Eger - napilap, 1940/2

1940-12-06 / 192. szám

Eger, LL évfolyam, 192. szám. A B A 8 FILLÉR ♦ Péntek ♦ Trianon 21, 1940. december 6, ELŐFIZETÉSI DÍJ» igg hónapra 1 pengő 60 fillér, negyedévre 1 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAbmbqybi politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért11 akcióra! Magabizé nemzet (B. É.) Az alpári házavatás, ame­lyen megjelent és felszólalt Teleki Pál gróf miniszterelnök is, túlnőtt a helyi ünnepség keretein. Nemcsak azért, mert ott volt a magyar kor­mányelnök, hanem főként azért, amit ott mondott. Teleki Pál gróf a po­litikus, legjobb segítőtársként tudja maga mellett Teleki Pál grófot, a tudós professzort. A mai nehéz ma­gyar élet eléggé meg nem becsül­hető szerencséjére, ez a kettősség adja Teleki Pál grófban az éppen ma és éppen itt, ezen a földrajzilag, néprajzilag egyaránt központi és egyensúlyt teremtő hivatást hordozó földön a nélkülözhetetlenül széles és messzi összefüggéseket tisztán látó államférfiút. Teleki Pál gróf egyéniségének egyik jellemzője, hogy pedagógus. És ki ue érezné, hogy milyeu nagy szükségünk van ma a bölcs és nyu­godt tanításra, aki irányt mutat nem­zetének a háborús világ zűrzavará­ban a helyes, igaz, nemzeti és ke­resztény, tehát a magyar út leg- egyenesebb vonalához. Ilyen biztos, nyugodt és céltudatos irányítás a miniszterelnök Alpáron mondott be­széde. Az, amelyben köszönetét fe­jezte ki a magyar nemzeti társa­dalomnak az árvíz által sújtot­tak javára kifejtett áldozatkészsé­géért. Társadalmi megmozdulás, az ő megállapítása szerint is, testvéri összefogásban és összegszerűségben, a múltban meg se közelítette az árvízkárosultak megsegítésére indított akció sikerét. A miniszter- elnök nem elégszik meg a tények tudomásvételével, keresi az indító okokat. Keresi, megtalálja és meg is hirdeti, mert ezzel is tanítani akar. És milyen nagy és bölcs ta­nítás a miniszterelnök ama megálla­pítása, hogy a nagy háború előtt elbizakodottak voltunk, ma a három­szoros országgyarapodás után meg- bízóak vagyunk! Igen, bízunk az erőnkben, tudjuk az erőnket. Tudjuk, még az idegeink­ben érezzük azt a szörnyű testi és lelki nekifeszülést, ami húsz évvel ezelőtt kapott keretet a szegedi gondolatban és amit azóta is el nem ejtettünk. Két vonal ez. Bel- és külpolitikai. Belpolitikában nehéz akadályok olykor hátráltatták a teljes kifejtést, de külpolitikában soha sem volt törés. Amit ott az Alföld nagy metropolisában meghir­detett a legendás fővezér és az ő tudós minisztere, aki ma Magyar- ország kormányelnöke — azt ünne­pelhetjük mai országgyarapító ered­ményeinkben. Húsz évi szétdarabo- lás romboló kálváriája megépítette a magyar egységet. Az áldozatos és öntudatos testvéri magyar összefo­gást. Átvészeltük a trianoni özön­vizet s maradt annyi erőnk, hogy Eger, december 5. Az egész mi gyár nemzet hódoló szeretettel gondolt ma, Szent Miklós püspök napján, a legelső magyar emberre, vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzóra. Nemcsak feje a magyar népnek, akinek nemes egyéniségében egyesülnek a magyar polgári és katonai eszmények, nem­csak legendás hőse nemzetének és a világtörténelemnek, hanem Isten által küldött, országgyarapító ve­zére is a magyarságnak, amelyet Trianonban halálos csapással akar­tak sújtani ellenségei. Ki ne látná, ki ne érezné, mennyit köszönhetünk Isten után Horthy Miklós kormány­zónak abban, hogy 1938. őszén ki­nyílhattak a trianoni börtön kapui és a magyar honvédség bevonulha­tott a Felvidék visszatért részeibe, — vagy hogy 1939. márciusában diadalmas honvédségünk fergetege tüneményes gyorsasággal megszáll­hatta Kárpátalját és elfoglalhatta helyét a Kárpátok ezeréves határ­vonalán és végül, most az őszön birtokbavettük Erdély északi ré­szét és a drága Székelyföldet. Any- nyira egyszerű, annyira természetes és érthető, hogy magas névnapján, ma, az egész magyar nemzet teljes A kormányzó névnapjának egri megünneplését a Heves Vármegyei Vitézi Szék díszelőadása fejezi be szombaton este 8 órakor a Városi Színházban. A díszelőadás iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Első­sorban az ünnepi alkalom gyűjti büszke és erős hadseregünknek szinte órák alatt való megterem­tése mellett kiépítsük a nacionaliz­mus nemzetfenntartó értékeibe ágya­zott igazi szociális életet. Az árviz- sujtottak új telepe Alpáron ? Nem. A nemzeti és szociális lélek új ke­resztény Magyarországa 1 Ezt a teDyt állapította meg, nyugtázta Alpáron a magyar kormányelnök a nemzet nevében a bal és szélsőjobb felől fenyegető veszedelmek ellen egyaránt vértezett egyetemes ma­gyarság szíve szerint. szivéből imádkozik érte és kéri a jó Istent, tartsa meg őt töretlen erőben értünk, s a magyar nemzet jövendőjéért. Eger város hagyományos magyar lélekkel illeszkedett bele az orszá­gos ünneplésbe. Már tegnap este zászlókkal ékesített házak köszön­tötték az egész városban Miklós napját. Ma reggel pedig, az első hó fehér leple között, minden ház or­máról piros-fehér-zöld zászló mo­solygott és hirdette a magyar nem­zet nagy Miklós-ünnepét. A Szé­chenyi utcán, de a mellékutcákban is számos kereskedő kirakatában Horthy Miklós nemzetiszin keretbe foglalt arcképét látjuk. Ma délelőtt kilenc órakor az egri főszékesegyházban ünnepélyes hála­adó szentmisét pontifikáit Kriston Endre püepök, nagyprépost. — Az ünnepi szentmisén megjelentek az egyházi előkelőségek, az egri honvéd­helyőrség tisztikara, altisztikara és legénysége, a polgári előkelőségek, a hivatalok és testületek küldött­ségei, s az iskolák ifjúsága. Ugyanebben az időben hálaadó istentiszteletet tartottak az összes felekezetek templomaiban is. össze a város közönségét a Városi Színházba, hogy kifejezést adjon tiszteletének a kormányzó magas személye iránt, de nagyban fokozza az érdeklődést a műsor művészi szín­vonala és az elsővonalbeli budapesti előadóművészek közreműködése. Nagy sikerrel tartotta meg felolvasó estjét a Gárdonyi- Társaság A Gárdonyi Társaság második felolvasó estje telt ház mellett, a legnagyobb siker jegyében zajlott la. Különösen figyelemreméltó volt ez a siker, mert a műsor minden száma lélek és tehetség szerint egri értéket képviselt. A felolvasó est tehát ismét megnyugtató bizonyí­tékot szolgáltatott arra, hogy Eger első vonalbeli szellemisége állandóan él s a Gárdonyi Társaság alkalmas arra, hogy azt kifejezésre juttassa. Breznay Imre elnöki megnyitójában a régiségek megbecsülésére intett. Miut Eger történetének fáradhatat­lan kutatója, most is a város régi házait ismertette s hangolta köze­lebb hozzájuk a mai élet embereit. Az ismertetésből végezetül kicsendült a szelíd kérés: ne vessük el a régit, csak azért, mert múlttá változott. Búzásné Pápay Klára erdélyi költőktől adott elő néhány jelleg­zetes verset. Különösen Bartalis és Dsida találtak mélyen visszhangzó előadóra benne. Teljesen leegyszerű­södött előadásmódján a legtisztáb­ban csengtek meg a verssorok, Várkonyiné Berecz Irén hazafias romantikáid elbeszélését olvasta fel. Az elbeszélés témája egészen közeli: a felszabaduló Erdély képe egy együgyű falusi legény életében. A tárgy elképzelése és a megírás módja nemes lélekre valló. A székfoglalók során ár. Kiss István a papi hivatás lényegéről, „ég és föld közötti“ megkülönböztetett helyze­téről elmélkedett költői ihletettség- gel és mondanivalóinak eredeti for­májú felsorakoztatásával. A szék­foglaló egyike volt a papi hivatásról elképzelhető legszebb szabadelőadá­soknak. . Cholnoky Márta székfoglalója egy ugyancsak egész alkatában költői lélek megnyilatkozása volt. Versei többek, mint futó hangulatok el- kiáltásai a tűnő idő számára; a gondolat mély ólma megállítja őket és lehúzza a súlyosabb rétegek felé. Verseinek előadásában is jó tehetség­nek bizonyult. A felolvasó ülést Breznay Imre al- elnök közvetlen zárószavai fejezték be Horthy fHiklós kormányzó néuünnepe Egerben Nagy érdeklődés előzi meg a Vitézi Szék szombati díszelőadását

Next

/
Thumbnails
Contents