Eger - napilap, 1940/2
1940-11-27 / 187. szám
EGER 1940 november 27. csőn formájában fedezhető legyen. Azok részére pedig, akik nincsenek kölcsönvetőmagra ráutalva, a fenti vetőmagvakat vasúti fuvar leszámításával — gazdasági árban kérte a Mezőgazdasági Kamara biztosi tani. Kifejezésre juttatta a Miskolci Kamata egyidejűleg azt a felfogását is, hogy a kimaradt őszi vetések pótlását elsősorban tavaszi búzával, ahol tűi nagy a kimaradt terület, tavaszi kalászosokkal és borsóval és csak végső esetben tengerivel tartja szükségesnek eszközölni. iWNiiwiiaiiiiemeMixawatiewxiiwii^MiwiiwiieiiieiiieiiwiiwiiwneawiwiiewiewwiwNiieii A megyegyűlés újjáalakított több bizottságot Hedry Lőrinc dr. főispán indítványára a kisgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg az Erdélybe kinevezett tisztviselők érdemeit Heves vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap dr. Hedry Lőrinc fói>pán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. Megnyitó szavaiban az elnöklő főispán megemlékezett Heves vármegye Erdélybe kinevezett tisztviselőiről. — Nagy sajnálattal veszünk búcsút — mondotta — az Erdélybe kinevezett tisztviselőktől, de nagy a mi örömünk is, mert személyükön és munkájukon keresztül Heves vármegye részesévé válik Erdély újjászervezésének.Bizonyos,hogy ők, akik mindig a vármegye közönségének teljes elismerése mellett, lelki- ismeretesen látták el feladataikat, teljes szívvel fogják szolgálni azt & lelki egyesülést, amely a visszatért országrészben végbemegy. Isten áldása legyen működésükön. A továbbiakban indítványozta a főispán, hogy az Erdélybe kinevezett tisztviselők érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítse meg. A fői.-pán nagy tetszéssel fogadott beszéde után a közigazgatási bizottságból 1940 végével kilépő tagok helyeit töltötték be. Titkos szavazással újra megválasz'ották a közigazgatási bizottság tagjaivá Borhy Györgyöt, Beniczky Elemért, Gostony Andort, Plósz Istvánt és vitéz Subik Károlyt. A kijelölő bizottság rendes tagjaivá dr. Dőry Gyulát és Plósz Istvánt, póttagjává Ruttkay Elemért választotta a közgyűlés. Okolicsányi Imre alispán a maga részéről Győrffy Kálmán és vitéz Göncző János rendes tagokat és dr. Szabó Szilárd póttagot, dr. Hedry Lőrinc főispán pedig rendes tagokul Meyer Bélát és Beniczky Elemért, póttagul pedig Gell Bálintot küldte a kijelölő bizottságba. Az igazoló választmányt 1941 évre a következőkből alakították meg: Dr. Erlach Sándor, Frindt Jenő, vitéz Fiuk ^Gusztáv, Gröber Ferenc, dr. Özekkel Ferenc, Kovács András, dr. Lipcsey Péter és dr. Szabó Szilárd. Az összeférhetetlenségi bizottság tagjaivá az 1941. évre a kijelölő bizottság bejelentése alapján a következőket választották meg : Dr. Barsy István, Beniczky Aladár, vitéz dr. Bobory György, Gröber Jenő, ifj. Botos Péter, Dutkay Pál, Dőry Gyula, Pazonyi E!ek János, dr. Erlach Sándor, vitéz Göncző János, Grell Bálint, Graefl Károly, Baráczius József, Győrffy Kálmán, Hiding Gyula, id. Bíró József, gróf Keglevich Gyula, Kris- ton Endre, Krisztián Imre, vitéz Ady János, dr. Lipcsey Péter, Petro Kálmán, Plósz István, Borhy Miklós, dr. Szabó Szilárd, id. Szabó Vilmos, dr. Rád László, Balogh Balázs Antal, Lanther János, Lipcsey Attila. A rendkívüli közgyűlés elhatározta, hogy a vármegyei pénzeket gyümölcsözés végett továbbra is a Hevesmegyei Takarékpénztárban, a Magyar Általános Hitelbank egri fiókjánál, az Egyházmegyei Takarékpénztárban és az Eger és Vidéke Takarék- és Hitelszövetkezetnél helyezik el. Végül Okolicsányi Imre alispán bejelentette, hogy a pásztói szolgabírói kirendeltség vezetőjét Erdélybe nevezték ki főszolgabirőnak. Tisztviselők hiányában 1941. december 31.-ig terjedő időre a hatvani főszolgabíró vette át a kirendeltség vezetését és hetenként egyszer kimegy Pásztóra. Tizenhattól nyolcvanhat éves korhatárig fáradozik Eger hölgytársadalma a szegénygondozó karácsonyi vásárján Az ötlet és ízlés változatos műve lesz a karácsonyi Eger, november 27. Ha valami kutató angyal, a jóság mennyei kéme vizsgálódni kezdene Egerben, örömmel látná már nagy távolságról, hogy égő tüzek világítanak itt is, ott is és a szeretet nagy ostromai készülnek az ostromra annyira vágyó szívek ellen. Szegény emberek, szegény ipavásár anyaga rostanoncok javára karácsonyi vásárok készülnek s míg az egyik helyen a munkából hazatérő iparoslányok fáradoznak a szeretet találékonyságával, hogy minél szebb és változatosabb anyagot tudjanak a közönség ele tárni, a másik helyen ugyancsak óriási gárda készíti a szegénygondozó bizottság vásárját. Legutóbb írtunk a Kolpig Leányegylet vásárjának előkészületeiről, most pedig meglátogattuk a szegény- gondozó bizottság nagy attrakciójának előmunkálatait. A szegénygondozó nővérek Al- magyar-utcai rendházában, a legnagyobb teremben sürgölődik a hölgygárda az asztalok körül s a falak mentén garmadában hevernek már a kész cikkek. A szegénygondoző karácsonyi vásárját, a vásár nagy terjedelméhez képest osztályokba szervezték s már itt láthatók a vászon, kézimunka, szőnyeg, háncs és kosárfonó, kegytárgy és papiráiú, üveg és porcellán, baba és játék, kerámia, bor és likőr, cukorka és élelmiszerosztály cikkeinek legszebb darabjai. Különösen a szőnyeg és kézimunka az, amihez a tevékeny szeretet legtöbb szála fűződik. Ebben a „szakmában“ tizenhatéves kortól nyolcvanhat éves korhatárig fáradoznak a hölgyek s a sok horgolt csipke közül különös melegséggel mutat a rendezőség egy édes, gyöngyhorgo- láíú csipkét, amit egyenesen erre az alkalomra egy nyolcvan éven felüli matróna készített. Csodálatos a magyar asszonyok szíve! A szőnyegeket, valamint a házi vászonból készült holmik anyagát a szegénygondoző hivatal szövőtelepén készítették, tehát valóban házivászon törülközők, zsúrterítők, asztalkendők kerülnek eladásra. De különösen az ízlés és a kidolgozás szépsége az, ami különösen elismerésre méltó ezeknél a munkáknál. A szó legszorosabb értelmében szebbnél-szebb itt minden. De ami ötlet csak elképzelhető valamennyi szakmában, a fonott kis üvegektől kezdve, kis leánygyermekeknek való kézimunkás dobozig, babákig, zsebkendőtartó dobozokig, apró dísztárgyakig, az mind fellelhető a vásár anyagában. Külön érdekességei a vásárnak a házi tarhonya és levestészta-csomagok. Apró vászoncsizmácskákba mérik szét a szépszemű tarhonyát, aminek a használata ismét elterjedt, amióta a rizs szűkebben áll a háztartások rendelkezésére. Igen szépen adakozott az egri kereskedő társadalom is. Paplan, cipő, könyv, ékszer, üvegholmik jelzik az emberbaráti szeretet élő erejét. A vásár fővédnökéül dr. Hedry Lőrincnét, védnökeiül dr. Bardocz Árpádnét, Domaniczky Ödönnét, dr. Kálnoky Istvánnét, uzoni Kovács Károlynét, Okolicsányi Imrénét és dr. Petro Kálmánnét kérte fel a szegénygondozó bizottság, míg a vásár technikai vezetője Ringelhann Bélá- né, társadalmi vezetője dr. Puky Pálné, gazdasági rendezője dr. Angyal Lajosáé. Ennek az állandó, lelkes munkatempónak a melegsége egészen bizonyosan el fogja tölteni a Kaszinó nagy termét s amikor a vásár anyaga felvonul, az ötletek minden változatosságával, az Ízlés minden finomságával, el fogja tölteni a látogató közönségét is. Jóslatunk mindenfelé: mindegyik karácsonyi vásárnak átütő sikere lesz. Legújabb: pénteken délután lesz a háziezred ünnepélyes fogadtatása Szombaton társasvacsora lesz a Koronában a hazatértek tiszteletére Eger, november 27. Ma reggel a háziezred újabb alakulata érkezett meg Erdélyből. Lapzártakor szerzett értesülésünk szerint az ezred fogadásának ünnepsége minden valószínűség szerint pénteken délután lesz 4 vagy 5 óra tájban. — A pontos időt a rendezőség közölni fogja az intézményekkel, iskolákkal telefon, vagy küldöncök útján. áz iskolás gyermekek virágot is visznek az érkező honvédek számára. A rendezőség kéri a kereskedőket a felvonulás útvonalán lévő üzleteik kivilágítására. Szombaton este egyébként társas vacsorára gyűlik össze a város társadalma a hazatértek tiszteletére. A vacsora hivatalos jelleg nélkül bonyolódik le, a részvételt ajánlatos előre bejelenteni a Koronában. Különleges sikerrel mutatták be Budapesten az Egerben készült magyar filmet Eger, november 27. Most mutatták be Budapesten a Zárt tárgyalás című filmet, amelynek külső felvételeit Egerben és környékén vették fel a film főszereplőivel, Tasnády Fekete Máriával, Tímár Józseffel és Páger Antallal. A sajtó a legritkább esetben ilyen egyöntetű a dicsérő elismerésben, amit különleges méretekben szór a filmre. Megállapítható a kritikákból, hogy az eddigi legjobb magyar filmnek adott méltó keretet Eger városa. Igen érdekes és Eger szempontjából rendkívüli propaganda-értékű, ahogyan a külső felvételekről megemlékeznek a lapok. „Eger büszke lehet a szebbnél szebb külső felvételekre“ — írja az egyik nagy színházi lap. Mindezeken kívül — írja egy másik lap — ennek áz egyik legszebb és legnemesebb szándékú magyar
