Eger - napilap, 1940/2
1940-11-22 / 184. szám
2 EGER 1940. november 22. A város díszes fogadtatást készít elő a hazatérő honvédeknek. Erdély megszállásából rövidesen hazaérkeznek a Dobó István 14. honvédgyalogezred fiai is. Eger városa boldog és büszke örömmel fogadja a magyar történelem legújabb fejezetének hőseit és a hivatalos város szívből meleg, egyben külsőségeiben rendkívül ünnepélyes fogadtatást készít elő. A városházán ma délelőtt értekezlet volt dr. Kálnoky István polgármester elnökletével s az értekezleten megbeszélték és összeállították a fogadtatás részletes rendjét. Heves vármegye központi tisztviselői közül kelen kaptak kinevezést Erdélybe Az alispán fel is mentette szolgálatuk alól a kinevezett tisztviselőket A Hivatalos Lap tegnapi számában jelentek meg a belügyminiszter kinevezései Erdély polgári közigazgatásának életbeléptetésével kapcsolatosan. A kinevezések rendkívül nagy mértékben érintik Heves vármegyét. Talán egyetlen vármegyéből sem történt olyan tömeges kinevezés Erdély területére, mint innen. Nem kevesebb, mint hét tisztviselő került el, legnagyobb részben a központból. A belügyminiszter dr. vitéz Jávor Ernő tb. vm. főjegyzőt Maros-Torda vármegye törvényhatóságához vm. főjegyzővé, dr. Székelyhidy Gézát Kolozs vármegye törvényhatóságához árvaszéki elnökké, dr. Kádár László vm. aljegyzőt Szatmár vármegye törvényhatóságához árvaszéki ülnökké, Lázár Lajos szolgabírót Maros-Torda vármegye régeni alsó járásába főszolgabíróvá, dr. Vison- tai Kovách Zoltán vm. fogalmazót Maios-Torda vármegyébe szolgabíróvá, dr. Bágya Kálmán közigazgatási gyakornokot Szilágy várme gyébe szolgabíróvá, dr. Deáky Lóránt vm. fogalmazót Udvarhely vármegyébe szolgabíróvá nevezte ki. A kinevezett tisztviselők már kézhez is kapták kinevezésüket és Okolicsányi Imre alispán már föl is mentette őket szolgálatuk alól. Ebben a pillanatban tehát Heves vármegye közigazgatása hét munkaerővel (Hunyadi-Búzás Endre főjegyző képviselővé választásával nyolccal) kevesebb létszámmal teljesíti feladatait. S hogy a vármegye vezetése milyen jó s a tisztviselőket ennek folytán milyen szellem tölti el, mutatja, hogy a vármegyei közigazgatás nem roppan meg és nem áll be komolyabb fennakadás. Éppen ezt a szellemet honorálta a belügyminiszter akkor, amikor ennek a vármegyének kipróbált tisztviselőit ilyen nagy számmal küldte az új magyar közigazgatás megszervezésére és lelkületének kialakítására. A vármegye és Eger város közönsége ha örömmel értesült is a kinevezésekről, mert hiszen ez előmenetelt jelent s a munka elismerését, őszinte sajnálattal válik meg a közigazgatási tisztviselőktől, akik közül többen hosszabb, mások kevesebb ideig éltek itt és munkájukkal hivatalon kívül is szolgálták a köz javát. Különösen említésre méltó ebből a szempontból dr. vitéz Jávor Ernő működése. Az ő kinevezése az Eger napilapnak is bensőbb ügye, hiszen lapunk elődjének, az Egri Népújságnak egy ideig segédszerüesztője volt jogi tanulmányainak éveiben s így az újságírói rendhez nagyon közel áll. Ebben a minőségében, később pedig, mint Eger város vitézi hadnagya, a vitézi társadalmi események megszervezésével s általában a hazafias és művelődési mozgalmakban való lelkes részvételével valóban a köz fáradhatatlan harcosaként dolgozott s munkásságával a köz tiszteletét a legmesszebbme- nőleg kiérdemelte. Dr. vitéz Jávor Ernő, miután 25-én új állomáshelyét el kell foglalnia, lapunk útján mond Isten- kozzádot barátainak és ismerőseinek s hálás köszönetét mindazoknak, akik szeretetükkel kitüntették. Egri pénzügyi fogalmazó lett Csíkszereda helyettes polgár- mestere. A belügyminiszter dr. Péter Ferenc egri pénzügyi fogalmazót Csíkszereda megyei városhoz polgármesterhelyettes főjegyzővé nevezte ki. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet. HIRDESSEN AZ „EGERÉBEN! Az Mén több adót fizetett be a vármegye feözötfsége, mint az elmúlt évben Jobban kimunkálták a társulati adót is HodonszkyGéza dr. pénzügyigazgató legutóbb igen érdekes jelentést terjesztett a vármegye közigazgatási bizottsága elé. A jelentés szerint a vármegye területén a múlt évi adóhátralékok összege 5 millió 100 ezer pengő, az idei kivetés 9 millió 300 ezer pengő volt, a vármegye közönsége tehát összesen 14 millió 400 ezer pengővel tartozott az év elején. — Ebből tizenegy hónap alatt közel 6 és fél millió pengőt fizetett be, másfélszáz ezer pengővel többet, mint az elmúlt évben. Bejelentette a pénzügyigazgató, hogy a társulati adót a pénzügyigazgatóság jobban kimunkálta a legújabb rendelkezéseknek megfelelően. A kimunkálás következtében a társulati adó összege az eddigi 60 ezer pengőről 700 ezer pengőre emelkedik a következő évben. Országos kataszter készül a károsult szőlőbirtokosokról Eger, november 22. A földművelésügyi minisztériumban tartott ankéton — amelyen a szőlőtermelő érdekeltségek kiküldöttjei is részt vettek — az elmúlt napokban megjelölték azokat a módozatokat, amelyek segítségével megkönnyítik az elemi csapástól sújtott szőlőbirtokok tulajdonosainak helyzetét. Mint ismeretes, ebben az évben katasztrofálisan rossz, mintegy 600 ezer hektoliter volt a bortermés. Éppen ezért a károsult szőlőbirtokosok és bortermelők a földművelésügyi kormánytól kértek segítséget. A segítést illetőleg több terv merült fel, végül is elhatározták, hogy országrészenként, illetve t vármegyénként írják össze a károsult gazdákat és tíz évre visszamenőleg állapítják meg, hogy egy-egy bortermelőnek átlagosan mennyi volt az évi termése. Tervek merültek fel arra nézve is, hogy a károsult termelőket természetbeni és anyagi juttatásokkal fegják megsegíteni. fl magyar tömegneuelés kérőése az Emericana legutóbbi kiskáptalani ülésén Eger, november 22. Az Emericana Agria-Eszterházyana kiskápt&laDja november 20-án, szerdán tartotta tiszújító ülését Széchenyi utcai helyiségében. Az ülést, amelyen a corporatio öregurai, nagyasszonyai, kisasszonyai, leventéi és apródjai vettek részt, dr. Anyyal Lajos prior nyitotta meg és lendületes szavakkal emlékezett meg Erdély egy részének visszatéréséről. A történelmi megemlékezés után ismertette az Agria-Eszterházyana keretében történt változásokat, így dr. Tóth József egyetemi m. tanár nagypriori kinevezését örömmel említette, ugyanakkor sajnálattal közölte dr. Csepreghy Lászlónénak a priorissai tisztről történt lemondását és méltatta a familiáris életben szerzett nagy és komoly érdemeit. A priorissai tisztet a kískáptalan Kintzly Sándornéval töltötte be, akit a prior rendkívül meleg hangon üdvözölt és kérte vegyen tevékeny részt a katolikus társadalmi szervezkedés munkájában. Az új prioriba közvetlen szavakkal köszönte meg a kiskáptalan bizalmát és Ígéretet tett, hogy teljes lélekkel az Emericana szolgálatába áll. Angyal Lajos dr. priori szózatában hosszasan elmélkedett a magyar egység megteremtésének kérdéséről és ebből a szempontból különösen a magyar tömegnevelésre terjesztette ki vizsgálódásait. Abban egyetértünk valamennyien, — mondotta többek közt — hogy a magyar tömeget rá kell nevelnünk a magyar egységre. Csupán azt a kis tévedést követjük el az elvünk keresztülvitelében, hogy a magyar ember a maga véralkatánál, temperamentumánál, faji tulajdonságainál fogva nem alkalmas anyag a tömegnevelésre. Azok az eszközök, amelyek célra vezetnek a németeknél, vagy más népeknél, egészen elhibázottak a magyarságnál. Ebből tehát az következik, hogy hiú ábránd minden kísérlet, mely nálunk a nemzetnevelésre irányul ? Korántsem ! Sőt! Meg kell keresnünk és meg kell találnunk a magyar nemzetnevelés útját és módját. Semmi esetre sem úgy, hogy a külföldi példát lemajmoljuk. Egész magyar életünknek végzetes átka, hogy évszázadokon át a külföld után szaladgáltunk, külföldi eljárásokat utánoztunk, külföldi elgondolásokkal akartuk a magyar népet boldogítani s rá akartuk kényszeríteni azokat az u. n. társadalmi törvényeket, amelyeket külföldön megállapítottak. Kazinczynk hírhedt mondása, hogy ami szép az idegen nyelvben, miért ne lehetne szép a magyarban is, átragadt az egész magyar szellem- életre. Már pedig, hogy mind e törekvések mennyire távolesnek a magyar lélektől, elég ha napjaink nagy eszmeáramlataira: az orosz bolsevizmusra, a német nemzetiszocializmusra, vagy akár az olasz fasizmusra utalok, amelyek mind igen távol maradtak a magyar népiélektől épen annyira, mint a nyu-