- igazgatóság, kir. adóhivatal, Nem- zeli B*nk, OTI, biztosítási intéze­tek stb.). Ezeknek összege körül­belül 2000 re tehető. így tehát jó­val több, mint 17 ezer peDgő az egri gyűjtés összege. Lehetetlen megilletódés nélkül el­menni e hatalmas eredmény mellett, amely országos viszonylatban is ma­gasan kiemelkedik. Nagy átalaku­lás biztató bizonyítéka az „Er­délyért“ gyűjtés ekkora eredménye, különösen ha elgondoljuk, hogy a Felvidéknek, az árvízkárosultaknak, s közben a Vöröskereszt céljaira történt nagyarányú gyűjtésekben ki is merült a közönség. Bizonyítja ép­pen ezért, az előző gyűjtések ugyan­csak szép eredményei után, a leg­újabb egri gyűjtés azt is, hogy Eger közönsége teljesen átérzi a magyar testvéri együttérzés kötelességeit és mint mindenkor a történelemben, most is előljár a hazafias feladatok betöltésében. Illesse őszinte bála és elismerés a lelkes és fáradhatatlan gyűjtőket, akik házról-házra járva, jószóval adakozásra bírták a közönséget. Magyar köszönet azoknak, akik ad­tak, s adtak még akkor is, amikor nem sokból adhatták adományaikat. Csak a tárgyilagosság késztet ben­nünket annak megállapítására, hogy ez a szép eredmény csak azáltal volt elérhető, hogy dr. Kálnoky Ist­ván polgármester résztvevő magyar szívvel irányította a gyűjtést és dr. Pál Endre városi adóhivatali főnök kipróbált képességeire bízta annak megszervezését és lebonyolítását, mert dr. Pál Endre sokoldalú el­foglaltsága mellett (a városi adóhi­vatal vezetése, közellátási hivatal vezetése, a katonák családja segé­lyezésének intézése stb.) ezt a fel­adatot is ilyen nagyszerűen és olyan eredménnyel oldotta meg, hogy erre az eredményre Eger város egész hazafias megyar társadalma büszke lehet. Új rendelet jelent meg az épületek adókedvezményéről A hivatalos lap december 6.-i száma közli az épületátalakítások­kal kapcsoLtb n adható adókedvez­ményekről i-zó ó 140 000/1940. VII. sz. pénzügyminiszteri rendeletet, a- mely 1942 december 31-ig marad hatályban. A rendelet a trianoni or­szágterületen csak a négyszobásnál nagyobb lakásoknak vagy huzamo­sabb időn át más célra használt és ennek következtében lakás céljaira alkalmatlanná vált épületrészeknek két vagy több kislakássá átalakí­tása, valamint a légoltalom szem­pontjából tüzmentességet biztosító munkálatok és óvóhelyek létesülése utáu állapit meg adókedvezményt. A visszacsatolt felvidéki, kárpát­aljai, keleti és erdélyi országrésze­ken azonban az adókedvezményt ki­terjeszti mindazokra a muukálatok- ra, amelyek az elmúlt években a trianoni országterületen igényt ad­tak adókedvezményre, hogy a visz- szacsatolt területek lakossága utó­lag mindazokban a kedvezmények­ben részesülhessen, amelyek annak­idején a trianoni országterületen eugedélyeztettek. A kedvezmény mértéke, valamint az eljárásra vo­natkozó szabályok azonosak a folyó év végével lejáró rendeletben fog­laltakkal. Félmillió pengőbe kerül az új vágóhíd A város a vágási jövedelemből, kölcsönből és államsegélyből kívánja előteremteni a hatalmas összeget Eger, december 7. Az új vágóhíd kérdésé a meggon­dolások után most már mozgalmi állapotba jutott. Nem lehetett tovább halasztani ennek a régi panasznak az orvoslását, mert a város köz- egészségügye már nem nélkülözheti egy minden tekintetben kifogástalan és bűtőházzal ellátott vágóhíd léte­sítését. A város előzetes tájékozódást végzett a földművelésügyi minisz­tériumban s ott ajánlottak is egy tervező mérnököt, akinek nagy ta­pasztalata van az ilyen építkezé­sekben. Szabó István mérnök helyszíni tanulmányokat végzett Egerben, majd az elöljáróság egybehívta a képviselőtestület által kiküldött vá­góhídi bizottságot. A tárgyalások eredményeként a következő helyzet alakult ki: A vágóhíd helyét illetően a mai hely mellett marad a város, oly­módon, hogy bizonyos telekbővités után az új vágóhíd frontja a Ker­tész-utcára kerül. A vágóhíd fej­lesztésének költsége 500 ezer pengő, ezt az összeget részben a vágóhíd jövedelméből, részben kölcsönből, részben pedig államsegélyből kí­vánja fedezni a város. Az állam­segélyre Radii Károly hívta fel a közfigyelmet és rámutatott arra, hogy az utóbbi években igen sok város kapott nagyösszegű támoga­tást a vágóhíd építésére. A vágóhidi bevételeket olyképpen fogják fokozni, hogy a bús kilóját az eddigi 6 fillér helyett 8 fillérrel terhelik. A város képviselőtestülete álta­lánosságban elfogadta a tervezetet és megbízta dr. Kálnoky István polgármestert, hogy a fedezet te­kintetében folytassa le a szükséges tárgyalásokat. Mikre terjed ki a január 31-i népszámlálás A miniszterelnök tegnap rendele­tet adott ki, amellyel megállapítja az 1941 évi népszámlálásra és az ezzel kapcsolatos összeírásokra vo­natkozó részletes szabályokat. A rendelet kimondja, hogy az 1941 január 31-e és február 1-e kö­zötti éjféli állapot alapulvételével Magyarország területén végrehaj­tandó népszámlálás alkalmával ösz- sze kell írni 1. egyénenként min­den személyt, 2. a lakás céljára szolgáló épületeket, lakásokat és egyéb helyiségeket. A népszámlálással kapcsolatosan külön adatgyűjtést kell végezni az önálló iparosokról és az ipari üze­mekről, valamint az önálló keres­kedőkről és a kereskedelmi üzle­tekről. A népszámlálással egyidejűleg kü­lön is számba kell venni az 1870 január 1-e és 1929 debember 31-e között született (11—70 éves) fér­fiakat és az 1890 január 1-e és 1924 december 31-e között született (16 50 éves) nőket, valamint az 1880 január 1-e és 1922 december 31-e között született (18—60 éves) ka­tonaviselt polgári személyeket és az 1892 január 1-e és 1919 december 31-e között született (21—48 éves) nem katonaviselt férfiakat. A népességből mindazokat, akik 1941 január 31-én éjjel 12 órakor életben voltak, még akkor is szám­ba kell venni, ha az adatok helyi összegyűjtéséig meghaltak; azokat ellenben, akik 1941. január 31-ének éjféli 12 órája után születtek, a számlálásból ki kell hagyni. A népszámlálást és az azzal kap­csolatos összeírásokat a M. Kir. Statisztikai Hivatal vezeti. A rendelet ezután ismerteti a kü­lönféle nyomtatványokat, intézke­dik a számlálókörzetek, számláló- biztosok és felülvizsgálók dolgában, megállapítja a munkadíjakat, s rész­letesen rendelkezik a népszámlálás és az ezzel kapcsolatos összeírások foganatosításáról. FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Thumbnails
Contents