Eger - napilap, 1940/2
1940-12-07 / 193. szám
EGER 1940 december 7. A Kolping Leángegylet karácsonyi vásárján mindent megvettek December 1-én nyílt meg és pár napig tartott a Kolping Leányegylet karácsonyi vásárja a Katolikus Legényegyletben. A kiállított tárgyak a leányok által készített gyönyörű darabok, babák, állatok, különféle szebbnél szebb kézimunkák és játéktárgyak egytől egyig valóságos ipar- művészeti munkák voltak. Itt láttuk, mire képes a szeretet, amikor a Kolping-leányok egész napi fáradságos munkájuk után három hónapig naponta 6—9 óráig, sokszor éjfélig is dolgoztak a kiállítás sikere érdekében, az általuk annyira szeretett és fáradhatatlan elnökük, Grónay Margit felügyelete mellett. Az eredmény meg is mutatko zott. A közönség gyönyörködve nézte végig a kiállítást és minden darabját megvette. A bámulatos ügyességgel, ízléssel és hozzáértéssel készített összes tárgyak meglepően olcsó árakon keltek el. Felbuzdulva a nemes célt megértő közönség támogatásán, a Kolping leányok a jövő évben egy még nagyobb szabású kiállítást készülnek rendezni a Katolikus Legényegylet dísztermében, hogy mégtöbbet juttathassanak a szegény iparostanon- cok felruházására. Több mint tizenhétezer pengőt gyűjtöttek Eger városban az „Erdélyért“ akcióra A gyűjtés országosan kiemelkedő sikere a lelkes gyűjtőknek, az áldozatkész adakozóknak és dr. Kálnoky István polgármester, valamint dr. Pál Endre adóhivatali főnök hathatós szervező és irányító tevékenységének köszönhető Elhangzott a szó az országban, igy Egerben is, és minden magyar ököl összeszorult, de ugyanakkor minden magyar szív ki is tárult Erdély és erdélyi véreink megsegítésére. Már aggódni kezdtünk, hogy az árvízkárosultak megsegítésére és az egyéb szociális áldozatokra nagy mértékben igénybevett közönség kimerült és nem lesz képes jelentősebb áldozatokra az „Erdélyért“ akcióban. A hazafias magyar testvéri érzés uj csodát művelt. A magyar szívek feldobogtak Erdélyért és szinte példátlan lelkesedéssel megindult az adakozás. Eger város a városi közigazgatás közreműködésével 14.609 pengő 08 fillért gyűjtött. Az „Eger“ napilap gyűjtése 754-50 pengő volt. Voltak azután olyanok, akik részben az egri városi közigazgatási hatóság közreműködésével, vagy közvetlenül küldték adományaikat Budapestre az „Erdélyért“ akció központi gyűjtő- bizottságához (pl. hivatalok, intézmények, bankok, MÁV, pénzügy- igazgatóság, kir. adóhivatal, Nem- zeli B*nk, OTI, biztosítási intézetek stb.). Ezeknek összege körülbelül 2000 re tehető. így tehát jóval több, mint 17 ezer peDgő az egri gyűjtés összege. Lehetetlen megilletódés nélkül elmenni e hatalmas eredmény mellett, amely országos viszonylatban is magasan kiemelkedik. Nagy átalakulás biztató bizonyítéka az „Erdélyért“ gyűjtés ekkora eredménye, különösen ha elgondoljuk, hogy a Felvidéknek, az árvízkárosultaknak, s közben a Vöröskereszt céljaira történt nagyarányú gyűjtésekben ki is merült a közönség. Bizonyítja éppen ezért, az előző gyűjtések ugyancsak szép eredményei után, a legújabb egri gyűjtés azt is, hogy Eger közönsége teljesen átérzi a magyar testvéri együttérzés kötelességeit és mint mindenkor a történelemben, most is előljár a hazafias feladatok betöltésében. Illesse őszinte bála és elismerés a lelkes és fáradhatatlan gyűjtőket, akik házról-házra járva, jószóval adakozásra bírták a közönséget. Magyar köszönet azoknak, akik adtak, s adtak még akkor is, amikor nem sokból adhatták adományaikat. Csak a tárgyilagosság késztet bennünket annak megállapítására, hogy ez a szép eredmény csak azáltal volt elérhető, hogy dr. Kálnoky István polgármester résztvevő magyar szívvel irányította a gyűjtést és dr. Pál Endre városi adóhivatali főnök kipróbált képességeire bízta annak megszervezését és lebonyolítását, mert dr. Pál Endre sokoldalú elfoglaltsága mellett (a városi adóhivatal vezetése, közellátási hivatal vezetése, a katonák családja segélyezésének intézése stb.) ezt a feladatot is ilyen nagyszerűen és olyan eredménnyel oldotta meg, hogy erre az eredményre Eger város egész hazafias megyar társadalma büszke lehet. Új rendelet jelent meg az épületek adókedvezményéről A hivatalos lap december 6.-i száma közli az épületátalakításokkal kapcsoLtb n adható adókedvezményekről i-zó ó 140 000/1940. VII. sz. pénzügyminiszteri rendeletet, a- mely 1942 december 31-ig marad hatályban. A rendelet a trianoni országterületen csak a négyszobásnál nagyobb lakásoknak vagy huzamosabb időn át más célra használt és ennek következtében lakás céljaira alkalmatlanná vált épületrészeknek két vagy több kislakássá átalakítása, valamint a légoltalom szempontjából tüzmentességet biztosító munkálatok és óvóhelyek létesülése utáu állapit meg adókedvezményt. A visszacsatolt felvidéki, kárpátaljai, keleti és erdélyi országrészeken azonban az adókedvezményt kiterjeszti mindazokra a muukálatok- ra, amelyek az elmúlt években a trianoni országterületen igényt adtak adókedvezményre, hogy a visz- szacsatolt területek lakossága utólag mindazokban a kedvezményekben részesülhessen, amelyek annakidején a trianoni országterületen eugedélyeztettek. A kedvezmény mértéke, valamint az eljárásra vonatkozó szabályok azonosak a folyó év végével lejáró rendeletben foglaltakkal. Félmillió pengőbe kerül az új vágóhíd A város a vágási jövedelemből, kölcsönből és államsegélyből kívánja előteremteni a hatalmas összeget Eger, december 7. Az új vágóhíd kérdésé a meggondolások után most már mozgalmi állapotba jutott. Nem lehetett tovább halasztani ennek a régi panasznak az orvoslását, mert a város köz- egészségügye már nem nélkülözheti egy minden tekintetben kifogástalan és bűtőházzal ellátott vágóhíd létesítését. A város előzetes tájékozódást végzett a földművelésügyi minisztériumban s ott ajánlottak is egy tervező mérnököt, akinek nagy tapasztalata van az ilyen építkezésekben. Szabó István mérnök helyszíni tanulmányokat végzett Egerben, majd az elöljáróság egybehívta a képviselőtestület által kiküldött vágóhídi bizottságot. A tárgyalások eredményeként a következő helyzet alakult ki: A vágóhíd helyét illetően a mai hely mellett marad a város, olymódon, hogy bizonyos telekbővités után az új vágóhíd frontja a Kertész-utcára kerül. A vágóhíd fejlesztésének költsége 500 ezer pengő, ezt az összeget részben a vágóhíd jövedelméből, részben kölcsönből, részben pedig államsegélyből kívánja fedezni a város. Az államsegélyre Radii Károly hívta fel a közfigyelmet és rámutatott arra, hogy az utóbbi években igen sok város kapott nagyösszegű támogatást a vágóhíd építésére. A vágóhidi bevételeket olyképpen fogják fokozni, hogy a bús kilóját az eddigi 6 fillér helyett 8 fillérrel terhelik. A város képviselőtestülete általánosságban elfogadta a tervezetet és megbízta dr. Kálnoky István polgármestert, hogy a fedezet tekintetében folytassa le a szükséges tárgyalásokat. Mikre terjed ki a január 31-i népszámlálás A miniszterelnök tegnap rendeletet adott ki, amellyel megállapítja az 1941 évi népszámlálásra és az ezzel kapcsolatos összeírásokra vonatkozó részletes szabályokat. A rendelet kimondja, hogy az 1941 január 31-e és február 1-e közötti éjféli állapot alapulvételével Magyarország területén végrehajtandó népszámlálás alkalmával ösz- sze kell írni 1. egyénenként minden személyt, 2. a lakás céljára szolgáló épületeket, lakásokat és egyéb helyiségeket. A népszámlálással kapcsolatosan külön adatgyűjtést kell végezni az önálló iparosokról és az ipari üzemekről, valamint az önálló kereskedőkről és a kereskedelmi üzletekről. A népszámlálással egyidejűleg külön is számba kell venni az 1870 január 1-e és 1929 debember 31-e között született (11—70 éves) férfiakat és az 1890 január 1-e és 1924 december 31-e között született (16 50 éves) nőket, valamint az 1880 január 1-e és 1922 december 31-e között született (18—60 éves) katonaviselt polgári személyeket és az 1892 január 1-e és 1919 december 31-e között született (21—48 éves) nem katonaviselt férfiakat. A népességből mindazokat, akik 1941 január 31-én éjjel 12 órakor életben voltak, még akkor is számba kell venni, ha az adatok helyi összegyűjtéséig meghaltak; azokat ellenben, akik 1941. január 31-ének éjféli 12 órája után születtek, a számlálásból ki kell hagyni. A népszámlálást és az azzal kapcsolatos összeírásokat a M. Kir. Statisztikai Hivatal vezeti. A rendelet ezután ismerteti a különféle nyomtatványokat, intézkedik a számlálókörzetek, számláló- biztosok és felülvizsgálók dolgában, megállapítja a munkadíjakat, s részletesen rendelkezik a népszámlálás és az ezzel kapcsolatos összeírások foganatosításáról. FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ
