Eger - napilap, 1940/2

1940-11-27 / 187. szám

Eger, LI. évfolyam, 187. szám. ÁRA 8 FILLÉR ♦ Szerda ♦ Trianon 21, 1940. november 27. ELŐFIZETÉSI DÍJ; egg hónapra 1 pengő 60 fillér, neggedévre 1 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám- Csekkszámla: 54.558. Hallgasd meg a visszatért Erdély kifosztott magyarjainak szavát! Adakozz az „Erdélyért" akcióra! Az ország létkérdései A költségvetési vita a képviselő- házban a pénzügyminiszter nagy be­szédével ért véget, mintegy doku­mentálva azt, hogy pénzügyi költ­ségvetésünk az az alap, amelyen az egész magyar élet, a következő év minden alkotása felépül. A vita so­rán sok szempontot fejtettek ki a felszólalók, amelyekre a pénzügy- miniszter válaszolt. Ebből a válaszból is kitűnt, hogy a magyar államvezetés szempontjai között milyen előkelő helyet foglal el a szociális szempont. Amikor a pénzügyminiszter kijelenti, hogy ár­vízveszély esetén, vagy egyéb elemi csapás alkalmával azonnal intéz­kedni kell anélkül, hogy törődnénk azzal, hogy a költségvetésben van-e fedezet erre, vagy nincs, amikor a kormány 40 milliós közmunkát ren­del el, hogy a bevonult katonák közül azok, akik a télirevalót meg­keresni nem tudták, munkához jus­sanak s ezáltal családjukról gon­doskodhassanak, igazán és őszintén beszélhetünk az állam szociális gon­doskodásáról. Ilyen körülmények kö­zött érthető, hogy a költségvetés ma lényegesen nagyobb, mint az­előtt volt. Egyes képviselők szóvá is tették, hogy a régi Nagymagyar- ország költségvetéséhez viszonyítva szinte aránytalanul nagy a mostani kisebb Magyarország költségvetése, de ezeknek nagyon helyesen azt válaszolta a pénzügyminiszter, hogy az államvezetésnek ma sok olyan dologgal kell foglalkozni, amelyhez a boldog békeévekben semmi köze sem volt. Természetesen az adó kérdésével is foglalkozott a pénzügyminiszter és bebizonyította, hogy a nagyjöve­delmeket és a nagy nyereségeket az állam komoly formában adóztatja meg. Ugyancsak az adók kérdésé­nél említette fel a pótadók rendsze­rét, amelyet igazságtalannak mon­dott, mert amíg egyik helyen a pót­adó 50 százalék, addig másutt a 130 százalékot is eléri. Ez az adó­rendszer az egyik akadálya az ipari decentralizáció megvalósításának s ezért van szükség egységes közigaz­gatási pótadóra. A konjunkturanyere- ségeket az árkormánybiztos megál­lapítása szerint adóztatja meg a pénzügyminiszter. A belső kölcsön- | ról beszélve, annak a reményének adott kifejezést, hogyha majd egy­szer ismét a nemzethez fűidül a kormányzat, hogy áldozzon az or­szág nagy céljainak megvalósítá­sára, akkor ez a felhívás sikerrel fog járni. A hitelpolitika az egész gazdasági termelésnek az alapja. Nagyon sok fordul meg azon, hogy a komoly termelés céljaira áll-e megfelelő hitelösszeg rendelkezésre, vagy sem. Mindenki megnyugvás­sal veheti tudomásul a pénzügy- miniszternek azt akijelentését, hogy komoly termelési célokra, minden akadály ellenére is biztosítja a szükséges hitelösszegeket. Külön gondoskodott a mezőgazdasági hi­telről, amelynek feltételeit igen elő­nyösen állapította meg, viszont ezt is csak komoly termelési célra le­het felhasználni. A nagyközönség széles rétegét érdekli a hadikölcsönök felértékelé­sének kérdése. A pénzügyminiszter megígérte, hogy intézkedni fog, de igen nagy elővigyázatra van szük­ség, bogy az elkövetkezendő intéz­kedések ne a spekulánsok malmára hajtsák a vizet. A tisztviselők kérdésével is fog­lalkozott a pénzügyminiszter és itt említette meg azt a már újból han­goztatott szándékát, hogy modern fizetési rendszert óhajt kidolgozni, egyben azt is megígérte, hogy a je­lenleg elmaradt tisztviselők előlép­tetése ügyében gondolkozik a mó­dozatokon. Különös érdeklődésre tarthat szá­mot beszédének befejező része, amely­ben a milliárdos beruházási program • ról emlékezett meg. Eredetileg ez a program ezermillió pengőt irányo­zott elő beruházásokra, elsősorban hadseregünk fejlesztésére. Időközben ez az összeg kétezernyolcszázmillió pengőre emelkedett. Ezt, a növeke­dést elsősorban honvédelmi szükség­leteink megnagyobbodása magyaráz­za. Nincs azonban olyan magyar em­ber, aki erre a célra ne áldozua szíves örömest, hiszen a felvidéki és erdélyi bevonulásnál láthattuk, hogy micsoda jelentősége van annak, ha egy ország megbízható és kitűnő hadsereggel rendelkezik. A nemzet meghozta azt az áldozatot, hogy a beruházási program ezermillióról csaknem a háromszorosára emelked­hetett s ezt az erőfeszítést a mi­niszter a magyarsághoz méltónak mondotta. Nemcsak vállalták az áldozatokat, de teljesítették is. A pénzügyminiszter eredményes pénzügyi politikájának bizonyítéka volt ez a költségvetési beszéd, a- mely nagyon-nagyon sok eredmény­re mutathatott rá. Ne feledjük el, hogy nem is egy mozgósítás ter­heit kellett a pénzügyminiszternek előteremtenie olyan időben, amikor az európai kontinens feszült lég­köre az eredményes pénzügyi poli­A kamarai kerület számos vidé­kén a földek tekintélyes része ve- tetlen maradt és így a kimaradt vetések pótlására lesz szükség. Erre tekintettel a miskolci Kamara elő­terjesztésében kérte a földmívelés- ügyi kormányt az összes tavaszbuza készletek felvételére és arra, hogy tikát erősen megnehezíti. Az a tel­jesítőképesség, amit az ország mu­tatott, reménnyel tölt el bennünket a jövőre vonatkozóan is. Mindany- nyian örömmel látjuk, hogy több telik országunktól, mint ezt talán rnaguuk is gondoltuk volna. Hisszük és úgy érezzük, hogy lassan-lassan csak emlékekké válnak azok a szű­kös esztendők, amelyeket a trianoni magyarságnak át kellett vészelnie, olyan emlékekké, amelyből soha többé valóság nem lesz. tegye lehetővé a tavaszbuza vető­magon kívül a szükséges mennyi­ségű és minőségű sörárpa, vala­mint takarmányárpa, továbbá zab, bükköny és borsóvetőmagról is a gondoskodást, hogy a víz és elemi­káros vidékek szükséglete birtok- nagyságra való tekintet nélkül köl­A háromhatalmi egyezményhez további csatlakozások várhatók A csatlakozásoknak csak az első csoportja zárult le Szlovákiával A Magyar Távirati Iroda közli a Giornale dTtalia berlini jelentését, amely szerint Szlovákiával lezárult a háromhatalmi egyezményhez tör­tént csatlakozások első sorozata. Ez azonban távolról sem teleüti azt, hogy a tengelyhez nem csatlakoz­A bolgár-magyar kulturális összeköttetésnek több évszázados múltja van, — írja a bolgár sajtó hatnak további államok. A három hatalmi egyezményhez, s ezzel a tengely-hatalmakhoz ugyanis csat­lakozni fognak mindazok az európai államok, amelyek Európa ujjáren- dezésében részt akarnak venni. Szófiából jelentik: A Zora című bolgár lap hasábjain „Mi és a ma­gyarok“ címmel nagy cikk jelent meg a magyar-bolgár kulturális egyez­mény várható hatásairól. A cikk büszkén hirdeti, hogy a magyar­bolgár kulturális összeköttetésnek több évszázados múltja van. Kossuth Lajos is Bulgáriában keresett annak idején menedéket menekülése során. A cikk nagy elismeréssel ir a ma­gyar kulturális intézményekről és arra buzdítja a bolgárokat, hogy tanulják meg a magyar nyelvet, és ismerjék meg Magyarországot. Ma éjjel sem sikerűit az angolok légi támadása Berlin ellen Berlinből jelentik : Ma éjszaka több angol repülőgép meg akarta támadni a német birodalom főváro­sát. A német zárőtűz övezetén azon­ban nem tudtak keresztülhal ölni az angol gépek. Csupán néhány bom­bát sikerült ledobniuk a külvárosi részekre. A bombák nagyobb káro­kat nem okoztak. Tauaszi uetőmag-akciót sürget a miskolci Kamara

Next

/
Thumbnails
Contents